Óvodai beszoktatás: mitől szorong a gyerek?

A legnagyobb szorongást a gyerekeknek általában az idegen hely és az idegen felnőttek, de a gyerekek is okozzák az óvodai beszoktatás idején. A sikeresség több tényezőn múlik.

(forrás: hirado.hu)

Az óvodai beszoktatás nagy próbatétel gyereknek és szülőnek egyaránt, hiszen komoly életszakaszváltáson megy keresztül mindkét fél, ami bizonyos értelemben krízishelyzet. Ha a gyermek nem járt bölcsődébe, akkor a szülő szerepváltásban is van, hiszen az otthoni háziasszonyi szerep mellé újra belép a dolgozó nő szerepe, ez pedig sok esetben pluszterhet ró az anyára. Sok szülő úgy éli meg ezt a helyzetet, hogy itt és most kiderül, hányasra vizsgázik anyaságból. Ha egyke, esetleg beteg gyermekről van szó, akkor a túlzott féltés, a burokban nevelés is zavaró tényező lehet – mondta a hirado.hu-nak Bodó Katalin óvodapszichológus, tanácsadó szakpszichológus.

A szakember hangsúlyozta, hogy a legnagyobb szorongást ilyenkor az idegen hely és az idegen felnőttek, illetve gyerekek okozzák. Az óvoda és a csoportszoba megismerése, a felnőttekkel közös játék azonban mind-mind elősegítik a sikeres beszokást.

„A gyermeknek meg kell tapasztalnia, hogy megszólíthatja, kérhet segítséget a pedagógustól, és ha szükségét érzi, egy vigasztaló ölelést is kaphat. A közös játék, az ölbéli játékok és a zenélés mind-mind ezt szolgálja. A gyermekközösségbe kerülés további szorongást kelthet, leginkább abban az esetben, hogy a gyermek nem bölcsődéből érkezik vagy ha nincs testvére” – magyarázta el a szakember.
 

A fokozatosság a kulcs

A beszoktatás elején minden óvoda hagy kellő mennyiségű időt a szülőknek és a gyerekeknek az elválásra. Az óvodák és ezen belül még akár az óvodai csoportok között is lehet eltérés a beszoktatás módjában, az egyéni szempontokat figyelembe szokták venni.

Az első pár nap alatt a szülő a gyermekkel együtt ismerkedik a csoportszobával, a játékokkal. Ezt követően lehet próbálkozni a rövid időre szóló elválással, majd fokozatosan elnyújtani ezt az időintervallumot, végül pedig az ebéd utáni pihenőidőt is az óvodában töltheti a gyermek – tanácsolja Bodó Kata, aki szerint a beszoktatás sikeressége több tényezőn múlik. Például azon, hogy az adott gyermek járt-e korábban bölcsődébe, valamint az is, hogy vannak-e nagyobb testvérei, milyen a családi háttér és a szülők attitűdje az óvodával kapcsolatban.

„Sokféle módszer, ötlet van, minden óvodapedagógusnak más és más. De nincs olyan technika, ami minden gyermeknél egyaránt működik. A siker kulcsának a szülő bizalmát tartom az óvoda intézménye és pedagógusai iránt. Ha a szülő 'le tud válni' a gyermekéről, akkor a gyereknek sem lesz nagyobb nehézsége a beszoktatás alatt” – mondta Bodó Katalin.
És hogy mi kell ehhez? „Bizalom a pedagógusok iránt, illeszkedés a szülő-óvoda-gyermek képzeletbeli háromszögben és hogy a szülő nyugodt szívvel adja át gyermekét reggelente az óvó néninek” – foglalta össze a szakember.

A sikeres beszoktatást az jelzi, ha a gyermek reggel már elpityeredés nélkül érkezik meg az óvodába, a szokás- és szabályrendszert elsajátította, társai felé nyitott és barátkozó. Persze néha előfordul, hogy a beszokás időszaka elhúzódik.
Az ennek hátterében meghúzódó okok feltárásában elsődlegesen az óvodapedagógusnak van szerepe. "Biztatom a szülőket, hogy bármilyen bizonytalanság esetén kérjenek tanácsot az óvó nénijüktől. Egyedi esetekben lehetséges megoldás, hogy ebéd után hazaviszik a gyermeket. Olyan esettel még nem találkoztam, hogy a teljes óvodai nevelést elhalasztották későbbi időpontra” – mondta Bodó Katalin.

A szakember leszögezte, hogy nincs teljesen sikertelen beszoktatás, az óvoda dolgozói a segítő szakemberekkel (például óvodapszichológussal) együttesen segítenek a szülőnek.
 

(MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

Amikor szükség van az óvodapszichológusra 

Az óvodapszichológus belátogat a csoportokba, szükség esetén konzultál az óvodapedagógusokkal, és ily módon láthatóvá válik az új szülők számára. Az itt váltott pár szó megkönnyíti a szülőnek a későbbi kapcsolatfelvételt, hiszen már rendelkezik első benyomással a pszichológus személyét illetően. „Az egyszeri-kétszeri egyéni konzultációk sokat lendíthetnek a beilleszkedés sikerességén, hiszen a szülő megnyugtatása fontos lépés. Ezenfelül, ha a helyzet úgy kívánja, az óvodapedagógusok vagy a szülők kérésére csoportos konzultációs alkalmakat szervezünk és vezetünk a beszoktatás nehézségeinek minél sikeresebb áthidalására” – vázolta Bodó Kata.

„Ha a szülő jól van, a gyerek is jól van, ezt tanultam nálam bölcsebbektől pályakezdőként - avat be bennünket -, és ez nagyon is igaznak bizonyul. A szülő 'alkalmasságát' meghatározzák például a saját óvodáskori élményei, a családi helyzet, illeszkedése az óvodához és legfőképp a pedagógusokhoz. Egye többször hallom a szülőktől, miközben sorra látogatják a csoportokat beiratkozás előtt, hogy majd a gyermek választ csoportot. Egy 3 éves gyermek még nem hozhat meg egy ilyen súlyú döntést, a döntést a szülőnek kell meghoznia. Természetesen figyelheti a gyermek jelzéseit, de a saját reakciókról sem szabad megfeledkeznie. Nemcsak a gyermek, de a szülő is napi kapcsolatban lesz a pedagógussal, tudni kell bizalommal fordulni felé.” 

hirado.hu