A francia író, Stendhal a Nápoly és Firenze: Egy utazás Milánóból Reggióba című 1817-es útikönyvében örökítette meg a róla elnevezett szindróma tüneteit. A Stendhal-szindróma, bármilyen lehetetlenül is hangzik, tulajdonképpen művészet-túladagolás. Stendhal ezt Firenzében tapasztalta meg először, amikor bement a Santa Croce-i templomba, és elájult, mert nem tudta földolgozni az egy négyzetméterre jutó műalkotások hatását.
Elszigetelt eset, lehetne mondani. Lehetett is, mert a Stendhal-szindrómát csak 1979-től ismerték el betegségként, miután egy olasz pszichiáter Graziella Magherini több mint száz hasonló esetet diagnosztizált, elsősorban az Uffizi-képtárba látogatóknál.
A Stendhal-szindrómára nincs tudományos bizonyíték, így a pontos hatásmechanizmusát sem lehet leírni. A jelenségre viszont létezhet tudományos magyarázat: a műalkotások élvezete ugyanazt az agyterületet stimulálja, amelyik az érzelmekért is felelős. Ha kis területen zsúfolnak össze nagy mennyiségű kultúrkincset – ahogy ez a firenzei galériákban és múzeumokban is megfigyelhető –, az agy inkább kikapcsolja magát, hogy megelőzze a katarzis-túladagolást.
index.hu
Brown Jó nap, Jelenleg Párizsban, Franciaországban vagyok, és azt szeretném ajánlani mindenkinek, (...)
Komoly és megbízható ajánlat Szia, nehéz anyagi helyzetben van? Sürgősen pénzre van szüksége projektjei (...)
Megfizethető hitel ajánlat Nehéz anyagi helyzetbe került, és nem tudja, hová forduljon, mert a bank valamilyen okból (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek