Kinek kell félnie, mitől állhat le a koronavírus terjedése?

A koronavírus-járvány megérkezett Európába, Olaszországban számos település köré vontak karantént. Mikor lesz magyarországi fertőzött? Le kell-e zárni az országhatárokat? Veszélyben vannak-e az Olaszországban tartózkodók? Fertőzhetnek-e az északolasz tartományokból érkező termékek? Ez már a világjárvány? Minden fontos tudnivalót összeszedtünk.

Hol tart jelenleg a járvány?

FRISS: Most érkeztek a jelentések arról, hogy a koronavírus Olaszország után már Horvátországban, illetve Ausztriában is megjelent.

A legutolsó adatok szerint eddig 80 249 megbetegedést regisztráltak világszerte, és 2706 ember halt meg a betegségben. Az esetek nagyon nagy többsége (97 százaléka) Kínában történt, 36-an haltak meg a szárazföldi Kínán kívül. Ha a halálozást az összes megbetegedéshez hasonlítjuk, akkor 3,37 százalékos a halálozási ráta (ez nagyjából másfélszerese az eddig becsültnek). Ugyanakkor ha a lezárult eseteket vizsgáljuk, azt találjuk, hogy 27 768 beteg gyógyult eddig meg, miközben a véget ért megbetegedések 9 százaléka halállal végződött.

A mintegy 50 ezer aktív megbetegedés 81 százaléka viszonylag enyhe tüneteket produkál, viszont 19 százalékuk állapota kritikus. Természetesen vannak olyan, még enyhébb lefolyású megbetegedések is, amelyek nem kerülnek bele a statisztikákba, de ez akkor sem néz ki valami jól. A halálos áldozatok többsége időskorú, és sokszor egyéb, súlyos betegségben is szenvednek.

Milyen tüneteket okoz a megbetegedés?

Az a legnagyobb probléma az új típusú koronavírussal, hogy a tünetei egyáltalán nem tipikusak, ráadásul nem is mindig okoz a sima megfázásnál komolyabb tüneteket. De ettől még a betegek (vagy tünetmentes fertőzöttek) tovább fertőznek, úgy, hogy esetleg erről ő maguk sem tudnak. A tünetek egyébként gyakorlatilag megegyeznek az influenzáéval: láz, illetve felső légúti nyavalyák. Az influenzánál azonban sokkal gyakrabban idéz elő kritikus, életveszélyes állapotot a tüdőgyulladás révén.

Mikor lehet kimutatni a fertőzést?

Ez alapvető kérdés, és itt ellentmondás érződik a magyar egészségügyi szervek által hangoztatott szakvélemény és a külföldi hírek között. Itthon rendre azt hallani, hogy a fertőzött területekről hazaérkezett emberek tesztelése értelmetlen, amíg nem tünetesek, mert a lappangási időszakban úgysem lehet a fertőzést kimutatni.

Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Ennek ellentmond, hogy az első magyar fertőzött (lásd később) a legutolsó hírek szerint is tünetmentes, semmi baja, mégis kimutatták nála a tesztek a koronavírus jelenlétét a Diamond Princess szállodahajó fedélzetén. Ez felveti a kérdést, hogy szakmailag helyes-e a fertőzéssel veszélyeztetett emberek szűrésével megvárni, míg belázasodnak, hiszen addig végigfertőzhetik a környezetüket. Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa erre a következőt válaszolta: 

A lappangási időszak és a tünetmentes fertőzés (vagy szubklinikai tünetek, ezt meg nem tudjuk) nem ugyanaz, külön kezelendők. Lappangási időszakban valószínűleg nem mutatható ki a fertőzés, de még nincs elég tudományos bizonyíték erre. Pedig fontos lenne tudni, hogy esetleg ezek az emberek is fertőznek-e. A tünetmentes fertőzés viszont, a néhány ilyen publikalt eset alapján kimutatható. Ezért is lenne indokolt szűrni a [fertőzéssel veszélyeztetett személyeket].

Lappangási időszak minden betegnél van, a fertőződés és a tünetek megjelenése között. A tünetmentes fertőzés pedig azt jelenti, hogy a kórokozó nem okoz tüneteket a fertőzöttség fennállása alatt végig. Kemenesi Gábor szerint nagyon jó lenne, ha a tünetmentesek nem ürítenének elegendő vírust a fertőzéshez, mert őket teljesen lehetetlen kiszűrni.

Mi a helyzet Kínán kívül?

Az Egészségügyi Világszervezet továbbra sem nyilvánította hivatalosan világjárványnak a koronavírus-járványt, a pandémia szó használatától tudatosan tartózkodnak, a pánik elkerülése miatt. Egyre több virológus és epidemiológus hangoztatja azonban azt a véleményét, hogy ez már csak játék a szavakkal, hiszen ami történik, az mindenben megegyezik a világjárvánnyal, csak a nevében nem.

Jelenleg négy országban rendkívül veszélyes a helyzet: Dél-Koreában, Japánban, Iránban és Olaszországban. Koreában 977 megbetegedést jelentettek, és ez a szám nagyon gyorsan emelkedett eddig. A betegek közül 10 hunyt el. Iránból ellentmondásos hírek érkeznek: az ottani egészségügyi minisztérium 61 esetet és 12 halálesetet ismer el, de ezt sokan megkérdőjelezik. Egy parlamenti képviselő, Ahmad Amirabadi Farahani azt állította, hogy csak Komban, az iráni járvány gócpontjában ötven áldozat van, ám ezt hivatalosan cáfolják. 

A Diamond Princess fiaskója megoldódott?

Közel sem. A hajó volt utasai közül tegnap meghalt a negyedik beteg is, bár az nem egyértelmű egyelőre, hogy ő a vírusfertőzés miatt halt-e meg. Eddig legalább 691 beteget azonosítottak a hajón, az utasok nagy többsége időskorú. Eddig nagyjából ezren hagyhatták el a hajót, miután véget ért a kéthetes karantén.

Csakhogy a karantén egyáltalán nem akadályozta meg, hogy a fedélzeten szabadon terjedjen a járvány, így a vesztegzár utolsó napjaiban is emelkedett a fertőzöttek száma. Eddig a hajón kialakult krízis kezelése volt a globális járvány legelhibázottabb döntéssorozata. A két hét csak arra volt jó, hogy néhány fertőzöttből rengeteg fertőzött legyen. Az ő jelentős részük tünetmentes lehet, akiket gyakorlatilag szabadon engedtek Japánban.

A szigetországban 146, a Diamond Princesstől független fertőzést regisztráltak 16 különböző prefektúrából, és a kormány a járvány gyors terjedésére figyelmeztet. A cégeket arra utasították, hogy térjenek át az otthoni munkavégzésre.

Mi történik Olaszországban?

Alig néhány nap alatt, nagyjából múlt péntektől kezdődően Olaszország vált a koronavírus-járvány legnagyobb nem ázsiai színterévé. Az olasz hatóságok jelenleg nem tudják pontosan, hol és kitől indult ki a járvány, vagyis nincs meg az úgynevezett nulladik számú beteg – őt nagy erőkkel keresik. Ugyanakkor, ahogy múlnak a napok, és egymás után érkeznek hírek az új esetekről, illetve halálos áldozatokról, a fertőzés kiindulópontja egyre kevésbé releváns. Olaszországban már rég nem arról van szó, hogy a Kínából érkezett emberek fertőznek másokat, hanem kínait még hírből sem látott betegek fertőzik egymást.

Van-e magyar fertőzött?

Igen, van. A külügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint a Diamond Princessen három magyar dolgozott: egy zenész testvérpár és egy felszolgáló. Egyikőjük vírustesztje pozitív lett, bár a legutóbbi hírek szerint tüneteket egyelőre nem tapasztalt magán. Azt nem lehet tudni, hogy ki az illető, még a nemét sem árulták el, nyilvánvaló adatvédelmi okokból.

Bejutott-e már a fertőzés Magyarországra?

A legfrissebb hírek szerint két szomszédos országot, Ausztriát és Horvátországot is elérte már a vírus. A közegészségügyi hatóság legutóbbi tájékoztatása szerint viszont továbbra sem tudnak magyarországi fertőzöttről. Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos szerint lehetetlenség meggátolni, hogy a vírus bejusson Magyarországra, sőt elképzelhető, hogy már egy ideje itt is van. Nem lehet kizárni, hogy azok között, akik otthon fekszik ki az influenzaszerű megbetegedésüket, vannak, akik az új típusú koronavírustól betegedtek meg, de orvoshoz nem fordultak. Így értelemszerűen senki sem fogja őket tesztelni, és nem kerülnek bele a statisztikába. De ettől még fertőzhetnek.

És a jövőben be fog jutni?

Ezt nem lehet tudni, de sajnos elég valószínűnek tűnik. Az Európai Unió az emberek mozgása szempontjából gyakorlatilag egy országnak számít, ilyen értelemben már jó ideje meg is érkezett hozzánk a fertőzés. Bár voltak olyan értesülések, hogy a környező országok utazási korlátozásokat vezetnek be Olaszországgal szemben, ezek valótlannak bizonyultak. Ausztria sem állította le végül az Olaszországból érkező vonatokat.

A globális utasforgalom és kereskedelem gyakorlatilag kivédhetetlenné teszi, hogy egy világjárvány, amely a közeli országokban kicsúszott a hatóságok ellenőrzése alól, begyűrűzzön előbb-utóbb minden országba. Természetesen, ha kritikus helyzet alakul ki, sok olyan intézkedés válhat szükségessé, amely ma még elképzelhetetlennek tűnik, de az unió belső határainak lezárása elég valószínűtlen. A WHO általános ajánlása szerint az országhatárokat teljesen nem szabad lezárni, mert ez a kölcsönös segítségnyújtást teszi lehetetlenné, ami tovább nehezíti a járványellenes lépéseket, és súlyosbítja a ragály másodlagos károkozását.

Tájékoztató a koronavírusról a Liszt Ferenc repülőtéren

Fotó: Bődey János

Mi fog történni, ha járvány alakul ki Magyarországon?

Az egész országokat megfertőző járványok ma már elsősorban nem azért jelentenek óriási veszélyt, mert magában a betegségben meg lehet halni. Ha elszabadul a megbetegedések száma, végletesen túlterhelődhet az egészségügyi ellátórendszer, és a betegek nem jutnak ellátáshoz. Előfordulhat az is, hogy az elkülönítésük sem lesz lehetséges, ami tovább hajtja a járvány terjedését.

Ha nem fékezzük meg idejében a járványt, előállhat az a helyzet, amikor az állam mindennapos működése kerül veszélybe. A boltokból kifogynak az alapvető élelmiszerek, nem lesz mentő, aki kimenjen a koronavírustól független balesetekhez, nem lesz szemétszállító, nem tartja karban senki a víz- és gázvezetékeket. Vagyis leáll az élet. Ez a mindenkit érintő veszély, nem az, hogy hányan halnak meg közvetlenül a vírus miatt.

Ha jön a tavasz és a nyár, magától meg fog oldódni az egész?

Az optimistább virológusok abban reménykednek, hogy a koronavírus-járványról a melegebbidőjárás beköszöntével ki fog derülni, hogy a „rendes” influenzához hasonlóan szezonális járványokat okoz. Vagyis, ahogy melegszik az idő, automatikusan ki fog fulladni a fertőzés. Minthogy azonban a kórokozó annyira új, hogy nincs tapasztaltunk arról, hogyan viselkedik melegben, erről nem lehet biztosat mondani.

Telente több tényező is segíti a felső légúti tüneteket okozó, és cseppfertőzéssel terjedő fertőzéseket. A hideg irritálja a nyálkahártyát, az embert orrfolyásra és köhögésre készteti, egyúttal érzékenyebbé teszi a kórokozók támadására. A hideg levegőben a betegek által kitüsszögött, kiköhögött cseppecskék messzebb szállnak a levegőben. Az emberek pedig telente hajlamosabbak zárt térben, egymás közelségében tartózkodni.

Más kutatók abban reménykednek, hogy a koronavírus egyébként sem szereti a meleget. Ha ránézünk a térképre, azt látjuk, hogy eddig trópusi területeket nem igazán érintett a járvány. Talán az időjárás melegedésével veszít majd élet- és fertőzőképességéből – de az is lehet, hogy mindez csak spekuláció és vágyvezérelt gondolkodás.

(index.hu)