Új nevet kap a franciaországi Colbert Gimnázium, a radikális baloldalnak nem tetszik a Napkirály közgazdásza

Szinte unalmas leírni már azt a mondatot, hogy nincs vége az őrületnek, de kétségtelenül igaz ez az állítás. A Grand Est régióhoz tartozó Thionville városa úgy döntött, hogy a francia történelem legendás közgazdásza, Colbert nem méltó arra, hogy a város gimnáziumának névadója legyen. Évtizedekig büszkén viselték a Napkirály közgazdász-miniszterének a nevét, a radikális baloldal amerikai és franciaországi (nincs jobb szó) tombolása idején váratlanul zavarni kezdte a város és a régió elöljáróit, hogy Colbert aktívan támogatta a rabszolgatartást. A tizenhetedik században.

Mindezt a francia közszolgálati rádió közölte, teljesen objektív hangnemben, minimális felháborodás nélkül. 

Thionville gimnáziumát ezentúl nem Colbert-nek hívják majd, hanem Rosa Parksnak. Mint ismert, Rosa Parks volt az a (kétségkívül bátor) fekete asszony, aki az ötvenes években Amerikában nem adta át a helyét egy fehér embernek a buszon, és ezért le is tartóztatták.

Thionville-nek természetesen semmi köze nincs Rosa Parkshoz. De a városban és a régióban, megérezve az idők szavát, hirtelen felébredt bennük a XIV. Lajos korabeli Franciaország intoleranciájának elutasítása, és úgy ítélték meg, hogy az 1600-as években hiba volt Colbert-nek a rabszolgatartást támogatnia. 

A nemzeti jobboldal tiltakozik a gyáva megfelelési kényszer miatt. Marine Le Pen, az RN elnöke Grand Est régió vezetőjétől arról érdeklődött, hogy miért engedelmeskedik a Traoré családnak (a francia radikális baloldali zavargásokat ők szervezik, a családról sokat írtunk az Origón) és a szélsőbalnak? 

Egyébként az egyértelmű volt a régiós tanácsülésen, hogy Colbert nevét elveszik, az viszont kérdés volt, hogy ki lesz az új névadó. Christine Guillemy, a jobbközép helyi politikusa a BFM TV-nek azt mondta, hogy felmerült Simone Weil neve is, de aztán mégis az amerikai polgárjogi aktivistanő győzött. Zárójelben hozzátehetjük: Simone Weil nehezen egyeztethető össze a radikális baloldal térhódításával. Holocaust-túlélő (a szélsőbal antiszemitizmusáról többször írtunk, két héttel ezelőtt a tüntetésükön hosszú ideig kiabálták, hogy "Mocskos zsidók!"), a jobboldali Valéry Giscard d'Estaing minisztere volt a hetvenes években, és egyik nagy tisztelője éppen Nicolas Sarkozy.

Egyébként Sarkozy és Colbert valahol kapcsolódik is: a 2008-as nagy válság után Sarkozy elnök éppen egyfajta modern colbert-izmussal rántotta ki Franciaországot a válságból. A Frankfurter Allgemeine Zeitung 2009 decemberében hosszabb írással elmélkedett azon, hogy a 35 milliárd euró, amit akkor Sarkozy javaslatára a francia stratégiai cégek megkaptak, bizonyos tekintetben a Napkirály közgazdászának újkori módszere.

Grand Est régióvezetője nem győzte hangsúlyozni - szintén a BFM TV-nek -, hogy már régóta eldöntötték, hogy lecserélik a Colbert nevet, és csak véletlen egybeesés, hogy a radikális baloldal franciaországi követelései idején teszik ezt.

Egyébként Tours-ban egy kameruni focista tüntetést szervezett, és követelőzött, hogy ne legyen Colbert utca, feltehetően nem is lesz.

A párizsi Nemzetgyűlés épülete előtt álló, Párizs egyik jelképét jelentő Colbert-szobrot tegnap összefirkálták, és ráírták, hogy "Az állam négergyűlölője."

A tizenhetedik században.

A kérdés természetesen változatlan: meddig tarthat, milyen mélyre hatolhat a történelmi múlt átírása? És meddig engedelmeskednek a döntési helyzetben levő (egyébként feltehetően teljesen normális emberek) ennek a terrornak?

(origo.hu)