Ferenc pápa: „Egészségügyi akadályoztatás esetére aláírtam a lemondásomat”

Ferenc pápa az ABC spanyol napilapnak adott interjújában felfedi, hogy pápasága elején átadott egy levelet Bertone akkori bíboros államtitkárnak, amelyben kijelenti, hogy súlyos és maradandó egészségi akadályoztatása esetén lemond, amely lehetetlenné teszik szolgálatát, mint Róma püspöke és mint az egyetemes egyház pásztora. VI. Pál pápa ugyanezt tette. Erről a döntéséről – amit már VI. Pál is meghozott – maga Ferenc pápa nyilatkozik az ABC spanyol napilapnak adott terjedelmes interjújában, melynek előzetesét születésnapján, december 17-én nyilvánosságra hozták.

A pápa Julián Quirós lapigazgatóval és Javier Martínez-Brocal vatikáni tudósítóval beszélgetve számos kérdésre válaszol az egyház és a világ jelenlegi helyzetével kapcsolatban. Ezek közt szerepel az ukrajnai háború, amelyről a pápa azt mondja, hogy „nem látja rövid távon a végét, mert az egy világháború”. Aztán beszél a bántalmazások eseteiről, a nők szerepéről a Római Kúriában, szól a brazíliai Luláról és Katalóniáról, XVI. Benedek 2013-as lemondásáról és saját esetleges lemondásáról.

Aláírt lemondásomat átadtam az akkori államtitkárnak

Ezzel kapcsolatban a pápa felfedi az erről szóló levél létezését. „Már aláírtam a lemondásomat. Ez akkor történt, amikor Tarcisio Bertone volt az államtitkár. Aláírtam a lemondást és azt mondtam neki: „Orvosi akadályoztatás vagy valami hasonló esetén itt van a felmentésem. Törődj vele! Nem tudom, Bertone kinek adta, de én neki adtam, amikor államtitkár volt”. „Akarja Ön, hogy ezt az emberek megtudják?” – kérdezi a két riporter. „Ezért mondom nektek” – feleli Ferenc pápa és felidézi, hogy VI. Pál is írásban hagyta lemondását akadályoztatása esetére és valószínűleg XII. Piusz is ezt tette. „Ez az első alkalom, hogy beszélek róla” – teszi hozzá a pápa. „Meglehet, hogy most valaki elmegy Bertonéhoz és megkéri: „Add ide azt a levelet”… „Ő biztosan átadta az új államtitkárnak, hiszen mint államtitkárnak adtam neki azt”.

Vérfagyasztó, ami Ukrajnában történik

A beszélgetésből természetesen nem maradhatott el az Ukrajnában dúló konfliktus értelmezése sem, ami ellen a pápa több mint százszor felemelte a szavát. Az ABC lapnak adott interjújában is leszögezi megalkuvás nélkül: „Vérfagyasztó, ami Ukrajnában történik. Ez óriási kegyetlenség! Nagyon komoly dolog…” Ferenc pápa nem látja „a háború végét rövid távon”. Ez egy világháború! És ezt ne felejtsük el! Már sokak keze belekeveredett a háborúba. Ez globális jellegű. Úgy gondolom, hogy háborút akkor vívnak, amikor egy birodalom kezd meggyengülni, és amikor vannak hozzá eladásra és kipróbálásra szánt fegyverek. Nekem úgy tűnik, hogy sok érdek van a háború közepében”. A riporterek arra emlékeztetik a pápát, hogy több mint százszor felemelte a szavát a háború ellen: „Megteszem, amit tudok. De nem hallgatnak meg” – válaszolja. Majd hozzáteszi: „Vérfagyasztó, ami Ukrajnában történik. Ez óriási kegyetlenség! Nagyon komoly dolog…” Éppen ez az, amit folyamatosan hangoztatok”. A pápa megerősíti, hogy ő mindenkit fogad és meghallgat: „Volodimir Zelenszkij most éppen harmadszor küldte hozzám az egyik vallásügyi tanácsadóját. Kapcsolatban vagyok, fogadok, segítek…”.

A Szentszék mindig az emberek megmentésére törekszik

A pápa munkája szinkronban halad a Szentszék diplomáciai szinten végzett munkájával. Ezzel kapcsolatban a riporterek azt kérdezik, hogy a Vatikán miért olyan óvatos az olyan totalitárius rezsimek elleni felszólalásban, mint a nicaraguai Ortega vagy a venezuelai Maduro. „A Szentszék mindig az emberek megmentésére törekszik. Fegyvere a párbeszéd és a diplomácia” – válaszolja Ferenc pápa. „A Szentszék magától soha nem távozik. Kiutasítják. Mindig megpróbálja menteni a diplomáciai kapcsolatokat, türelemmel és párbeszéddel menteni a menthetőt.”

A papi visszaélésekről

Ezzel szemben a pápa részéről nincs diplomácia a papság által elkövetett bántalmazások megbélyegzésére: „Nagyon-nagyon fájdalmas dolog” – utal a pápa az áldozatokkal való találkozásokra, amelyek pápaságát végigkísérték. Olyan személyekről van szó, akiket tönkretettek azok, akiknek segíteniük kellett volna éretté válásukat és növekedésüket. Ez nagyon kemény dolog. Még ha csak egyetlen esetről lenne is szó, szörnyűséges, hogy az az ember, akinek Istenhez kellene vezetnie téged, tönkretesz. Erről nincs mit tárgyalni!”

Az ABC spanyol napilappal folytatott beszélgetésben ezután a hangsúly „egyháziasabb” témák felé tolódik el, kezdve a nők lehetséges csúcsvezetői szerepével a Római Kúriában. Meglesz! – biztosít efelől Ferenc pápa. „Egy dikasztériumra gondolok, melynek vezetése két éven belül megüresedik. Nincs semmi akadálya annak, hogy egy nő irányítson egy dikasztériumot, ahol egy világi hívő is lehet prefektus.” „Ha szentségi természetű dikasztériumról van szó, akkor azt papnak vagy püspöknek kell vezetnie” – tisztázza a pápa.

Konklávék

Ezek után Ferenc pápa tompítja a vitákat annak kapcsán, hogy a jövőbeli pápaválasztó gyűlések munkáját megnehezítheti, hogy az általa kinevezett bíborosok kevéssé ismerik egymást, akik mind különböző és távoli helyekről származnak. Igaz, „emberi szempontból” lehetnek problémák, de „a konklávéban a Szentlélek működik” – értelmezi a pápa. Felidézi egy német bíboros javaslatát a Praedicate Evangelium-ról szóló augusztusi tanácskozáson, „hogy az új pápa megválasztásán csak a Rómában lakó bíborosok vegyenek részt”. „Ez lenne az egyház egyetemessége?” – teszi fel a kérdést Róma püspöke.

Kapcsolata az emeritus pápával

A riport ezután az elődjével, XVI. Benedekkel való kapcsolatára kérdez rá. „Ő egy szent és emelkedett lelki életű ember” – jellemzi őt Ferenc pápa, miközben elmondja, hogy gyakran meglátogatja és mindig „építőnek” találja nyílt tekintetét. „Jó humorérzéke van, tisztán látó, nagyon élénk, s ugyan halkan beszél, de követi a társalgást. Csodálom a tisztánlátását. Ő egy nagyszerű ember”. Ferenc pápának viszont nem áll szándékában meghatározni az emeritus pápa jogi státuszát: „Az az érzésem, hogy a Szentlelket nem érdekli, hogy ezekkel a dolgokkal foglalkozzam”. 

A német egyházról

A Németországban élő egyház kapcsán, amely a szinódusi folyamattal foglalatoskodik, és ami különféle, köztük negatív reakciókat is kiváltott és okoz napjainkban is, Ferenc pápa a 2019 júniusában írt „nagyon világos” levelére emlékszik vissza: „Egyedül írtam. Egy hónapomba került. Olyan ez a levél, mintha azt mondaná: „Testvéreim, gondolkozzatok el ezen!”.

A papok ne keveredjenek a politikába

Közbevetőleg Bergoglio pápa az interjúban kifejti, hogy a tervek között szerepel egy marseille-i utazás a „Földközi tenger találkozóra” és pontosítja, hogy ez azonban nem Franciaországban tett utazást jelent, és hogy apostoli útjainak prioritása a legkisebb országok meglátogatása Európában. Amikor Katalónia ügyéről kérdezik, a pápa megerősíti, hogy „minden országnak meg kell találnia a saját történelmi útját problémái megoldására. Nem létezik egyetlen megoldás.” Példaként idézi Észak-Macedónia esetét vagy Dél-Tirol (Alto Adige) ügyét Olaszországban, annak saját alkotmányával. Az egyháznak ebben a kérdésben betöltött szerepét illetően a pápa hangsúlyozza: „Az egyház nem teheti meg, hogy az egyik vagy másik oldal érdekét propagálja, hanem kíséri az embereket, hogy végleges megoldást találjanak”. Ugyanebben a szellemben a pápa megismétli: „Ha egy pap belekeveredik a politikába, az nem jó… A pap lelkipásztor. Segítenie kell az embereknek, hogy jó döntéseket hozzanak. Tehát elkísérni őket. De ne csináljanak politikát! Ha politizálni akarsz, hagyd el a papságot és légy politikus!”

Amikor Amerika felfedezésének negatív újraértelmezéséről kérdezik, Ferenc pápa válaszában azt kéri, hogy a történelmi eseményeket a korszak hermeneutikájával és ne a jelenlegivel értelmezzük. „Nyilvánvaló, hogy ott embereket öltek meg – mondja –, nyilvánvaló, hogy volt kizsákmányolás, de az indiánok is kölcsönösen legyilkolták egymást. A háborús légkört nem a spanyolok exportálták. A hódítás mindenkire tartozik. Különbséget teszek gyarmatosítás és hódítás között. Nem szeretem azt mondani, hogy Spanyolország egyszerűen csak „hódított”. Vitatható, ahogy akarjátok, de gyarmatosított.”

A Lula-ügy Brazíliában

Egy másik „példaértékű” eset, amelyre a pápa felhívta a figyelmet, Brazília új elnökének, Inácio Lulának az ügye. Példaértékű, mert a passzív korrupció miatt 580 napos börtönbüntetésre ítélt politikai vezetőnek peres ügye – aki nem indulhatott a 2018-as elnökválasztáson egészen 2021-ig, amikor a Legfelsőbb Bíróság minden korábbi ítéletet megsemmisített – valójában fake news-zal, álhírrel indult. Ez pedig – állítja a pápa – „olyan légkört teremtett, amely kedvezett az ellene indított eljárásnak… A politikai és társadalmi vezetőkről szóló álhírek problémája nagyon komoly dolog. El is pusztíthatnak egy embert.” Lula különleges esetében Ferenc pápa szerint a tárgyalást éppen nem annak tetőfokán végezték”. Ezért a pápa így figyelmeztet: „Óvakodjatok azoktól, akik megteremtik egy tárgyalás légkörét, bármi legyen is az. Ezt a médián keresztül teszik úgy, hogy befolyást gyakoroljanak azokra, akiknek ítélkezniük és dönteniük kell. Az eljárások legyenek a lehető legtisztábbak, első osztályú bíróságokkal, melyeknek nincs más érdekük, mint az igazságszolgáltatás tisztán tartása.” 

Motu proprio az Opus Dei-ről

Végül a cikk említést tesz a tavaly júliusban megjelent pápai motu proprióról, mely Ad Charisma tuendum címmel az Opus Dei-ről szó. Ferenc pápa ezt így értelmezi: „Néhányan azt mondták: „Végre a pápa jól megadta az Opus Dei-nek…!”. De én nem adtam neki semmit. Mások viszont azt mondták: „Ó, ránk szállt a pápa!”. Mindebből semmi sem igaz. Az intézkedés valójában egy áthelyezés, amelyet meg kellett tenni. Jogtalan dolog eltúlozni a dolgokat, sem áldozattá, sem bűnössé téve azokat, akikre büntetést szabtak ki. Kérem szépen, én az Opus Dei nagy barátja vagyok, nagyon szeretem az Opus Dei embereit, ők jól dolgoznak az egyházban. Amit csinálnak, az nagyszerű dolog.”

(romkat.ro)