Ferenczy Károly (1862 - 1917)

Nagybányán		Fiúk a folyóparton		Október		Nõi portré
Józsefet eladják testvérei, 1900		Festõnõ, 1903		Hazatérõ favágók, 1899		Nyári nap, 1906

Ha azonosulni tudunk a gondolattal, hogy Nagybánya az impresszionizmus sajátosan magyar változata, akkor ehhez Ferenczy Károly mûvészete nyújt értékes támpontokat. Õ volt az a festõ, ,,a legnagyobb nagybányai" - ahogyan már pályatársai nevezték -, aki a legkövetkezetesebben gondolta végig a szabadtermészeti festés problémáit. Mûvészete önmagából építkezõ, evolutív alapon bontakozott ki. Kiindult a Bastien-Lepage-féle naturalizmusból, megérintette a szecesszió is, majd elmélyedt a természet és ember, a fény és színek viszonyának beható elemzésében. Transzponálni tudta a látványt a tûzõ napfény, a vibráló forró levegõ színeket-formákat módosító közegében. Ám tette mindezt úgy, hogy a tudatos szerkesztésrõl, a befejezett, megkomponált kép igényérõl nem mondott le soha. Különösen nem hatott rá senki Bastien-Lepage-on kívül, akit azonban nemsokára megtagadott. Késõn indult a mûvészpályán (...). Jogi és gazdasági tanulmányok után távoli rokona, majd felesége, Fialka Olga vezette rá a festészet ösvényeire. Vele kezdett el tanulni Rómában, Nápolyban, Münchenben, majd folytatta egyedül, mintegy három esztendeig Párizsban. Nagybányára már teljes mûvészi fegyverzettel érkezett. Túl volt szentendrei korszakának ,,finom naturalizmusán", s a müncheni évek alatt (1893-1896) festõi egyéniségének szilárd alapjait építette meg. Egyik monográfusa, Genthon István fedezte föl: müncheni alkotásainak egy része, mindenekelõtt 1893-as Önarcképe már ,,nagybányai" festmény! A kolónián õ számolt le leghamarabb és véglegesen a mûtermi, színpadias kompozícióépítés és tájfestés, (pontosabban a tájba helyezés) oly roppant gondot okozó egyeztetésével. Ezért lett példaadó Ferenczy harmóniát teremtõ ereje, alkotói géniusza. Egymást követték az impresszionista átlényegítés felé mutató nagy mûvek, A három királyok (1898), a Hazatérõ favágók (1899), az Esthangulat lovakkal (1899), az Ábrahám áldozata (1901). A hagyományos színskálát áthangoló plein air tanulmányai szülték azután az 1902-tõl keletkezett újabb mûveket. (...) Mintegy szintézisét nyújtják e mûvek a kolónia elsõ tíz éve festészetének, a neósok megjelenése elõtti korszakának. (...) E sorozat fontosabb mûvei: a Márciusi est (1902), Nyári reggel és Nyár (1902), Festõnõ (1903), Október (1903). Gyûjteményes kiállítása 1903-ban a nagybányai mûvészet diadalmenete lett. Saját törekvéseit Ferenczy akkor így határozta meg: ,,kolorisztikus naturalizmus - szintetikus alapon". Hivatalos elismerését példázza, hogy rövidesen meghívták a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskola tanári katedrájára. (...) Ezzel egyidõben jelentkezett a kolónián a fiatalok megújulást követõ mozgalma. Ferenczynek a neósokhoz való viszonyára ugyanakkor jellemzõ, hogy témakeresésükben hatott is reájuk. Nagybányán még az elsõ években Ferenczy fedezte föl a cigánymodellek egzotikus szépségét. Tanári kinevezésével egyidõben Ferenczy Károly új korszaka kezdõdött. Az év nagy részét Budapesten, a nyarakat Nagybányán töltötte. Ez a kétlakiság festészetében pontosan nyomon követhetõ. Pesti mûtermeiben (leghosszabb ideig a Rottenbiller és Lendvay utcában lakott) portrék, aktok és csendélettémák sokasodtak vásznain. Nagybányán korábbi témáihoz tért vissza. (...) Közvetlen környezetében tágas, napfényes kertjük, a mögötte húzódó Liget, a Kereszthegy és Virághegy kínálták táji keretû mûveinek témáit. A távolabbi vidékeken mindenekelõtt a Rozsály alatti gyönyörû fennsíkra, az Izvorára járt ki. (...) Hegyvidéki képsorozatának fontosabb mûvei a Lovagló gyermekek, a Hazatérés (mindhárom még 1905-bõl), s az Õszi Izvora három összeillõ tájképe 1909-bõl. A kertjükben készült nyári nagybányai képek közül talán a legjelentõsebb a szokatlanul dekoratív Nyilazók, 1910-bõl. Közgyûjteményeink Ferenczy-képei Nagybánya klasszikus mûvészetét tárják elénk.

A művésztelepen alkotó művészek évek szerint 1896-1939

Nagybányán alkotó magyar művészek 1940-1989 között

Kortárs nagybányai magyar képző- és iparművészek

©2009-Nagybánya.ro - Virtuális Nagybánya Egyesület     Tamogatók