Katalónia - felfüggesztett függetlenség

Létrehozták a Katalán Köztársaságot, de azonnal fel is függesztették. Elhúzódó bizonytalanság, intézményi káosz, legrosszabb esetben fegyveres konfliktus is lehet. Spanyolország és az Európai Unió számára nagy kihívást jelent a helyzet kezelése, mert ma csak a legrosszabbat sikerült elkerülni.

Carles Puigdemont, az autonóm katalán kormány elnöke az október 1-i népszavazásra hivatkozva a katalán parlament barcelonai plenáris ülésén bejelentette az önálló Katalán Köztársaság létrejöttét, ugyanakkor azt kérte a képviselőktől, hogy néhány hétre függesszék fel a függetlenségi nyilatkozat életbe léptetését.

Az eddigi legjobb elemzést a történtekről Josep Borrell, az Európai Parlament volt elnöke adta a Twitteren:

A tragédiát elkerültük, a komédia folytatódik.

A tegnapi este krónikája

A tervezett délután hat órás időponthoz képest a plenáris ülés egy óra késéssel kezdődött. A katalán elnök a parlamentbe érkezése után előbb saját függetlenségpárti szervezete, a Junts pel Sí képviselőivel, majd a radikális baloldali koalíciós partner, a CUP politikusaival egyeztetett. A csúszás jelezte, hogy még az utolsó utáni pillanatokban is feszült tárgyalások zajlottak a pártok között, a hírek szerint a CUP különösen elégedetlen volt az elnök által eléjük terjesztett szövegtervezettel.

Puigdemont végül negyed 8-kor kezdett beszélni, és 19.37 perckor mondta ki a legfontosabb mondatot. Beszédében az elnök utalt a helyzet súlyosságára. „Különleges időket élünk. Ma már ez messze nemcsak belpolitikai kérdés, hanem európai ügy. Nagyon súlyos pillanatok ezek. […] Csak demokratikus és békés úton léphetünk előre. Nem saját, egyéni döntésemet tárom Önök elé, hanem az október 1-jén született eredményeket. Katalónia azon a napon az önrendelkezésről szóló népszavazást ünnepelte, amit súlyos rendőri erőszak kísért. A rendőrség és a civil gárda védtelen embereket ütlegelt. Több mint nyolcszázan megsebesültek. Mindnyájan láttuk, az egész világ látta. Az volt a céljuk, hogy pánikot keltsenek, és a szavazókat elijesszék. De több mint kétmilllióan legyőzték a félelmüket, és voksoltak. […] Tisztában vagyok vele, hogy sokan most aggódnak és megrémültek attól, ami történt és történhet. Az indokolatlan erőszak és egyes vállalatok döntése, hogy elhagyják Katalóniát – ennek a reálgazdaságunkra nincs hatása – olyan tények, amelyek, elismerem, árnyékot vetnek helyzetünkre. A nyugalom és az együttérzés üzenetét küldöm azoknak, akik megijedtek. […] A katalán népnek szüksége van a szabadságra, hogy döntsön a sorsáról, és nagyon sajnálatos, hogy nem találtunk közvetítőre. Utolsó reményünk az volt, hogy a monarchia mediátori szerepet játszhat, de a múlt heti beszéd ennek is véget vetett. […] A függetlenség hívei a választásokon abszolút többséget szereztek, és a referendumon is elsöprő győzelmet arattak. Október 1. mindent megváltoztatott. Most ismertetem a népszavazás eredményét, és a nép által rám ruházott jogkörrel bejelentem, hogy Katalónia köztársaság formájában független állammá alakul.”

Egy lendülettel azonban azt is hozzátette: a függetlenség életbe léptetését néhány hétre felfüggesztik, mert most párbeszédre van szükség az európai intézményekkel és a spanyol kormánnyal, nem szabad a feszültséget tovább növelni. Utalt arra is, hogy a legjobb megoldás egy olyan népszavazás lenne, amit a spanyolok is elismernek, mint ahogy Nagy-Britannia és Skócia esetében történt három évvel ezelőtt.

A beszéd végén a katalán elnököt csak saját pártja képviselői tapsolták meg. Az ellenzék közvetlenül utána megszólaló vezetője, Inés Arrimadas puccsistának nevezte, és azt mondta, ami ma történt, az európai eszme antitézise, a legrosszabb fajta nacionalizmus megnyilvánulása. „Nem akarok útlevéllel utazni a rokonaimhoz Andalúziába. Ezzel az akcióval otthagyjuk az Európai Uniót”, jelentette ki.

Sokkal érdekesebb volt a szélsőbaloldali, radikálisan függetlenségpárti CUP reakciója. Ifjúsági szervezetük Puigdemont beszédét "megbocsáthatatlan árulásnak" nevezte, és azt mondta, az elnök semmibe vette a nép tiszta és egyértelmű akaratnyilvánítását. A népszavazási kampányt közösen bonyolította le Puigdemont pártja a radikálisokkal, de a jelek szerint a CUP csalódott, mert ők a függetlenség azonnali, egyoldalú életbe léptetését remélték a mai üléstől.

Miért hátrált meg Puigdemont?

A parlamenti bejelentés után egyáltalán nem tudni, hogyan alakul Katalónia sorsa, és mit lép az egész függetlenségi folyamatot kezdettől illegitimnek minősítő spanyol kormány. Az biztos, hogy az elnökre személy szerint is nagy nyomás nehezedett, és az európai kormányok világossá tették, hogy nem támogatják a függetlenség egyoldalú kikiáltását.

A katalán Legfelső Bíróság holnap veszi napirendre annak a feljelentésnek az ügyét, amit az autonóm katalán kormány ellen tettek zendülés miatt. Korábban a kormányzó spanyol Néppárt arra figyelmeztette Puigdemont elnököt, hogy Lluís Companys, a katalán autonómia előző vezetője, aki 1934-ben kísérletet tett az önálló köztársaság kikiáltására, ezért a tettéért börtönbe került. (Ráadásul néhány évvel később ki is végezték.)

A katalán helyzet az egész Európai Unió számára példátlan intézményi válságot idézett elő. Az Európai Bizottság már a múlt héten közleményt adott ki, hogy az október 1-i referendumot jogszerűtlennek tekintik, és az egész helyzetet spanyol belügynek tekintik, valamint bíznak Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök vezetői képességeiben. Juncker ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy abban az esetben, ha Katalónia egy teljesen legitim, Spanyolország által engedélyezett – vagyis a 2014-es skót függetlenségi népszavazáshoz hasonló – voksolás eredményeként szakadna el Madridtól, azzal automatikusan kívül kerülne az Európai Unión. Az uniónak ugyanis csak Spanyolország a tagállama, a tagság nem „örökölhető” – ezzel Katalónia a schengeni övezeten is kívül rekedne, és nem használhatná többé jogszerűen az eurót. Mindez azonban csak elméleti kérdés, hiszen a referendumot a spanyolok nem engedélyezték.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke néhány órával a függetlenség kikiáltásával fenyegető parlamenti ülés előtt még egyszer utoljára kérte Puigdemontot, hogy ne kövessen el végzetes hibát. „Kérem, hogy tartsa tiszteletben az alkotmányos rendet, és ne jelentsen be egy olyan döntést, amely minden párbeszédet lehetetlenné tesz. A sokszínűség nem vezethet, nem szabad, hogy konfliktushoz vezessen, ami nyilvánvalóan súlyos következményekkel járna a katalánok, Spanyolország és egész Európa számára.” Tusk ugyanakkor kérte Rajoy miniszterelnököt, hogy erő alkalmazása nélkül kezelje a válságot.

A Nemzetközi Valutaalap ugyancsak aggasztónak nevezte a helyzetet, amelyről azt mondták, rengeteg bizonytalanságot hordoz magában mind a spanyol, mind a katalán gazdaság számára. Ennek első jeleként a nagy cégek már a referendumot követő héten megkezdték a menekülésüket a tartományból, és sorra helyezték át a székhelyüket az ország más részeire.

(valasz.hu)