A művésztelep kiemelkedő alakjai

a / b / c / d / e / f / g / h / i / j / k / l / m / n / o / p / q / r / s / t / u / v / z / x / y / w
Perlrott Csaba Vilmos (1880 - 1955)


Mosdó nõi akt, 1927
 
Ziffer Sándor portréja
 
Család, 1928
 
Nagybányai látkép

A nagybányai mûterem ablakából
 
Modellek a nagybányai mûteremben
 
Jelenet
 
Csendélet gitárral

1903-ra jelzik ottlétét a kolónián. Grünwald Bélát választotta tanárának, tõle kapott korrektúrát és eligazítást, mint többen a késõbbi neósok közül. Mindjárt kezdetben fölfedezte a cigány modellek egzotikus szépségét, több portrét és kompozíciót festett e témában. Egyik ilyen képe annyira megtetszett Ferenczy Károlynak (mûvészi meglátásuk meglepõ hasonlósága miatt is), hogy ösztöndíjat szerzett számára. Így jutott ki Párizsba, ahol elõbb a Julian Akadémián tanult, majd a fauve-ok csoportjához csatlakozott. (...) Döntõ módon Matisse hatott rá, de csodálattal adózott Cézanne, Gauguin, Van Gogh mûvészetének, ismerte Derain és Picasso munkáit. Visszatérve a kolóniára, 1907-tõl már az iskolán kívüliek csoportjában dolgozott. (...) ,, Éles ellentétbe kerültem a vezetõ mûvészekkel – írta visszaemékezéseiben -, s õk annyira megharagudtak rám, hogy barátaimmal együtt a Neo névvel kezdtek gúnyolni bennünket (...). De ez nem rendítette meg azt a hitemet, hogy Nagybánya lejárt, és túl vagyunk az impresszionizmuson, sõt túl a posztimpresszionizmuson is. (...) Gúny és nevetség tárgya lettem mindaddig, amíg 1907-ben a Salon d’Automne-ban hét képemet a fauve-ok (Vadak) termében ki nem állították.” (Magamról – Szemelványek. Mûvészettörténeti Értesítõ, 1988/1-2.)

Mint a neósok feltétélen híve Bornemissza Gézával együtt Grünwaldhoz csatlakozva részt vett a kecskeméti exodusban, az alföldi telep létrehozásában.

Éveken át Kecskeméten dolgozott (...). 1912-ben, majd 1918-ban jelent meg ismét a kolónián. Az 1912-es nagybányai jubiláris kiállításon számos képét, köztük a Ziffer Sándorról festett kiváló ,,neós” portréját láthatták. (...)

Képalkotásában erõteljesen érvényesült a gondolatiság és szerkesztettség, majd az expresszionizmus és kubizmus hatása. Késõbbi korszakában ismét nagybányai jellege hangsúlyozódott. Nagy termékenységû mûvészete ingadozó értékû, csúcsok és hullámvölgyek között ingadozik. (...)

1924 és 1934 között rendszeresen lajárt Nagybányára, ahol elsõ feleségével, Gráber Margittal és Kmetty Jánossal festettek. (...) Ezekben a festõtelepen töltött utolsó években jelentõs mûvei születtek, köztük az 1924-bõl keltezhetõ Almaszedõk és jellegzetes, vörös tornyos nagybányai városképeinek sorozata.


A művésztelepen alkotó művészek évek szerint 1896-1939

Nagybányán alkotó magyar művészek 1940-1989 között

Kortárs nagybányai magyar képző- és iparművészek