Kim Dzsongun hat év után előlépett Észak-Koreából

Az elmúlt napokban mindenki azt találgatta, hogy vajon maga Kim Dzsongun járt-e kétnapos látogatáson Pekingben, miután a kínai főváros pályaudvarán megjelent egy jellegzetes olívzöld, az oldalán sárga csíkos különvonat, amilyenhez hasonlót használtak korábban az észak-koreai diktátorok külföldi, jellemzően Kínába és Oroszországba vezető útjaikon. Szerdára virradó éjjel vált biztossá és hivatalossá, hogy valóban Kim Dzsongun utazott Pekingbe, ami az észak-koreai diktátor első külföldi útja volt, mióta 2011 decemberében hatalomra került.

A pekingi látogatás fontos felkészülési lépés lehetett az áprilisi Korea-közi csúcstalálkozó, és a Donald Trump és Kim Dzsongun között tervezett tárgyalás előtt. Az elmúlt években relatív mélypontra jutott kínai-észak-koreai kapcsolatok után most először találkozott egymással a magát nemrég Kína örökös elnökének bebetonozó Hszi Csin-ping, és Kim Dzsongun, ami mindkét vezetőnek érdekében állt.

Kim különvonata tartotta lázban Pekinget

Kim vonata még vasárnap érkezett meg a pekingi pályaudvarra, de hétfőn kezdtek el terjedni az erről készült képek, amiket először főként a japán média kapott fel. Aztán kiszúrták, hogy komoly biztonsági intézkedéseket vezettek be a Diaoyutai vendégház környékén – ami azért érdekes, mert korábban itt szálltak meg a Pekingbe látogató észak-koreai vezetők és itt tartották egyébként a végül kudarcba fulladt hatoldalú tárgyalásokat is Észak-Korea atomprogramjáról a 2000-es években –, egy autókonvoj miatt pedig az Ég Templomának egy részét is lezárták.

A feltűnő vonat végül kedd délután elhagyta a pályaudvart, majd pedig Kínát. Abban már a vonat megjelenéséből, és az azt követő lezárásokból is minden szakértő egyetértett, hogy a Kim család egyik prominense, és szinte biztosan maga Kim Dzsongun utazott Pekingbe, ugyanis más magas rangú tisztviselők feltehetően magángéppel, és kevesebb felhajtás mellett érkeztek volna Kínába. Rajta kívül kizárólag azt tartották volna elképzelhetőnek, hogy a phjongcshangi téli olimpián is az északi küldöttséget vezető húga, Kim Jodzsong volt a magas rangú küldött.

Ahogy apja, Kim Dzsongil korábbi útjainál is jellemző volt, csak az észak-koreai diktátor távozása után erősítették meg a kínai és észak-koreai hírügynökségek, hogy Kim Dzsongun találkozott Pekingben Hszi Csin-pinggel. Az állami sajtó beszámolója szerint Kim a kínai elnök meghívására érkezett nemhivatalos látogatásra, de ennek ellenére hivatalos protokollt, vörös szőnyeges fogadtatást és állami bankettet kapott. Kimet felesége, Ri Szoldzsu is elkísérte Pekingbe.

Kim Dzsong Un és felesége Zsi Szol Dzu látogatást tesz a Kínai Tudományos Akadémián Pekingben.

Fotó: MTI / EPA

Kim megerősítette Hszi Csin-pingnek, hogy kész felhagyni az atomprogramjával, de csak megfelelő feltételek mellett. „A Koreai-félsziget atommentesítésének problémája megoldható, ha Dél-Korea és az Egyesült Államok jó szándékkal reagál az erőfeszítéseinkre, és megteremti a béke és a stabilitás légkörét" – mondta Kim Dzsongun. A kínai állami hírügynökség úgy tudósított, hogy Kim Dzsongun azért utazott, hogy személyesen informálja a kínai elnököt „a gyors diplomáciai változásokról", és meg akarta erősíteni a hagyományos kínai-észak-koreai jó kapcsolatokat. Hszi cserébe elfogadta Kim Dzsongun meghívását Észak-Koreába, egyelőre annyit mondtak, hogy „egy alkalmas időpontra".

A Fehér Ház bejelentette, hogy kedden értesítették őket a találkozóról. Az Egyesült Államok a maximális nyomásgyakorlásnak nevezett politikájuk sikereként értékelte Kim pekingi látogatását is. Trump is reagált a Twitterén, azt írta, Hszi nagyon jónak nevezte a találkozóját Kimmel, aki megerősítette, hogy kész az amerikai elnökkel is leülni.

A szöuli országegyesítési minisztérium pozitívan értékelte a Phenjan és Peking közötti javuló kapcsolat jeleit, szerintük ez segíteni fogja a phenjani atomprogram körüli vita megoldását és a béke megteremtését a Koreai-félszigeten. Abe Sindzó japán miniszterelnök azt mondta, Tokió részletes beszámolót kér Pekingtől a megbeszélésről. Hangsúlyozta, hogy Phenjannak teljes mértékben és visszafordíthatatlanul fel kell adnia nukleáris és rakétaprogramját.

Először találkozott Hszi és Kim

Többen emlékeztettek rá, hogy Kim Dzsongil először 2000-ben járt Kínában, ahol pont a két Korea első csúcstalálkozója előtt néhány hónappal találkozott Csiang Cö-min akkori elnökkel. Most Kim Dzsongun első külföldi útja szintén Kínába vezetett, éppen úgy hat évvel apja halála után.

Az út szimbolikus volt hetekkel azelőtt, hogy az év eleje óta megkezdődött enyhülés jegyében Kim Dzsongun április végén a harmadik Korea-közi csúcstalálkozón tárgyalni fog Mun Dzsein dél-koreai elnökkel, és májusban tervben van egy történelmi találkozója Donald Trump amerikai elnökkel is. Külföldi szakértők már korábban is azon spekuláltak, hogy Kim még ezek előtt valamikor minden bizonnyal találkozni fog Hszi Csin-ping kínai elnökkel is.

Kína lényegében Észak-Korea egyetlen fontos külföldi támasza, de a két ország között azért nem volt felhőtlen a viszony az elmúlt években. Kim Dzsongun hatalmának megszilárdításának része volt, hogy az észak-koreai vezetésből eltávolította a Kínához túlságosan közelinek ítélt embereket, köztük a 2013-ban kivégeztetett nagybátyját, Csang Szongtheket. Kína emellett az észak-koreai atomkísérleteket sem nézte jó szemmel, a pártlapokban érkező bírálatokra válaszul viszont Phenjan többször is látványosan Pekingnek fontos pillanatokra, például a Kínában tartott 2016-os G20-csúcs idejére időzített rakétateszteket.

(index.hu)