Kísérjük életünket zenével

Sokan nem is gondolnánk, hogy a zene milyen sok területen segíthet jobbá, könnyebbé, örömtelibbé tenni az életünket. Lássuk, életkorok, kívánt célok szerint milyen muzsikát ajánl Standovár Sára pszichológus.

(forrás: origo.hu, thinkstock)

Pihenés közben

Lazításra, relaxációra az igényes, hangszeres zene ajánlott. A vokális, azaz énekes szövege leköti az elménket, eltereli a belső figyelmet, s ezzel megakadályozza, hogy a dallam, a hangzás, a ritmus mélyebben hasson. Érdekesség, hogy relaxációra a természet hangjai – például a tenger hullámzása, a madarak vagy épp a bálnák éneke – is kiválóan alkalmasak.

Munka mellett 

Azt már biztosan mindenki megfigyelte, hogy mennyivel könnyebben, gyorsabban lehet végezni akár az unalmas házimunkával is, ha közben jó ritmusú, pörgős zenét hallgatunk. Ugyanez igaz sok sporttevékenységre is, a jól eltalált ritmus erőt és kitartást ad, nagyobb teljesítményre ösztönöz. Ugyanakkor például tanulás, szellemi munka végzése során általában szintén nem ajánlott az énekes aláfestés. Meglehet, vidámabban ülünk a feladat fölött, de agyunk egy része a zene szövegére figyel, így pedig kevésbé tudunk koncentrálni.

Gyógyuláshoz

Egyes tanulmányok szerint a gyógyításban a hirtelen hangerő- és ritmusváltozás nélküli zenék a legjobban alkalmazhatók. Beethoven művei ezért például orvosi szempontból kevésbé javasoltak, mint Bach szerzeményei. Utóbbit álmatlanságban szenvedőknek és magas  vérnyomással küzdőknek ajánlják, Verdit pedig állítólag azoknak érdemes hallgatni, akiknek alacsony a vérnyomása. Tapasztalatok szerint az egyházi zene szintén gyógyító hatású.

Koronként is változik az igény 

0 év

A zenére már magzati korunktól érzékenyek vagyunk. Megfigyelhető például, hogy ha az édesanya a várandósság idején rendszeresen hallgat bizonyos dallamokat a kikapcsolódáshoz, esetleg relaxációhoz, akkor ezekkel a baba is megnyugtatható a születése után.

1-3 év

Ebben az életkorban elsősorban még a ritmika a fontos. Érdemes a kicsiknek minél több mondókat, versikét mondani. Különböző ritmushangszereket, például csörgőket, dobokat a kezükbe adni, de megismertethetjük őket már a sípokkal vagy a xilofonnal is.

3 év fölött

A gyerekek ebben a korban különösen fogékonyak a népdalokra, a népzenére. Ezekhez éppen olyan ösztönösen vonzódnak, akár a népmesékhez. Hároméves kor felett már komolyabb hangszerekkel is barátkozhatnak. Persze nem várhatjuk, hogy dallamokat játsszanak például egy gitáron, de bízhatunk abban, hogy minden előcsalogatott hang és hangsor hatással van az érzelmi és értelmi fejlődésükre, kommunikációs képességeikre.

Kamaszkor

Nem véletlen, hogy a fiatalok nagy része a keményebb zenei stílusokat kedveli. A zene ugyanis kommunikációs eszköz is, többek között arra, hogy érzéseinket – például a dühöt, haragot – kifejezzük. Ennek ismeretében azonban akár tudatosan is felhasználhatjuk arra, hogy „kijátsszuk” magunkból ezeket az érzéseket – s nemcsak ebben az életkorban. Próbáljuk ki, ha legközelebb úgy érezzük, hogy túlcsordulnak bennünk az indulatok: doboljuk ki magunkból a feszültséget – ha nincs más, a levesesfazék fenekén.

Idősek

A zenélés a nyugdíjaséveket is képes örömmel megtölteni, emellett számos kutatás eredménye szerint a szellemi hanyatlás ellen is felvértezheti az időseket. Azoknál, akik rendszeresen hallgatnak zenét, táncolnak, esetleg hangszeren is játszanak kimutathatóan alacsonyabb az időskori elbutulás és az Alzheimer-kór kialakulásának a kockázata, s akár részben vissza is fordítható a leépülés. Az agy fitten tartására idősebb korban is hasznos újabb és újabb zenei stílusokkal, hangzásokkal ismerkedni, vagy akár hangszeres játékot tanulni. Ugyanakkor a régi, ifjúkorban hallgatott zenéket is érdemes rendszeresen újra hallgatni, ez ébren tartja a hosszú távú memóriát, miközben kellemes biztonságérzetet is ad. 

blikk.hu