„Boldogabbak vagyunk munka közben, mint a szabadidőnkben” - Hogyan ne vigyük haza a munkahelyi stresszt?

Mi a közös egy vállalkozás vezetőjében, egy multinacionális környezetben dolgozó alkalmazottban, egy kimerült kisgyermekes édesanyában és egy éjszakai ügyeletet vállaló orvosban? Nem csak az, hogy mind sokat dolgoznak, és az életük néha pusztán a napok egymásutánjának túlélése, de az is, hogy mind egyensúlyoznak a munkán kívüli szerepeik között, mert amellett, hogy dolgoznak anyák, apák, barátok, feleségek vagy férjek is az ezekkel járó feladatokkal együtt. Ha munka közben legszívesebben otthon lennénk, amikor pedig hazaértünk, az agyunk még a munkahelyi dolgokon jár, valójában sehol sem tudjuk a jelenlét boldogságát megélni – Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológus írása.

Hogyan élhetőek meg a pillanat örömei? Hogyan tudunk boldogok lenni a jelen(lét)ben?

Életünk egyharmadát a munkahelyünkön töltjük: nem mindegy, ott hogyan érezzük magunkat. A legtöbb ember munka közben többször gondol arra, hogy mennyivel jobb lenne bármi mást csinálni, mint dolgozni, mégis, ha valaki elveszíti a munkáját, sokkal elégedetlenebb lesz, mint akkor volt, amikor az „utált” munkáját végezte. Egy amerikai kutatásban azt vizsgálták, mikor élnek meg az emberek több boldogságélményt, munka közben vagy a szabadidejükben? Meglepő eredményre jutottak:

Bár sok ember kényszernek, szükséges rossznak érzi a munkát, és szívesebben lenne otthon, mégis sokkal több boldog pillanatot élünk meg munka közben, mint a szabadidőnkben.

Vajon mi lehet ennek az oka? Talán a szabadidőnkben kevésbé találunk olyan értelmes célokat, amikért küzdeni tudnánk?  Talán hiába vágyunk a szabadidőre, amikor eljön a munka vége, nem tudjuk átadni magunkat a pihenésnek, és kikapcsolni az agyunkat? Vagy talán a munkából adódó stresszt képtelenek vagyunk letenni, hazavisszük és aztán a családtagjainkon vezetjük le? Esetleg talán mindez együtt?

Ha kevés idő áll rendelkezésünkre a felfrissülésre, a munkahelyről a családi életbe való átzsilipelésre, olyan technikára van szükségünk, amellyel saját magunkon tudunk stresszoldást végezni - egyszerűen és intenzíven ott és akkor, amikor a legnagyobb szükségünk van rá. Erre lehet megoldás az autogén tréning, amelyegy olyan stresszoldó technika, amivel hatékonyan csökkenthető az idegrendszer terheltsége.

Mi az autogén tréning?

Az autogén tréning az egyik leghatékonyabb, orvosilag is alátámasztott relaxációs módszer, amely erősíti a test természetes, öngyógyító mechanizmusait. Célja a szorongás testi és lelki tüneteinek csökkentése, a lelki alapfeszültségi szint áthangolása, a pszichovegetatív  (lelki) egyensúly kialakítása. Ez egy olyan intenzív, idegrendszert tehermentesítő technika, melynek napi 5-10 perces gyakorlása után úgy érezhetjük magukat, mintha 2-3 órát pihentünk, aludtunk volna.

Kinek jó az autogén tréning és hogyan hat?

Az autogén tréning fontos része a testi-lelki ellazulás, mely során alváshoz hasonló tudatállapotot hozunk létre, hogy képesek legyünk az idegrendszer új kapcsolódásokat alkotni- az addig megszokott feszültségszintünket próbáljuk meg egy nyugodtabb lelki alapbeállításra átállítani. Mivel a szorongás egyik vezető tünete az izomfeszülés, az autogén tréning az izom ellazulása révén segíti a testben lévő feszültségek oldását és ilyen módon a lelki feszültség csökkentését. A testi feszültségcsökkentésen kívül a módszer optimalizálja a légzést, a keringést, a szívritmust, az emésztést, csökkenti a stresszt és a szorongást, nyugalmi tónusra hangolja az idegrendszert. Mindez természetesen nagyban hat a lelkiállapotunkra is, a feszültségmentesség hozzásegít a teljesítményünk, memóriánk javulásához, a jobb alváshoz és a problémaátlátó-képesség javulásához. Az autogén tréning a legtöbb olyan problémára jó hatással van, ahol a szorongás és a stressz kezelése a cél.  

Javasolt azoknak, akik sokat szoronganak, aggodalmaskodnak, állandóan feszültek, kiváló módszer stresszcsökkentés, memória- és koncentrációfejlesztés, alvásminőség javítás, akaraterő- és önkontroll növelésére, pszichoszomatikus megbetegedésekre, alvászavarokra, emésztőrendszeri és urogenitális zavarok esetén. Kifejezetten ajánlott azoknak, akik rohanó, stresszes életet élnek és nincs elég idejük kipihenni magukat, , mert a relaxáció az idegrendszer számára nagymértékű tehermentesítést jelent. 

Akár villamoson, metrón, egy tárgyalás szünetében is adódhat 5-10 perc a gyakorlásra, gyors és hatékony lazításra. Az autogén tréning során hamar megjelennek a pozitív hatások, elsősorban a felfrissülés, a regeneráció, az akaraterő fokozódása, a szorongás csökkenése, a kommunikáció javulása, a tűrőképesség fokozódása, és mindezek révén a munkahelyi teljesítményjavulás.

A szerző Geszvein Erika, tanácsadó szakpszichológus és relaxáció-terapeuta.

(hvg.hu)