Kim Dzsongun olimpiai ötlete még nem hoz nagy enyhülést

Kim Dzsongun újévi köszöntőjében nem csupán Donald Trump amerikai elnöknek üzent, hanem kijelentette, hogy kész párbeszédet kezdeményezni Dél-Koreával, sőt a 2018-as pjongcshangi téli olimpiai játékokon való részvételt is fontolgatja. Helyreállították a két Korea közötti forró drótot is, amelyen gyakorlati kérdések kerülhetnek szóba majd, egy esetleges olimpiai küldöttséggel kapcsolatban. Az Egyesült Államok tudomásul veszi az enyhülés jeleit, de nem fűz túl sok reményt a folyamathoz:

Donald Trump amerikai elnök kedden nevetség tárgyává próbálta tenni az országa nukleáris ütőerejével kérkedő Kim Dzsongun észak-koreai vezetőt, azt állítva, hogy az Egyesült Államok atomtámadás indítására szolgáló gombja „sokkal nagyobb és sokkal hatásosabb” mint az, amely Kim szerint örökké az asztalán van.

Fontos, hogy Kim Dzsongun beszédét egészében elemezzük – mondta az M1 Ma este című műsorában Csoma Mózes Korea-kutató. Arra figyelmeztetett a szakember, hogy a fenyegetés mellett a diktátor szájából elhangzott az is, hogy Észak-Korea soha, semmilyen körülmények között nem fogja elsőként használni a nukleáris eszközöket. Azokat csupán elrettentésből hozták létre és tartják fenn – mondta.

Csoma Mózes szerint Donald Trump Twitter-en erre adott válasza méltatlan az Egyesült Államok elnökéhez. Hozzátette, ez a jelenlegi elnöktől egyáltalán nem szokatlan.

Észak-Korea 2017 végére olyan patthelyzetbe került, amelyben biztosította, hogy őket fegyveres támadás ne érhesse. Ugyanakkor a nemzetközi gazdasági büntető intézkedéseknek köszönhetően nehéz helyzetbe került, ahonnét a kiút Dél-Koreán keresztül vezethet – állítja a szakember.

Kim Dzsongun 2017-ben közölte először, hogy a legfejlettebb típusú ballisztikus rakétát tömeggyártásba kell állítani és szinte folyamatos rakétakísérletek zajlottak az év során.

Közben a két Korea között szerdán helyreállított „forródrót” a technikailag máig hadban álló Észak és Dél közötti kaotikus kapcsolatok egyfajta barométerének is tekinthető. Ezen a „forródróton” Észak-Korea esetleges téli olimpiai részvételéről tárgyalnának hivatalosan. Dél-Korea azt követően tett javaslatot magas szintű tárgyalásokra a két ország között arról, hogy Észak-Korea vegyen részt februárban a téli olimpián a dél-koreai Phjongcshangban, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető újévi köszöntőjében kijelentette: kész párbeszédet kezdeni Szöullal, és mérlegelni fogja, hogy országa részt vegyen-e az olimpián.

A pjongcshangi téli olimpia lehetőséget kínál arra, hogy a két Korea közti viszony normalizálódjon – mondta Csoma Mózes a műsorban. A dél-koreai elnök gyors reakciója pedig várható volt a szakember szerint, ugyanis Mun Dzsein egy politikai ideológiákon felülemelkedő gazdasági együttműködést szeretne elérni.

Nagyon nagy olvadásra azonban nem kell számítani – hívta fel a figyelmet. Észak-Korea nem fogja feladni nukleáris programját, ugyanis a jelenlegi rendszer fennmaradásának zálogát látják benne.

Csoma Mózes úgy fogalmazott Kin Dzsongun egészen 2015-ig abban bízott, hogy Észak-Korea a 2018-as pjongcshnagi téli játékok társrendezője lehet. 1988-ban, amikor a szöuli olimpia esetében szintén felmerült ez a lehetőség és mivel Észak-Korea már akkor sem válhatott társrendezővé, Észak-Korea bojkottálta a nyári olimpiát.

Az idei téli olimpia azonban lehetőséget biztosíthat arra, hogy magas rangú észak-koreai delegáció Dél-Koreába látogasson, sőt sportolók is érkezhessenek a téli játékokra.

(hirado.hu)