A Nagybányai MűvészteleprÅ‘l Ãrott tanulmányok, Ãrások, részletek
Adattárunk az alábbiakban beutat egy tanulmány-válogatást a Nagybányai Művésztelep történetéről, művészettörténeti szerepéről, valamint a magyar művelődéstörténetben elfoglalt szerepéről (oldalunk folyamatosan bővül)
| Réti István | |
| A nagybányai mûvészet esztétikai jellege és értéke a magyar és a külföldi mûvészethez való viszonyában | |
 Ferenczy Károly: Október, 1903, |
I. A magyar mûvészet fejlõdésében az utolsó negyven-ötven év a legérdekesebb jelenségek ideje. Termésben és bÃztató tanulságban gazdag idõ. Ennek elõtte csak egyes géniuszok, magányos csillagai a magyar égboltnak, hirdették fényükkel nemzetünk Ãgéretét a világnak, de magyar mûvészetrõl, mint szellemi életünk szerves fejlõdményérõl nem lehetett szó. (...)
Pedig a festészetben a múlt század második felétõl kezdõdõen a tehetségek olyan szénsavas erõvel gyöngyöztek föl szellemi életünk felszÃnére, hogy ezzel az elemi erejû felpezsdüléssel abban az idõben kultúránknak talán egyik területén sem találkozunk, sem a tudományban, sem a többi mûvészetben. Az elnyom + |
| Murádin Jenõ | |
| Epilógus a Nagybányai Mûvésztelep történetéhez | |
 Ziffer Sándor: Téli táj, |
1944 õszén, a háborús frontátvonulással beszüntette mûködését a Nagybányai Festõk Társasága. Bezárta kapuit a már korábban tanÃtványok nélkül maradt szabad festõiskola is. Ezzel véglegesen megszûnt a fél évszázados múltra visszatekintõ kolónia, mely úttörõ jellegénél fogva olyan termékeny hatással volt a magyar s egyben a közép- és kelet-európai mûvészet alakulására.
Nagybányán természetesen a történelmi sorsforduló után is több olyan idõs alkotó élt és dolgozott, kinek életmûve a kolónia hagyományaiba épült. �ket váltotta föl azután egy új nemzedék, amely kivételes esetektõl eltekintve nem érezte magáénak a múlt örökségét, s azt akár hangzatosan meg i + |