A klímakutatást kinyírja, de a Marsra embert küldene Trump

Donald Trump beterjesztette első költségvetési javaslatát, és kijelenthető, hogy a törvényjavaslat legnagyobb vesztesei a klímaváltozást kutató szövetségi programok. Szinte valamennyi ezzel foglalkozó amerikai intézmény büdzséjét megvágták, közéjük tartozik a NASA is. Az elnök sosem titkolta, hogy az intézmény tevékenységének súlypontját a Föld tudományos kutatásáról a világűr ambiciózusabb felfedezésére helyezné át. Az elmúlt napokban több hír is megjelent arról, hogy Trump űrhajósokat küldene a Marsra, ám valójában ezen a téren sem történt előrelépés Barack Obamához képest.

Nézzük a részleteket!

1. Radikálisan, 31 százalékkal csökken 2018-ban a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) költségvetése. Az 5,7 milliárdos büdzsé a legalacsonyabb az utóbbi negyven évben. Nem jutna pénz az erőművek szén-dioxid-kibocsátását mérséklő Clean Power Plan programra, és megszűnhet az Energy Star energiatakarékossági tanúsítvány is. Az ügynökség tudományos kutatási büdzséjét felére vágják. A Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) programja, amely a partmenti közösségek alkalmazkodását segíti például az egyre gyakoribb árvizekhez vagy az óceán savasodásához, megszűnik.
2. Az energiaügyi minisztérium (DOE) klímakutatási projektjeitől kétmilliárd dollárt vonna el Trump. Itt főleg a tiszta energiaforrások használatát támogató projektekről van szó. Az új elnök ezen a téren csak a felfedező kutatást támogatná, mert a republikánusok liberális, piacpárti gazdaságfilozófiája szerint a többi már a piac feladata. A DOE Obama alatt olykor megégette magát tiszta energiában utazó cégek támogatásával: több mint félmilliárd dolláros hitelt adott a Solyndra napenergiacégnek, mely később becsődölt. Más esetekben viszont kifejezetten jól sült el a támogatás: a Tesla évekkel a határidő előtt visszafizette 452 millió dolláros állami hitelét, és sokat tett az elektromos autózás elterjesztéséért.
3. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény értelmében az amerikai kormány 3 milliárd dollárral támogatta volna a szegényebb országokat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban és a tiszta energiaforrások hasznosításában. A felajánlásnak nagy szerepe volt abban, hogy egyáltalán létrejöjjön az egyezség, nélküle e fejletlen országok távolmaradtak volna. Az új büdzsé tanúsága szerint a Trump-kormány egy centet sem adna erre a célra. Arról viszont még vitatkoznak a Fehér Házban, hogy teljesen felrúgják-e a párizsi egyezményt.
4. A NASA viszonylag csekély, 102 millió dolláros megvonással megúszta, de pont azokat a programokat állítják le ebből, amelyek a földi légkör és óceán hőmérsékletváltozásának követéséhez szolgáltattak volna minden eddiginél pontosabb adatokat. Négy műholdról van szó, közülük egy már az űrben van. Ezeket azonban Trump túl „Föld-centrikusnak” tartja, miközben a NASA küldetése a világűr felfedezése.
5. Ezt alátámasztandó Trump ünnepélyes körülmények között írta alá a NASA idei, 2017-es költéseit jóváhagyó törvényt, amely az ügynökség küldetései közé emeli be a Mars kutatását emberes missziókkal. Számos helyen ez úgy jelent meg, hogy Trump húszmilliárd dollárt ad arra, hogy a NASA embert küldjön a Marsra, ez azonban tévedés.

Ez a pénz (19,5 milliárd) a NASA rendes, tavaly jóváhagyott költségvetése, és a törvény valójában csak az Obama alatt már futó programokat hagyja jóvá. Vagyis a Space Launch System (SLS) hordozórakéta és az Orion űrkapszula fejlesztésének folytatását, ám konkrét missziót továbbra sem jelöl ki. Vagyis az is csak távlati, homályos elképzelés, hogy valamikor a 2030-as években az Orion a Marsra is asztronautákat repíthet. Továbbviszi Trump azt a programot is, ami magáncégekre bízná a Föld körüli pályára történő szállítást. Két cég, a SpaceX és a Boeing vesz részt a programban, utóbbi Dragon űrhajója viszi az amerikai szállítmányokat a Nemzetközi Űrállomásra, és jövőre először embereket is szállítana.

A várt paradigmaváltás tehát egyelőre elmaradt, ám Trump mérlege még így is kedvezőbb Obamáénál, ő ugyanis azzal kezdte, hogy leállította a George W. Bush által beharangozott Constellation-programot, ami a Mars-utazás előkészítése érdekében 2020-ig újra embert küldött volna a Holdra.

(valasz.hu)