FÉL CELSIUS-FOKON MÚLIK AZ EMBERISÉG JÖVŐJE

Tizenkét évünk van, hogy megoldást találjunk a felmelegedésre. Különben jön a pusztulás.

Csak sürgős és érdemi cselekvéssel érhető el a párizsi egyezményben kitűzött cél – áll az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének jelentésében. Az IPCC szerint a globális hőmérséklet 2030 és 2052 között legalább 1,5 Celsius-fokkal fog emelkedni, amennyiben a globális felmelegedés a jelenlegi mértékben folytatódik, és ha a világ nem hoz gyors és jelentős intézkedéseket.

Az IPCC a múlt héten a dél-koreai Incshonban ülésezett, és a jelentés a 2015-ös párizsi egyezmény megvalósításának legfontosabb tudományos útmutatója a kormányoknak.

A jelentés szerint mindannyiunk érdeke, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon belül tartsuk. Mivel már 1 fokos globális felmelegedésnél tartunk, sürgősen cselekedni kell. Ha a mostani ütemben növekszik a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke, az 1,5 Celsius-fokos küszöböt alig 20 év múlva túllépjük. A korábban kitűzött 2 Celsius-fokos felmelegedés nem biztonságos határ, mert sokkal nagyobb pusztítással járna. Emberek tömegesen halnának meg az extrém időjárás, a hőhullámok miatt; az infrastruktúrákban, épületekben és a gazdaságban súlyos károk keletkeznének, gyorsulna a növény- és állatfajok kipusztulása, az élelmiszertermelést hol a vízhiány, hol pedig a hirtelen lezúduló rengeteg csapadék tenné tönkre – olvasható kilenc magyarországi szervezet (az Energiaklub, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a GreenDependent Intézet, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a Magyar Napelem Iparági Egyesület és a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség) közleményében.

A 2015-ben 195 ország által aláírt klímaegyezmény szerint a globális felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani. Az 1800-as évek közepe óta már egy Celsius-fokot emelkedett a hőmérséklet, amikor az iparosodás hatására megnövekedett a szén-dioxid kibocsátásának mértéke. Tudósok szerint ez az üvegházhatású gáz felelős elsősorban a klímaváltozásért.

Ám a 1,5 Celsius-fokos limit megtartásához "gyors, széleskörű és példa nélküli" változásokra van szükség a föld- és energiahasználat, az ipar, az építkezés, a szállítás és a városok kialakításakor és működésekor.

Ahhoz, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot, az ember által okozott globális szén-dioxid-kibocsátás mértékét 2030-ra a 2010-es mértékhez képest 45 százalékkal kell csökkenteni és az évszázad közepére nullára kell leszorítani. Minden egyéb plusz gázkibocsátás esetén a szén-dioxid eltávolítására van szükség a levegőből.

A jelentés szerint az áramellátásban a jelenlegi 25 százalékról 70 százalékra kell növelni a megújuló energiák alkalmazásának arányát 2050-re. A szén-dioxid-leválasztás és -visszasajtolás (CCS) technológiájának használatával a gázüzemű erőforrások aránya 8 százalékra csökkenthető, a szénüzeműeké pedig 0-2 százalék közöttire.

Ha az átlaghőmérséklet növekedése túllépi az 1,5 Celsius-fokot, további szén-dioxid-csökkentő technikákra lesz szükség. A jelentés szerint azonban nagyobb mértékben nem bizonyított az olyan intézkedések hatékonysága, mint az erdőtelepítés, a bioenergia-használat és a szén-dioxid tárolása, illetve bizonyos kockázattal is járhatnak.

Ha 2 Celsius-fokkal emelkedne az átlaghőmérséklet, az IPCC szerint a tengerek szintje 10 centiméterrel növekedne 2100-ra, az Északi-sarkvidék vizeiben nem évszázadonként egyszer, hanem évtizedenként legalább egyszer lenne jégmentes a nyár, a korallzátonyok pedig teljesen megszűnnének.

Ahhoz, hogy a felmelegedést megállítsuk, haladéktalanul meg kell változtatnunk termelésünk és fogyasztásunk szerkezetét úgy, hogy 2050-re az üvegházhatású gázok globális kibocsátása ne haladja meg a természet üvegházhatásúgáz-elnyelő képességét. Ehhez energiahatékony, megújulóenergia-alapú gazdaságokká kell válnunk, a csökkentés zömének pedig még 2030 előtt meg kell történnie. A világ országainak eddigi vállalásai viszont még nem elegendőek, és 3,5 fokos felmelegedéshez vezetnének – állítják a magyar szervezetek.

"Hazánk különösen érzékeny az éghajlat-változásra, az alulfejlett régiók, települések fokozottan sérülékenyek. Már ma is évről évre több százan halnak meg idő előtt az egyre sűrűbb és súlyosabb hőhullámok miatt, városaink hőcsapdává válnak. A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyező anyagok közvetlenül is rontják a magyarok egészségét. A felmelegedés óriási károkat okoz a gazdaságnak, az élelmiszertermelésnek. Ennek fényében a magyaroknak élet-halál kérdés, hogy az éghajlatváltozást 1,5 fokon belül tartsuk" – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.

A több mint 6000 tudományos anyag feldolgozásával és több ezer szakértő közreműködésével készült jelentés szerint jelentős gazdasági és társadalmi veszteségektől védi meg Földünk lakosságát, ha sikerült elkerülni 0,5 foknyi további melegedést. Ez segíthet a szegénység felszámolásában, élhetőbbé teheti lakóhelyeinket, egészségesebbekké teheti az embereket és hatalmas új üzleti lehetőségeket jelenthet a vállalkozóknak – mondta a IPCC-jelentés egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.

(vs.hu)