Moszkva riogat és teszteli Európa éberségét

A NATO egykori parancsnok-helyettese szerint 2017 a háború éve lehet. Az oroszok célja, hogy ne érezzük magunkat biztonságban.

A NATO egykori parancsnok-helyettese szerint 2017 a háború éve lehet. Az oroszok célja, hogy ne érezzük magunkat biztonságban.

“

A 2008-as orosz-grúz háború olyan volt, mint az 1930-es évek erőszakos német birodalmi terjeszkedése, de ahogy akkor, most sem foglalkoztunk a baljós előjelekkel”

– írja könyvében Sir Richard Sheriff, a NATO európai szövetséges erőinek egykori főparancsnok-helyettese. A tábornok felvázolja félig fikciós regényében egy esetleges konfliktus forgatókönyvét Oroszország és a NATO között. A szerző arra figyelmeztet, hogy a putyini politika akár egy háborút is eredményezhet 2017-ben. 

Sheriff több évtizedes katonai tapasztalat alapján teszi fel a kérdést, mi lesz, ha a világ vezető hatalmai továbbra sem veszik komolyan az orosz elnök politikáját, és változatlanul abban hisznek, hogy a nukleáris fegyverarzenál majd megvédi a nyugati világot. 

A CÉL, HOGY A NYUGAT FÉLJEN

Ezt járta körbe a 2017 – Háború Oroszországgal című könyv megjelenése alkalmából meghívott vendégeivel az Atheneum Kiadó és a Republikon Intézet közös konferenciája. 

Rácz András Oroszország-szakértő az előadásában azt mondta, hogy Putyin tudatosan fenyegetőzik, és igyekszik elrettenteni a nyugati világot azzal, hogy egy pillanatra se legyen kétsége Oroszország katonai erejével szemben. 

“

»Úristen ezek valóban bármire képesek« érzést akarják kelteni, és ez meg is valósulhat, ha elég hatékonyan blöffölnek”

– mondja Rácz. 

A szakértő szerint azonban több orosz beavatkozásnál is lehetett látni, hogy messze nem olyan fejlett a haderejük, mint ahogy azt demonstrálni szokták. Az orosz politika számára elsődlegesen a nyomásgyakorlás a cél, azonban a saját birodalmi érdekeiben már több sikert is el tudtak érni. Többek között Grúzia destabilizálásával megakadályozták, hogy az ország a NATO tagja legyen, illetve a nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére is ellenőrzésük alatt tartják a teljes Krím félszigetet. 
Oroszország azonban jelentős számban készül befektetésekkel – például gázvezetékek kiépítésével – Európában, amikből az látszik, hogy nem az öreg kontinens elleni háború volna a cél.
“

Az orosz elit azonban tartósan Nyugat-ellenes, és ez nem fog a közeljövőben sem változni”

– mondja Rácz, aki szerint mind a politikai, mind a gazdasági elitje az országnak nem bízik meg az európai politikusokban. 

Oroszország a nukleáris fegyverkezésben – amiről azonban nincsenek egyértelmű információk – mind a mai napig egyenrangú fél lehet az Egyesült Államokkal, amit a Kreml az általános fenyegetőzésekre használ fel. 
Az előforduló határsértések pedig, mint a hidegháború idején is, szintén arról szólnak, hogy teszteljék a másik fél reagálási képességét, amiből szintén címlap sztori lehet. A lényeg, hogy le lehessen írni, hogy atombombázók jelentek meg Európa határában – mondja az orosz-szakértő, aki szerint az ehhez hasonló gépeket már csak vasakként szokták emelgetni a hozzáértők. 
“

Ezt azért csináljuk, hogy megijesszük a Nyugatot”

– idézi Rácz egy orosz vezető politikaelemzőt az Iszkander-M típusú rakéták kalinyingrádi betelepítéséről.

VOLUNTARIZMUS ÉS SZERVILIZMUS

Balázs Péter korábbi külügyminiszter Jeszenszky Gézával, szintén egykori külügyminiszterrel folytatott panelbeszélgetésében azt állítja, hogy az orosz agressziót nem lehet üres fenyegetőzésnek felfogni. Balázs szerint a hidegháború után, ahogy összeomlott a Szovjetunió, most abban a korban élünk, amikor
“

az angolszász világ pillérjei kezdenek megrepedezni.

Balázs szerint, aki az EU első magyar biztosa is volt, egy ilyen instabil világpolitikai környezetben – ahol Nagy-Britannia kilép az EU-ból, az oroszokkal barátkozó Donald Trumpot pedig megválasztják amerikai elnöknek – jobban kellene tartani Putyin politikájától.

Jeszenszky, az Antall-kormány külügyminisztere, és az Orbán-kormányok washingtoni, majd norvégiai és izlandi nagykövete szerint a hazai politikának egyértelmű célja volt idáig a transzatlanti elkötelezettség. Sőt, az Orbán-kormány korábbi külügyminiszerere, Martonyi János alatt is, de Szijjártó Péternénél azonban már minden az üzletről kezdett el szólni.

“

Magyarországnak külügyminisztérium helyett mangó-nagykereskedése van.

– utalt a kereskedőházak menedzselésével is foglalkozó Külgazdasági és Külügyminisztériumra a volt külügyminiszter. Jeszenszky szerint a magyar külpolitikában voluntarizmus és szervilizmus uralkodik, amelyek mindent felülírnak, emiatt a szakmájukat egykor kiválóan végző embereket küldik el.

“

A rendszerváltozás után mi a seftelőket, az alkoholistákat és az ügynököket küldtük el a külügyminisztériumból, most azonban nem ezt látom

– mondta Jeszenszky, aki szerint egy ország biztonságát jelentősen befolyásolja az, hogy kikből áll a külügyi apparátus. 

TRUMPPAL VAGY NÉLKÜLE?

A konferencián természetesen téma volt Trump beiktatása is. Jeszenszky szerint Trump nem fog beleszeretni Magyarországba, hiszen a partnerség tekintetében egészen máshol lesz az új amerikai külügy fókusza, de ettől függetlenül imponálhatott neki Orbán Viktor miniszterelnök gesztusa.

(vs.hu)