,,… lehetőleg minden magyar származású, etnikumú, anyanyelvű személy vegyen részt a népszámláláson”

Amint arról már bizonyára értesültek, idén népszámlálás lesz Romániában. A járvány miatt egy évvel elhalasztották a megszámláltatást, így a korábbi gyakorlattól eltérően nem tíz, hanem 11 év után mérik fel az ország lakosságát, annak összetételét. A legfontosabb tudnivalókról az RMDSZ Máramaros megyei népszámlálási területi felelősét, HENKEL ZOLTÁNT kérdeztük.

- Mit kell tudnunk az idei népszámlálásról?

- A népszámlálás 2022 márciusa és júliusa között lesz. A legfontosabb változás az, hogy a lakosok saját kezűleg, az interneten is kitölthetik majd a kérdőívüket. De fontos tudni, hogy az online önkitöltés szakasza előbb lezárul, mint maga a népszámlálás. Akik maguk szeretnék kitölteni a kérdőívüket, azoknak ezt 2022. március 14. – május 15. között kell megtenniük. Utána már csak a hagyományos, személyes lekérdezés keretében lesz lehetőség válaszolni. Ez a szakasz május 16-tól július 17-ig tart. Az összeírás magyar nyelven is történhet, mind az önkitöltés, mind pedig a személyes lekérdezés esetében.

A kérdőív 4 részből áll: 1. A lakásra vonatkozó kérdések: típus, státusz, helyzet, tulajdonforma, szobák száma és területe, konyha, fürdő, WC, vízellátás, szennyvíz, főzésre és fűtésre használt üzemanyag, hőszigetelés; 2. Az épületre vonatkozó kérdések: típus, építés éve, miből épült, emeletek száma; 3. A háztartásra vonatkozó kérdések: személyek száma, jelenléti státusza (jelen levő/ időszakosan távol levő/ huzamos ideig távol levő személyek/ időszakosan jelen levő), családfő, rokonsági kapcsolatok a családfővel; 4. A személyi kérdőív (ahány személy van a háztartásban): nem, születési év, családi állapot, házasságkötés éve, szülések száma (csak nők), jelenléti státusa, belső és nemzetközi migráció, állampolgárság, etnikum, anyanyelv, felekezet, iskolázottság, foglalkoztatottság. Nos, számunkra, erdélyi, pártiumi magyarok számára elsősorban ez utóbbi rész bír különös jelentőséggel, hiszen ott rögzítik etnikai, felekezeti hovatartozásunkat és az anyanyelvünkre vonatkozó adatainkat. A mostani népszámlálásnál összegyűjtött adatok különösen fontosak lesznek az elkövetkezőkben, mivel – hogy csak a legfontosabbat említsem – minden közpénzt vagy jogot lakosságarányosan osztanak le, így tehát nem mindegy, hogy a népszámlálás során hányan vallják magukat magyarnak. De ettől függ kisebbségi és nyelvhasználati jogaink érvényesülése is, a 20 százalékos küszöb, oktatási, kulturális, egyházi vonatkozásai tekintetében. Ugyanakkor itt említhetjük meg a területfejlesztéssel, regionális politikákkal, a lakással, a családdal, az oktatással, az egészségüggyel, a szociális helyzettel kapcsolatos szakpolitikák alakulását is, melyekre komoly kihatással van a népszámlálás eredménye. Arról már nem is beszélve, hogy a népszámlálásnak jelképes, ha úgy tetszik, lelki, lelkületi tétje is van, és fontos a közösség egészének a közérzete szempontjából is.

- Az érdekképviseleti szervezet szemszögéből mi a fő célja a népszámlálásnak?

- Nem titkolt célunk, hogy lehetőleg minden magyar származású, etnikumú, anyanyelvű személy vegyen részt a népszámláláson és vállalja etnikai, anyanyelvi és felekezeti identitását. Közösségünk számára fontos, hogy azokon a településeken, ahol az előző népszámlálás során a magyar lakosság aránya 20 százalék fölötti volt, meg is maradjon ez az arány, hogy nyelvi jogainkat továbbra is érvényesítsük. Megyénkben hat olyan település is van, ahol az a bizonyos léc igencsak beremeghet, ha nem vesszük komolyan a népszámlálás kínálta lehetőséget. Sajnos Máramarosban nagyon gyorsan fogyó szórványtelepüléseink, asszimilálódó magyar közösségeink is vannak, illetve olyan közösségeink is, amelyek úgymond az ,,omlásveszély” szélére kerültek. Persze olyan településeink is vannak, ahol a magyarság aránya százalékos, vagy annál is magasabb. A következő hetekben ezekre részletesebben is kitérünk.

(busz.ro)