Új korszak jöhet az Európai Parlamentben

Néhány hét múlva új elnöke lesz az Európai Parlamentnek, miután távozik a szociáldemokrata Martin Schulz. Megvizsgáltuk, mi várható a választáson, illetve kik lehetnek az esélyesek.

November végén jelentette be Martin Schulz, hogy távozik az Európai Parlamentből, miután lejár a mandátuma. Az Európai Néppárt és a szocialista-demokrata frakció korábban olyan megállapodást kötött, hogy a ciklus félidejénél, vagyis most váltják egymást az Európai Parlament élén.

Így azonban a parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács élén is néppárti vezető lenne, ezt pedig a szocialisták nem akarják elfogadni.

Sőt, Gianni Pitella, a szociáldemokraták frakcióvezetője  be is jelentette, hogy indul Martin Schulz helyéért.

A két legfontosabb erő vetélkedését láthatjuk, ugyanakkor az európai liberálisok is jelezték, hogy ők is szívesen adnák Guy Verhofstadt személyében az Európai Parlament következő elnökét - fogalmazott Pócza István, a Századvég kutatója.  Jelenleg a legizgalmasabb kérdések az Európai Néppárt következő csúcstalálkozóján fognak eldőlni, hogy ki az, akit ők támogatnak – tette hozzá.

Az Európai Néppártból eddig egyedül Mairead McGuinnes jelentette be indulását.

Weber a legesélyesebb?

Szakértők azonban esélyesnek tartják még Manfred Weber néppárti frakcióvezetőt.

“Legalább hat-hét jelöltről lehet beszélni ebben a tekintetben, azonban valódi esélyese a választásnak csak egy van, mégpedig Manfred Weber, a CSU politikusa, aki valószínűleg a legtöbb szavazatot tudja begyűjteni jobb – és baloldalról egyaránt” – fogalmazott Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. “Ő egy nagyon elfogadott politikus az Európai Parlamentben, és sokan a baloldalról is tisztelik, ezért valószínűleg elfogadnák, mint az Európai Parlament elnökét” – fűzte hozzá.

Kiszelly Zoltán politológus szerint azért is van esélye Webernek, mert most egy régebbi tagországon a sor, hogy elnököt állítson.

“Az Európai Néppárt részéről nagyon sokan Martin Webert, a CSU képviselőjét, a néppárti frakció vezetőjét tartják esélyesnek. Miután 2009-tól Jerzy Buzek, a konzervatív lengyel párt egyik tagja volt az Európai Parlament elnöke – aki az új tagországokból érkezett -, ezért adja magát, hogy most a régebbi tagországok mérsékelt jobboldali pártjai közül kerüljön ki az elnök, akár Martin Weber” – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

Új politikai időszak jöhet

Ha valóban Webert választják meg az Európai Parlament elnökének, az a szakértő szerint szimbolikus jelentőségű is lehet, ami egy új politikai időszakot hozhat például a migrációs kérdésekben.

Kovács István szerint nem szabad arról elfeledkezni, hogy az ő anyapártja az a CSU, amely sokkal radikálisabb álláspontra helyezkedett már a menekültválság kezdetétől, mint a CDU. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezzel fogynának a “willkommenskultur” szövetségesei az európai intézményekben is – tette hozzá.

A szakértő úgy véli: már a tagállamok között sincs annyi támogatója Angela Merkelnek, hiszen Werner Faymann már több mint fél éve lemondott osztrák kancellári tisztségéről, Matteo Renzi olasz kormányfő pedig a közelmúltban jelentette be távozását.

Pócza István szerint éppen ezért Angela Merkel egy olyan elnököt szeretne, aki továbbra is támogatja az ő politikáját.

Angela Merkel összehívta a német európai parlamenti képviselőket és jelezte, hogy szeretné, hogy ők is aktívan szerepet vállaljanak ennek a kérdésnek a rendezésében, illetve, hogy egy olyan jelölt legyen az Európai Parlamentnek az élén, amelyet ők is a messzemenőkig tudnak támogatni. Illetve azt a politikát támogatja, amelyet Németország képvisel – magyarázta a a politológus.

Az Európai Parlament elnökét január 17-én választják meg. Akkor azonban teljes tisztújítást is tartanak, így új alelnököket is választanak.

(hirado.hu)