Nagybányán alkotó magyar művészek 1940-1989 között
Ziffer Sándor
 Malomárok |  Tájkép kerítéssel, 1910 |  Régi Fõtér, 1908 |  A Teleki-ház kapuja | |||
 ?narckép |  Zazarpart |  Nagybánya |  A Zazar partján | |||
| A neós mozgalom kezdetén jött a kolóniára, s az elsõ világháború éveit leszámítva, élete végéig ott maradt, állandó nagybányai lakosként élt és dolgozott.
Mikor már elcsendesedett a fiatalok lázadása, õ lett a legkellemetlenebb mûvésze a festõtelepnek. A mindig figyelmeztetõ példa, a nyugtalan keresés és állandó megújulás jelképe. Az ellenpólus: a beporosodott naturalizmussal és epigonizmussal szemben. (...) Gyerekkorának elkísérõ árnyai és tragédiái formálták egyéniségét. (...) Zárkozottá, környezetével szemben gyanakodóvá lett. (...) Ziffer a budapesti Iparmûvészeti iskola díszítõfestõ osztályán kezdte meg tanulmányait. (...) Münchenben elõbb az akadémiára iratkozott be, majd egy szlovén festõ magániskolájában tanult. Végül Hollósy szabadiskolájába iratkozott át. (...) Elsõ kiállítása, a budapesti Könyves Kálmán Szalonban volt. 1906-ban megismerkedett Czóbel Bélával, aki magával vitte Nagybányára. Czóbel és Perlrott életviteléhez idomulva kezdte meg ez idõtõl rendszeres párizsi tanulmányait. A Salon des Indépendants tárlatán (az 1906-1907-es esztendõ telén) az a megtiszteltetés érte, hogy Henri Matisse figyelt föl jelentkezésére, és keresett elõnyös falsíkot a beküldött képének. Párizs hatása vízválasztó Ziffer mûvészetében. (...) Ott elsõkézbõl szerezhetett benyomásokat a posztimpresszionizmus mesterei, a Nabis csoport és a fauve-ok mûvészetérõl. (...) Így lett Párizstlátott festõtársaival együtt a nagybányai neós mozgalom hangadó mûvésze. Ziffer 1910-ben feleségül vette Käthe Beckhaus berlini festõnõt, aki azon a nyáron a kolónián dolgozott. (...) Nagybányára 1918 õszén tért haza. Kapcsolata a Nagybányai Festõk Társaságával és általában a mûvésztelep közösségével, bonyolult és ellentmondásos. Mindvégig részt vett a kolónia tárlatain; mûveinek fölmutatásával demonstrálta ,,másságát", útkeresése eredményeit. (...) Kétségtelen, hogy mint mûvészpedagógus messze kimagaslott a kolónia tanárai közül. Szuggesztivitása, egyéni varázsa csak a Hollósyéval vethetõ össze. (...) Növendékeivel mindig a kép megépítettségét igyekezett megértetni, a rajz fontosságát, a színek kifejezõ erejét tudatosította bennük. Ziffer festészete a berlini tartózkodástól kezdve a német mûvészet áramkörébe került. Innen kezdõdõen az expresszionizmus, a konstruktív képépítés és a kubizmus szellemiségének átérzése jellemzi mûveit. Képalkotásán, (...) mindvégig az érzelmi és racionális elemek küzdelme érzõdik. A természettõl, a látványtól nem szakadt el, de rabjául sem szegõdött. Mindig értelemmel merített belõle. Szerkezetes és expresszív mûvészete a merész, nyers színhasználatra és szilárd kompozícióra épült. Gazdag alkotói hagyatéka a nagybányai festészet kimagasló értéke. |
A művésztelep kiemelkedő alakjai
A művésztelepen alkotó művészek évek szerint 1896-1939
Kortárs nagybányai magyar képző- és iparművészek