„Nem annyira látványos a munkánk, mint egy szalagvágás, de a mindennapokat meghatározza” – Zahoránszki István kormányfőtitkár-helyettes

Romániában az adminisztráció csúcsa a kormányfőtitkárság, és egy köztisztviselőnek nagy megtiszteltetés ott dolgozni – vallja Zahoránszki István kormányfőtitkár-helyettes, akit a 2020-as parlamenti választások után kialakult jobbközép kabinet hivatalba lépése után neveztek ki az RMDSZ javaslatára. Az államtitkári rangú hivatalnok szerint elsődleges cél a romániai magyar közösség – azon belül az RMDSZ-es parlamenti képviselet nélkül maradt máramarosi magyarság – érdekeinek az érvényesítése, de a kormányra lépéssel az RMDSZ azt is vállalta, hogy az ország ügyeinek intézésében is felelősségteljesen, maximális odaadással jár el.

– Az év vége a mérlegkészítés ideje, de mivel a választási ciklus felénél tartunk, talán ne csak az esztendőre fókuszáljunk, hanem az elmúlt két év tevékenységére. Egyáltalán, mi a kormányfőtitkárság, s azon belül a főtitkár-helyettes feladata?

– A minisztériumok elnevezésében benne van a feladatkörük, ami alapján mindenki behatárolja a szakterületét – például egészségügyi vagy tanügyi minisztérium –, viszont a kormányfőtitkárság elvontabb dolog, akik nem járatosak a közigazgatásban, nem nagyon tudják, mihez kötni. Gyakorlatilag minden intézménynek, legyen az állami vagy privát, netán civil szervezet, van egy titkársága. Ez adminisztratív feladatokat lát el, és az adott intézmény ezen keresztül kommunikál a külvilággal vagy a saját beosztottjaival. Mindenki a titkárságon teszi le a kéréseit, oda fut be a levelezés – ez alól a román kormány sem kivétel. Ezen keresztül tartja a kapcsolatot a parlamenttel, a különböző minisztériumokkal, és a magánszemélyek is nyújthatnak be például petíciókat. A főtitkárság készíti elő a kormányüléseket is. Közvetlenül a miniszterelnök felügyelete alá tartozik, egy miniszteri rangban lévő főtitkár vezeti, akinek a munkáját három, államtitkári rangú kormányfőtitkár-helyettes segíti.

– Az adminisztráción kívül mit kell csinálni?

– Sok stratégiai fontosságú intézményt vontak a kormányfőtitkárság alá: a Transelectricát és a Transgazt, illetve további 20-22 intézményt, köztük a statisztikai hivatalt, a doppingellenes ügynökséget stb. Mikor engem kineveztek – februárban lesz két éve –, körülbelül nyolc alárendelt intézmény felügyeletét osztották rám. Az egyik legfontosabb az Országos Statisztikai Intézet volt, s pont abban az időben kaptam meg, amikor a népszámlálás zajlott, illetve szervezték meg. Számunkra a legfontosabb feladat az volt, hogy biztosítsuk a kérdőívek magyar fordítását is, ami sikerült. Több embernek a munkája volt ez, többek között Laczikó Enikő államtitkáré, aki az Interetnikai Kapcsolatok Hivatalát vezeti.

Szeretnék kicsit Szigetről is beszélni, mert máramarosszigeti lévén, fontos számomra az, hogy a helyi közösséget is segítsem. Egy másik intézmény, aminek a koordinálását megkaptam, a Nemzeti Doppingellenes Hivatal. Ennek látszólag nincs köze sem a magyarsághoz, sem Máramaroshoz, viszont ennek az elnöke a nagybányai Cristian Balaj korábbi ismert futballbíró volt, és a fejlesztési minisztérium biztosította hat futballpálya építését Máramaros megyében, és kikérték az ő véleményét is, hogy hol épüljenek meg ezek. Vele sikerült megegyezni abban, hogy Máramarosszigeten is legyen egy. A Vásártér környékén található majd, a telek biztosításáról már határozatot is hozott a helyi képviselőtestület. Ez egy standard pálya lesz, parkolóval, öltözőkkel.

Minket, máramarosszigetieket érint az Anghel Saligny közművesítési program, ami lényegében az RMDSZ-hez köthető, mondhatjuk úgy is: mi harcoltuk ki. Lényegében ez volt az oka annak is, hogy 2021-ben az akkori kormánykoalíció felbomlott, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ mellől kilépett a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR)… Létezik egy szakadék a város és a vidék között, ami a fejlettségben mutatkozik meg leginkább. Ha például megnézzük a nagyobb városainkat, akkor azt látjuk, hogy már-már összemérhetők a nagyobb európai városokkal, viszont ha vidékre megyünk, óriási nagy szakadékot tapasztalunk. A  vidék – általánosságban véve – leragadt valahol az 1990-es évek elején. Nyilván az USR-s kollégák nem gondolkodtak falvakban vagy kisvárosokban, mivel az ő szavazóbázisuk a nagyvárosokban található. De hát az élet nem áll meg! Máramaros megye úthálózatra 1,2 milliárd lejt kapott, s ha a történelmi Máramarosról beszélünk, azon belül Máramarossziget 20 millió lejt, Hosszúmező 5,5 millió lejt, Aknasugatag szintén 20 milliót.

Emellett létezik az országos helyreállítási terv, aminek keretén belül Hegedüs Csilla államtitkár igazgat egy 180 millió eurós műemlékvédelmi és -felújítási alapot. Ebből 12 kiemelt fontosságú turisztikai útvonalat fejlesztenek, és a történelmi Máramarosban 12 hagyományos máramarosi faházat fognak felújítani egymillió eurós költségvetéssel Brében. Eközben Máramarosszigeten a Börtönmúzeum kétmillió eurót kap felújításra és fejlesztésre. Ebből a tetőtérben fognak létrehozni egy új kiállítótermet, valamint megvásárolják a mellette lévő ingatlant is, ami elég romos állapotban van, s ami régen a Magyar Polgári Kör épülete volt. Ezt is felújítják és egy multifunkcionális oktatási központot fognak benne létrehozni. Ezek az RMDSZ vívmányai, amik a történelmi Máramarost érintik, és az elmúlt két évben sikerült összehozni.

– S ami nem Máramaros megyét érinti?

– Hozzám került a nyílt kormányzásért felelős bizottság felügyelete. Ez sem mond sokat a kívülállóknak, viszont ez is egy nagyon fontos testület, mivel titkársági feladatokat lát el az OECD-hez való csatlakozásban. Az OECD lényegében a gazdag országok klubja, tehát akit ebbe felvesznek, mintegy tanúsítványt kap a befektetők előtt, hogy egy komoly ország, amelybe érdemes tőkét hozni. De ez a bizottság rengeteg eredményt elért, ami az egész ország életére kihatással van.

Például sikerült átvinni azt, hogy a törvények felkerüljenek az internetre, és ingyenesen elérhetők legyenek. Eddig, akit érdekelt, elő kellett fizessen a Hivatalos Közlönyre – nem volt drága, de volt egy bizonyos díjszabása, vagy el kell menni érte a könyvtárakba. Most ez online is elérhető. Nem az én mandátumom alatt, de sikerült kiharcolni azt, hogy a különböző – akár helyi – határozatok, még mielőtt elfogadnák őket, közvitára kerüljenek.

Rám bízták az Interetnikai Kapcsolatok Hivatala koordinálását, amely rengeteg projektért felelős, és többek között ezen keresztül kapja az RMDSZ a magyar közösséget megillető állami támogatást, akárcsak a többi, hivatalosan elismert nemzeti kisebbségi szervezet. Hozzám került még a fenntartható fejlődés hivatala, amit Borbély László államtitkár vezet, a doppingellenes ügynökség, vagy a kormány közbeszerzéseinek irodája. Még volt a civil szervezetekkel foglalkozó hatóság is, és benne voltam a népszámlálásért felelős bizottságban. Ezenkívül van egy bizottság, ami a lakások hőszigetelési stratégiájának a monitorozásáért felel – erre egyébként, mármint a hőszigetelési programra, a helyreállítási tervből 2,82 milliárd eurót fordítanak idén.

Közben tavaly volt egy kormányváltás, és a feladatköreimből többet visszavontak, mivel a kancellária önálló jogi személyiség lett, és átvett a kormányfőtitkárságtól több intézményt, például a doppinglabort, a fenntartható fejlődés hivatalát, viszont idén október 26-án megkaptam a nukleáris tevékenységeket ellenőrző intézmény koordinálását. Ez felel a nukleáris energiákat használó, a sugárzásveszélyt jelentő intézmények engedélyeztetéséért. Ha ezt halljuk, rögtön az atomreaktorok jutnak eszünkbe, de ide tartoznak, teszem azt, a röntgengépek is. Tehát, ha valaki nyit egy fogászatot, és el akar helyezni benne egy röntgenkészület, akkor előbb ehhez az intézményhez fog fordulni, hogy bevizsgálja, és engedélyezze.

– Fogalmazhatunk úgy, hogy a kormányfőtitkárságon folyó munka nem annyira látványos, mint amennyire a társadalom mindennapjait befolyásolhatja az ott zajló tevékenység?

– Igen. Ez a hivatal, hogy úgy mondjam, az adminisztráció csúcsa Romániában. Nekem mint közhivatalnoknak hatalmas élmény, hogy részt vehetek ebben. Ez nagyon száraz, adminisztratív, technikai része a kormányzásnak, kívülről valóban nem tűnik izgalmasnak, a sajtó számára is eléggé eseménytelen, sokkal látványosabb az, amikor átvágják a szalagot egy elkészült beruházás átadóján.

– Mennyire politikai ez az állás? Kormányváltás esetén akár le is válthatják az RMDSZ által javasolt kormányfőtitkár-helyettest?

– Igen. Ez egy politikai funkció, pont olyan, mint bármelyik másik, RMDSZ által javasolt államtitkáré, és minden egyes kormányváltásnál, új politikai többség megalkotásánál politikai alku tárgyát képezi, és vagy sikerül kiharcolni, vagy nem.

– Milyen a viszonya a közvetlen kollégákkal?

– Jó az együttműködés, konzultálunk egymással. Én 2004 óta dolgozok a közigazgatásban, és 2006-tól vagyok közhivatalnok, s ez nagyon sokat segített. A törvények ugyanúgy érvényesek egy kisváros polgármesteri hivatalában, mint a kormányfőtitkárságon. Otthon, Máramarosszigeten is foglalkoztam közbeszerzésekkel, meg itt is – a törvény pedig ugyanaz.

– Van-e olyan folyamatban lévő ügy, törvénykezdeményezés, kormányhatározat-tervezet, ami már a közeljövőben éreztetheti a hatását az emberek mindennapjaiban?

– Nagyon sok futó projekt van, az egyik, ami lényeges, a korporatív kormányzáshoz kapcsolható. Ez is nagyon elvont, technikai jellegű, de gyakorlatilag az állam tulajdonában lévő cégek irányításának a szabályozásáról szól, hogy miként lehetne javítani azt. Igazából mindegyik fontos, és ha nem is kimondottan csak a magyar közösséget érinti, de kihatással van az ország életére – beleértve minket is. Például 2021-ben óriási vesszőfutás volt az új doppingellenes törvénnyel. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökégnek az volt a célkitűzése, hogy a világ országaiban egységes törvény legyen, hogy ha valakit valamilyen vétségért öt évre eltiltanak valamelyik országban, akkor az érvényes legyen a bolygó összes országában. Szigorú határidőket szabtak, amit ha nem tartottunk volna be, akkor a román sportolók nem vehettek volna részt a nemzetközi versenyeken. Nagy volt a teher, de sikerült ezt is végigvinni. Ez is egy technikai jellegű dolog, de mikor kormányzásra kerültünk, mi, az RMDSZ, vállaltuk, hogy felelősségteljes tagja leszünk ennek a kormánynak, és mindent végigviszünk maximális komolysággal, nem csak magunkra, a magyarokra gondolva.

(maszol.ro)