Bejött a papírforma, fogalmunk sincs, ki lesz a következő amerikai elnök

Úristen, mi történik itt - gondolhatják most sokan, amikor ránéznek az amerikai elnökválasztás állására. Pedig a válasz az: pontosan az történik, ami a legvalószínűbb forgatókönyv volt. Nagyokat nem borult a papírforma, annyival látunk tisztábban, hogy Joe Biden nem arat földrengésszerű győzelmet, és maradt nagyjából nyolc hely, ahonnan még nem tudunk végeredményt hirdetni, amíg nem számolják össze a levélszavazatokat.

Csalódott lehet most sok európai, aki azzal a reménnyel kelt korán, és kezdte a híreket böngész, hogy megtudja, ki nyerte az amerikai elnökválasztást. Mert tény, ahogy haladt a szavazatok feldolgozása, újabb és újabb izgalmas részlet derült ki, egy kérdésre viszont még nincs válasz:

ki győzött?

Amit eddig egészen biztosan tudunk, az az, hogy a Képviselőházban a demokraták maradnak többségben, a Szenátus még bizonytalan, és az is látszik, hogy az eddigi adatok szerint Joe Biden kapott több szavazatot. De hát 2004 kivételével 1992 óta minden elnökválasztáson a demokrata jelöltre szavaztak többen, ami viszont önmagában nem elég semmire.

© AFP / Ricardo Arduengo

Aki végig követte az éjszaka eseményeit, az egy ponton nyugodtan gondolhatta azt, hogy Donald Trump győz. Floridában viszonylag korán eldőlt, hogy Trump nyer, az elemzők pedig elkezdtek találgatni, vajon az történik-e, mint 2016-ban, amikor óráról órára lett valószínűbb a republikánus győzelme, vagy az, mint a 2018-as félidős választáson, amikor kiderült, hogy a floridai latin szavazók viselkedését félremérték, de mindenhol máshol jött a papírforma demokrata siker.

Ráerősített erre az érzésre az, hogy az összes billegő állam közül Floridában dolgozzák fel a leggyorsabban a levélszavazatokat, tehát máshonnan jó ideig még nem jött megbízható eredmény. Trump esélye arra, hogy nyer, valóban nem csekély – viszont itt egy „de…” után annyi minden jön, hogy a cikk maradék része nagyjából erről kell, hogy szóljon.

© AFP / Olivier Douliery

Nézzük államokra lebontva, mi történik.

Florida, Ohio, Észak-Karolina, Georgia és nagyon szélsőséges esetben Texas volt az az öt állam, amelyek közül ha Biden egyet is megnyer, akkor már lassan indulhatott volna a hűtő felé a pezsgőért. Egyelőre úgy tűnik, hogy mindegyikben veszít, Észak-Karolina és Georgia még kérdéses, de azért nagy összegben nem érdemes fogadni ott Bidenre.

Azt mindenesetre már látjuk, hogy Biden legeslegjobb forgatókönyvei nem jöttek be, földcsuszamlásszerű győzelmet nem fog aratni a billegő államokat behúzva. De ezek azok az államok voltak, amelyeket Trumpnak volt muszáj megnyernie, hogy maradjon esélye. És innentől lesz igazán izgalmas a helyzet.

Biden stratégiájának alapja az volt, hogy Michigant, Wisconsint és Minnesotát muszáj hoznia. Mindháromban az ő nagy előnyét mérték a választás előtt, ehhez képest Michiganben és Wisconsinban most több százezres előnnyel vezet Trump.

Csakhogy ez az a pont, ahol mindenki igyon meg egy kávét, vagy menjen el aludni, nagyon sokáig nem fogjuk még tudni, mi történik valójában.

Rengeteg levélszavazatot várunk még ugyanis, amelyeknek a döntő többsége valószínűleg Bident fogja támogatni, de fogalmunk sincs, hogy pontosan mennyi, ezek nélkül pedig nem értelmezhető a részeredmény. Wisconsinban most azt ígérik, hogy hajnal 5-re, amikor nálunk dél lesz, befejezik a számolást, és Michiganben is fogadkoznak, hogy az eredeti tervvel ellentétben nem kell péntekig várni. Addig nézegethetjük a néhány ezres mozgásokat a számokban, de sok értelme nincs.

© AFP / Cory Clark 

Az biztos, hogy Biden e három állam nélkül esélytelen. Ha viszont megnyeri őket, és mindenhol máshol jön a papírforma, akkor a győzelemhez szükséges 270 elektorért úgy áll a két jelölt: Biden 258, Trump 247.

Itt jön képbe Pennsylvania.

Ez az az állam, a maga 20 elektorával, amelyről hetek óta lehetett tudni, hogy ha nincs máshol óriási meglepetés, szinte biztosan az az elnök, aki ott nyer. És nagyon valószínű, hogy nem fogjuk tudni ma megmondani, ki győz ott.

Trump előnye 61 százalékos feldolgozottságnál gigantikusnak tűnik, több, mint 600 ezer vokssal vezet. De ez nagyjából pont az az előny, amit a közvélemény-kutatók mondtak neki arra az esetre, ha Biden a levélszavazatokkal később fordítana. A levélszavazatokat egészen péntekig befogadják, ha azokat máig postára adták, és talán akkor már lehet eredmény. Akárhogy is, Pennsylvania nélkül nem tudjuk kihirdetni, ki nyer. Lehet azt nézni, hogy a falusias környéin hasonlóan szavaznak, mint Ohióban, ami Trumpé lett, lehet nézni, hány voks jön még a demokrata nagyvárosokból – egyelőre hibázik, aki ez alapján mondaná be a győztest.

És még itt sincs vége!

Tegyük fel, hogy Trump megnyeri Pennsylvaniát, akkor 267-258-ra vezet. Hirtelen elkezdhetünk figyelni Arizonára. Ott Biden hibahatáron belüli minimális előnyét mérték a választás előtt, de nem úgy tűnt, hogy ez döntheti el, ki a győztes. Ehhez képest 76 százalékos feldolgozottságnál 200 ezer szavazattal vezet Biden, vagyis a B-terve a győzelemhez ez lehet. Pontosabban ahhoz, hogy 269-267-re vezessen.

Mert ha ez lenne, akkor még mindig ott van Maine és Nebraska 2-es körzete. Ez az a két állam, ahol nemcsak az állam győztese kap elektorokat, hanem 2, illetve 3 körzetre bontják az államot, és mindegyik győztese elvisz még egy elektort. És mindkét helyen van egy-egy körzet, ami billeg – ezen a ponton fújjunk egyet, és fogadjuk el, hogy egyelőre ennyit tudunk.

Mit lehet erre mondani? A média jelentős része szólt előre, hogy ennyi levélszavazattal szinte biztosan nem lesz győztese az elnökválasztásnak szerda reggelre. Így történt. Most várunk, nézzük a részeredményeket, és kíváncsian figyeljük, ha mondanak valami újdonságot.

(hvg.hu)