UTAZÁS: A város, ahol ott van egész Magyarország

Békés megye nem tartozik az ország legnépszerűbb turisztikai célpontjai közé. Nyugati kapujában azonban van egy város, ahol évről évre növekszik a látnivalók, a programok és a turisták száma. Szarvas nem csak gyönyörű, de egész Magyarországot megtaláljuk benne ‒ kicsiben.

A Szarvas–békésszentandrási-Holt-Körös partján az első dolog, ami a szemünkbe ötlik, a parton álló Bolza-kastély, Bolza Pál, a Szarvasi Arborétum alapítójának egykori lakhelye. Sajnos az épületbe nem tudunk bemenni, bár egy Bolza-kiállítás igazán adná magát, hisz az olasz származású család fontos szerepet játszott a város történetében. A híd túloldalán egykor volt egy másik Bolza-kastély is, ma már azonban a főiskola szépnek nem nevezhető, szocreál téglaépülete áll itt.

Az utóbbi évek egyik legnagyobb dobása a városban a Vízi Színház megépítése volt. A leginkább egy várkastély és egy amfiteátrum ötvözetére emlékeztető, vízre épült színház már a negyedik nyári évadát kezdi júniusban. A programban az én ízlésemnek kicsit talán túl sok az operett, a musical és a népszerű vígjáték, de sikerrel mennek olyan kezdeményezések is, mint például a Vers a víz felett című programsorozat. Bár a vers nem tartozik a 21. század legfelkapottabb műfajai közé, hétköznap késő délutánonként mégis van érdeklődés az előadásokra, melyeken hol előadóművészek, hol maguk a szerzők olvassák fel műveiket, zenével, tánccal vagy épp homokanimációval kísérve.

Voltam már itt szimfonikus koncerten is, amelyhez nem a legideálisabbak a színház adottságai, hisz a túlparti fákon hangoskodó csókák simán túlkiabálják a pianókat. Persze azért ennek is megvan a maga bája és különleges hangulata.

Kajakkal a fák között

Szarvasban persze az egyik legjobb mégis csak maga a Holt-Körös. Körbe lehet biciklizni, de akár kajakkal is be lehet járni. Persze nem az egészet egyszerre, az azért nagy falat lenne, mert a holtág 29 km hosszú, és a szomszédos faluig, Békésszentandrásig húzódik. Egyik kedvenc szakaszom a híd melletti rész, ahol kajakkal be lehet menni a vízben álló, légzőgyökeres mocsárciprusok közé.

A másik kedvencem az Anna-liget melletti kis ág, ahol nincs mindkét part beépítve, így sokkal vadregényesebb, mint a holtág többi része. Itt mindig látni valami érdekességet, például jégmadarat, törpegémet, kakukkot vagy napozó mocsári teknősöket. Az Anna-ligetet egyébként gyakran keverik össze az arborétummal, talán mert meglepő, hogy egy kisvárosnak két ilyen gyönyörű parkja is van. Sőt, van egy harmadik is, a híd közelében fekvő Erzsébet-liget.

Az Anna-liget amúgy szintén a Bolza családé volt, az itt álló Csáky–Bolza-kastély most a Körös–Maros Nemzeti Park központjának ad otthont. A szomszédos Körösvölgyi Látogatóközpontban májusban a hagyományos orvoslásról láthatunk érdekes kiállítást, de júniustól már a nem kevésbé érdekes rovaroké lesz a főszerep.

Az Anna-ligeti tanösvény semmi extra látnivalót nem kínál, én mégis nagyon szeretem. Talán épp azért, mert semmi nem vonja el a figyelmemet a természetről. Láthattam egész közelről egerészölyvfészket, macskabagoly-fiókákat, fekete harkályt vagy vonulásban lévő erdei szalonkát. Persze ehhez türelem és szerencse is kellett, de számomra sokkal nagyobb élmény a saját, természetes közegükben megfigyelni az állatokat, mint az állatkert rácsain keresztül.

Bringatúra emelkedők nélkül

A városnézés mostanában kisebb akadályokba ütközhet Szarvason, ugyanis még mindig zajlik a városszépítési és korszerűsítési projekt, és egy-két központi utcát megközelíteni sem nagyon lehet. De mivel kisvárosról van szó, kisebb kerülőkkel előbb-utóbb mindenhova eljutunk. Például a piacra, amelyet kedden, pénteken és vasárnap tartanak, és ahol a város emblematikus termékét, a szarvasi szilvalekvárt is be lehet szerezni.

Ami Egernek Dobó István, az Szarvasnak Tessedik Sámuel. Az ő nevét viseli az egyszerűségében is gyönyörű barokk evangélikus Ótemplom, valamint a múzeum és az egyetemi központ. Az evangélikus lelkész egyik hagyatéka most különös aktualitással bír, Tessediknek ugyanis nagy szerepe volt a ma sok vitát kiváltó akác hazai meghonosításában.

Szarvas környékét biciklitúrákra teremtették, nem vitás. Nincs emelkedő, minden sík, mint az asztallap, így a kevésbé jó kondiban lévők is bevállalhatnak kisebb túrákat. Kedvenc útvonalam a közeli Hármas-Körös gátján vezet, útba ejt két gyönyörű holtágat és egy hullámtérben rejtőzködő tanösvényt. A halászteleki tanösvényt gyalogosan szoktuk bejárni, évente többször is, mert minden évszakban más, és mindig szép. Nyári biciklitúrák közben rendszerint betérünk a gát másik oldalán található Halászlak nevű üdülőövezet kiskocsmájába, ahol a helyi, idősödő kemény mag társaságában pihenünk egyet.

Magyarország kicsiben

A város országos hírű látnivalója a Szarvasi Arborétum vagy becenevén Pepi-kert. Mondanom sem kell, gyönyörű hely, a világ különböző pontjairól mintegy 1600 fa- és cserjefaj található itt, és az arborétum lakója néhány elképesztő rikoltozásra képes páva is. A kert legújabb látványossága a Mini Magyarország makettpark, ahol az ország nevezetességeinek kicsinyített mását láthatjuk. Amikor először hallottam a parkról, nem sok jót vártam tőle, de utólag azt kell mondanom, nagyon jól sikerült, a makettek tényleg szépek, és elképesztően részletgazdagok. Láthatjuk itt a Parlamentet, a Széchenyi fürdőt, az Operaházat vagy a szegedi dómot is.

Legutóbb egy hétfő délutánon jártam a makettparkban, úgyhogy nem nagyon nyüzsögtek a turisták, sőt az első fél órában rajtam kívül egy lélek sem járt arra. Na, ez nem teljesen igaz, mert két tőkés réce nagy nyugalommal pihent a mini Parlament előtt, a mini Dunában békák brekegtek, és versenyt úsztak a Lánchídtól a Megyeri hídig. A mini Balatonban pedig egy valódi hajszának is szemtanúja lehettem: egy vízi sikló kiszemelt magának egy békát, átsiklott a Kisfaludy gőzös alatt, és Keszthelytől legalább Füredig üldözte a békát. Mivel azonban nem járt szerencsével, végül komótosan kitekergőzött a partra, és inkább napozott egy kicsit a tihanyi apátság tövében.

A Parlament őrei (Galériához kattintson a képre!)

Forrás: Tóth Judit

A park egyébként folyamatosan bővül, a tervek szerint a határon túli magyar területek nevezetes épületei is helyet kapnak majd itt, az idén pedig vonatokkal, autókkal és hajókkal gazdagodott. A vonatok különlegessége, hogy egy nyomógombbal el is lehet őket indítani. Felhangzik a MÁV jellegzetes szignálja, a bemondó tájékoztatja az utasokat, a vonat pedig lassan kigördül az állomásról.

Soha nem volt terepasztalom, de gyerekkoromban persze szerettem volna egyet kis vonatokkal, hegyekkel, fákkal, házakkal. Hát, itt most az óriási terepasztal csak az enyém volt húsz percig. Az Árpád sínautóbuszt kigördítettem a mezőtúri állomásról, a Heves gőzmozdony átsiklott a Tisza-hídon, a 424-es gőzössel, a MÁV legismertebb, Bivaly néven is emlegetett gőzmozdonyával pedig a frászt hoztam szegény kacsákra, akik ekkor már továbbálltak a Parlamenttől, és épp a síneken legelésztek.

Meglepően jól szórakoztam, így saját magam cáfoltam meg korábbi elképzelésemet, miszerint ez a makettpark leginkább gyerekeknek való. Később találkoztam olyan turistákkal is, akik Szegedről Hajdúszoboszlóra tartva tettek kitérőt Szarvasra, mert kíváncsiak voltak a makettparkra. Azt mondták, nem bánták meg, hogy bejöttek, azt viszont igen, hogy nem szántak legalább egy napot a városra.

Szarvas kétségkívül nyáron hozza a legjobb formáját. Igaz, nincsenek hegyek, se Balatonhoz fogható turisztikai vonzóerő, viszont jókat lehet biciklizni, sétálni, kajakozni, úszni, madarászni, hallgatni a tücsköket a gátoldalban, sörözni a vízparton. És nekem ezen a nyáron, azt hiszem, nem is kell ennél sokkal több.

(origo.hu)