Arany János rokona minden tizedik nagyszalontai magyar

Bár közvetlen leszármazottai nincsenek, a költő tágabb vérrokonsága elképesztően népes, becslések szerint 2000 főt számlál, akiknek zöme a bihari mezővárosban él.

Immár 950 embernek van papírja arról, hogy vérrokona Arany Jánosnak. Az ezt igazoló emléklapot az Arany János Művelődési Egyesület és Nagyszalonta Polgármesteri Hivatala bocsátja ki, a Balogh László nyugalmazott tanár által elkészített Arany-családfa alapján.

Balogh László hosszú évek óta foglalkozik az Arany család genealógiai kutatásával, amelynek forrása a helyi református egyházközség anyakönyve. Ennek legrégebbi, megmaradt feljegyzései 1760-ból valók. A családfát, amelyen jelenleg 6200 élő- és holt személy szerepel, tavaly, az Arany János-emlékév alkalmából tette közzé.

A terebélyes leszármazási ábrát egy 84 méter hosszú, 1 méter széles molinóra nyomtatták ki, mely három hétig ki volt állítva a helyi Arany János Emlékmúzeum udvarán. Könyv formájában is megjelent, egyetlen példányban. Balogh László hangsúlyozza, hogy nem irodalomtörténész, a hajdúváros legnagyobb szülöttének családját kizárólag leszármazási szempontból kutatja. A családfa felállításához egy számítógépes programot is felhasznált, betöltve abba a kiterjedt rokonság adatait.

A családfa Arany Sámuellel kezdődik

A családfa Arany János szépapjával, a maga után négy utódot hagyó Arany Sámuellel kezdődik, aki valamikor az 1600-as években született. Bár Arany Jánosnak volt két gyermeke, László és Julianna-Juliska, vérvonala hamar megszakadt. Lászlónak nem született utóda, Julianna egyetlen lánya, Piroska pedig fiatalon, 21 évesen hunyt el, gyermektelenül.

A költőt mélyen megrendítette, alkotói válságot okozva leánya, majd unokája halála is. A ma élő Arany leszármazottak kivétel nélkül oldalági rokonai az egykori szalontai nótáriusnak. A családfára kizárólag a vérrokonok kerültek fel, a házastársak nem. A családtörténeti struktúra folyamatosan bővül az életben levő leszármazottakkal. Ezeknek az adataihoz hivatalos úton nehéz hozzájutni, általában szóbeli közlés révén fedezi fel őket Balogh László.

A költőnek mintegy 2000 távoli rokona él

„Ismerősök, volt kollégák, szomszédok szólnak, hogy X is Arany leszármazott. Ha az anyakönyvi adatok visszaigazolják ezt, felkerülnek a családfára” – mondja Balogh László. Véleménye szerint Arany Jánosnak jelenleg mintegy 2000 távoli rokona él, többségük a költő szülővárosában. A mostanáig kiosztott 950 oklevél 95 százaléka nagyszalontai lakoshoz került.

Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke azt mondja, szeretnék állandó jelleggel, mindenki számára hozzáférhetővé tenni a családfa molinót, egy olyan szerkezeten gondolkodnak, amellyel előre-hátra lehetne csavargatni, nézegetni.

Dzsingisz, a szuperhím. Bár Arany János szépapja is roppant sikeres volt génjeinek továbbadásában, Dzsingisz kánnal azért nem vetekedhet. A XX. századbeli rettegett hódítónak, aki elsőként egyesítette a mongol törzseket, majd létrehozta a világtörténelem legkiterjedtebb birodalmát, valószínűleg 16 millió férfi leszármazottja él. Egy 2003-as nemzetközi genetikai vizsgálat az egykor a Mongol Birodalomhoz tartozó területek jelenlegi férfilakosságának közel 8 százalékában találta meg az Y-kromoszóma egyik variánsát. Ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy ők egyetlen férfi leszármazottai, aki 800-1000 évvel ezelőtt élt. Ez jó eséllyel a nagykán lehetett, ám mivel a sírja ismeretlen, az elméletet sem igazolni, sem pedig megcáfolni nem lehet.

(maszol.ro)