Romokban van, ám megmenekült a Notre-Dame - de most jön a neheze

Egy tragikus tűz kellett ahhoz, hogy a franciák, a hívők és a Párizsba látogató turisták számára is világossá váljon, mennyire rossz állapotban van a világ egyik legismertebb temploma, a párizsi Notre-Dame. Azt azonban egyelőre felbecsülni sem lehet, mennyi pénzt és időt emészt majd fel az újjáépítés.

„Együtt újraépítjük ezt a katedrálist” - üzente a franciáknak Emmanuel Macron hétfőn nem sokkal éjfél előtt, és percekkel az után, hogy a tűzoltók bejelentették: sikerült megfékezni a Notre-Dame-nál pusztító tüzet, és meg tudták menteni a Párizs egyik jelképének számító épület két fő tornyát és az épület szerkezetét. A francia államfő az EP-választási kampány szempontjából (is) kulcsfontosságú, este nyolcra tervezett televíziós beszédének sugárzását halasztotta el a tűzeset miatt, amely nem sokkal este hét óra előtt kezdődött a felújítás alatt álló épület felső részénél.

© AFP / PHILIPPE WOJAZER / POOL / AFP

A tűz okát egyelőre nem sikerült biztosan megállapítani, a hatóságok azonban nem szándékos károkozás ügyében indítottak nyomozást, ennek keretében kihallgatták a rekonstrukción dolgozó munkásokat. Az első kérdés azonban hétfőn este nem is az volt, hogy mi okozta a tüzet, hanem hogy sikerül-e megakadályozni annak terjedését.

Sokáig úgy tűnt, mintha megállíthatatlanul pusztítottak volna a lángok. Kártyavárként dőlt össze mindössze egy óra alatt a Notre-Dame huszártornya, majd omlott be a tetőszerkezet, amelynek gerendázatát egy nemrég készített francia riport is bemutatta. A filmből az is kiderül, hogy a tűzveszély miatt nem volt villamos áram a templomnak ezen a közönség elől is elzárt részén.

Este kilenc óra után már a gótikus épület ikertornyainak egyikét fenyegette a szeles időben könnyen terjedő, több tíz méteres magasságban pusztító tűz. A Notre-Dame mentésén dolgozó több mint négyszáz tűzoltó akkor úgy ítélte, ha az északi tornyot is elemészti a tűz, menthetetlen lesz a székesegyház. Munkájukat a szeles időn kívül az is nehezítette, hogy a több mint nyolcszáz éves építményt túl erős vízsugárral sem lehetett volna oltani, hiszen az önmagában helyrehozhatatlan károkat okozott volna benne.

A mentés utáni első beszámolók szerint a főhajó és a kereszthajók metszéspontjára épült huszártorony helyén egy óriási lyuk keletkezett, megmenekült azonban az oltár, rajta a kereszttel. Anne Hidalgo párizsi polgármester a tűzeset után a katedrálisból kilépve annyit közölt, hogy „kevésbé rossz, mint amitől tartottam”.

Itt olvashatja esti beszámolónkat a tragédiáról:

Pusztítások és megújulások sora

A Maurice de Sully, Párizs püspöke által 1163-ban elindított építkezés kezdete után 180 évvel átadott Notre-Dame katedrálisban először a francia forradalom okozott elsőre jóvátehetetlennek tűnő károkat. A többször kifosztott, megrongált épületet, amelynek királyszobrait lefejezték a forradalmárok és eredeti huszártornyát is ledöntötték, 1802-re nagyrészt helyreállították, ám 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották, az érseki palotát romba döntötték. Ebben az évben jelent meg Victor Hugo híres regénye, A párizsi Notre-Dame, amely ráirányította a közönség figyelmét a főváros közepén omladozó épületre.

A Notre-Dame oltára megmenekült

© AFP / PHILIPPE WOJAZER / POOL

Ezt követően 1843 és 1865 között Eugène Viollet-le-Duc építész vezényletével zajlott az első nagyobb rekonstrukció, ennek keretében újult meg a katedrális orgonája. Csaknem száz évvel később kezdtek hozzá, hogy letisztítsák a kövekre rakódott szennyeződéseket, harminc évvel később pedig újabb tisztítás és felújítás következett. A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát.

Ennek sorsáról egyelőre nincs hír, de azt tudni lehet, hogy megmenekült a katedrális kincstára. Annak felmérése reggel kezdődhet meg, hogy a templom hajóinak falán található festményeket milyen mértékbe károsította a füst és az oltáshoz használt víz.

Egy tűz kellett a megmentéshez? 

Az, hogy a Notre-Dame rendkívül rossz állapotban van, nem újdonság: néhány héttel ezelőtt még a francia Pókemberként emlegetett falmászó, Alain Robert is akciót szervezett a műemlék megmentése érdekében. Akkor arról beszélt – miután megmászta Párizs modern negyedének, a Défense-nak az egyik toronyházát –, hogy a Notre-Dame felújításához 150 millió euróra (47,5 milliárd forintra) lenne szükség.

A katedrális állapotáról tavaly a Vice készített riportfilmet, ebben nemcsak a kőszobrok kopása, de az is látszik: a fém megerősítés sem elegendő már, hogy stabilan megtartsa az épület szerkezetét.

Hogyan került ilyen tragikus állapotba Európa egyik legnépszerűbb, évente több mint 13 millió turistát vonzó műemléke? Az épület a francia állam tulajdonában van, a párizsi érsekség ingyen használhatja azt, a karbantartásra pedig évente mindössze kétmillió eurót tettek félre. A kettős fenntartásból eredő ellentmondásos helyzet a gyűjtést is megnehezíti, hiszen mindkét fél a másiktól várja a megoldást. A katedrális felújításának céljából létrehozott alapítvány amerikai támogatókat is megtalált, ám az általuk felajánlott összeg sem volt elegendő.

Most újabb gyűjtés indul, és meg is érkezett az első nagy felajánlás: a több luxusmárkát birtokló Pinault család 100 millió eurót szabadított fel. Kérdés, hogy a nemzeti tragédia mennyire teszi adakozóbbá a franciákat, vagy a Notre-Dame iránt aggódó hívőket és turistákat. És az még ennél is nagyobb kérdés egyelőre, hogy a mostani tűz után mennyi pénzbe kerül és mennyi időbe telhet a felújítás.

(hvg.hu)