Ki a felelős az iszlamista terrorizmusért Angliában?

A választási kampány kellős közepén elkövetett londoni terrortámadás kapcsán egymásra hárítják a felelősséget a pártok, miközben az áldozatok családjai kikérik maguknak, hogy ártatlan fiatalok halálát politikai célra használjanak fel.

Boris Johnson miniszterelnök és Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője egymás mellett állt Londonban a Guildhallban, ahol a pénteki terrortámadás áldozataira emlékeztek. Hasonló megemlékezés volt Cambridge-ben, ahol a két áldozat tanult. A terrortámadás sokkolta Nagy-Britanniát, mert az iszlamista tettes már ült börtönben terrorcselekmény miatt. 16 évre ítélték, de hét év után kiszabadult, és pénteken megkéselt több embert a London Bridge környékén. Ketten bele is haltak. Mindez a választási kampány kellős közepén történt – minden párt igyekszik is hasznot húzni az iszlamista terrorakcióból.

Ne a gyűlölet, hanem a remény határozza meg a jövőt

– ezt hangsúlyozta a londoni megemlékezésen Sadiq Khan, a brit főváros muzulmán főpolgármestere. Ártatlan fiatal életek estek a terror áldozatává – jelentette ki a munkáspárti főpolgármester, akit gyakran bírálnak a jobb oldalon. Sőt, Donald Trump amerikai elnök személyesen sértegette őt Twitteren.

A londoni megemlékezést Sarah Mulally püspök vezette, de részt vett rajta egy olyan vallási szervezet is, mely megpróbálja összehozni a különböző hitű embereket. Faiths Forums for London a szervezet neve. Vezetője, Mustafa Fields felajánlotta, hogy azonnal fogadják azokat a muzulmánokat, akiket megrázott a terrorakció.

Eközben az igazságügyi minisztérium azt jelentette be: minden terrorista feltételes szabadon bocsátását felülvizsgálják. Boris Johnson miniszterelnök pedig növekvő szigort ígért. Az egyik áldozat családja azonban felkérte a miniszterelnököt: ne használja ürügynek a fiúk halálát arra, hogy szigorítsa az igazságszolgáltatást.

Boris Johnson Trump kottájából játszik

Ezt hangsúlyozza az egykori tory igazságügyi miniszter, aki átült az ellenzéki liberális demokraták soraiba. Phillip Lee szerint a fő gond nem az, hogy a törvények nem megfelelőek, hanem az, hogy a kormányok állandóan csökkentik a bíróságok és általában az igazságügy költségvetését, ennek következtében nincsen mód megfelelőképp foglalkozni a terroristák dossziéival. A konzervatívok azt állítják, hogy a munkáspárti időkben meghozott törvény vezetett a két fiatal halálához, de ezt az állítást a Munkáspárt elutasítja, mondván Boris Johnson és csapata minden energiáját a Brexitre fordítja ahelyett, hogy a polgárok biztonságával törődne.

Boris Johnson blitzet, vagyis villámháborút ígért a terrorizmus ellen. A szakértők véleménye az, hogy ezen a téren a villámháború nem más, mint PR-kampány, amely egyáltalán nem segíti elő magának a problémának a megoldását.

Robert Buckland igazságügyi miniszter tagadta, hogy a költség- és létszámcsökkentés az igazságügyben visszavetette volna a hatékonyságot a terrorizmus elleni harcban. Azt is tagadta, hogy Trump forgatókönyvét valósítanák meg. Nem szégyelli magát amiatt, hogy a két fiatal halálát ilyen szemérmetlenül kihasználja a választási harcban? – kérdezte az igazságügyi minisztert a BBC. A konzervatív miniszter kissé zavartan elismerte, hogy "kellene egy kis szünetet tartani". Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a fő cél a közbiztonság, az emberek megvédése a terrorizmustól.

Nincs elég börtön

A feltételes szabadlábra bocsátás egyik legfontosabb, de soha be nem vallott oka az, hogy nincsen elég börtön. "Amíg én igazságügyi miniszter voltam, soha nem volt elég férőhely a börtönökben" – mondta a Guardiannek Philipp Lee.

Mindeközben 9 százalékra olvadt Boris Johnson előnye Jeremy Corbynnal szemben – írja a Daily Mail. Vagyis fennáll az esélye annak, hogy a maihoz hasonló, olyan parlament jöjjön létre a választások után, amelyben egyetlen pártnak sincsen többsége. Márpedig ilyen kiegyenlített erőviszonyok mellett a brit parlament döntésképtelen, amint ezt a Brexit sztorija bizonyít a legjobban.

(hvg.hu)