Zolopcsuk Pál Róbert Máramarossziget című albuma alapján osztjuk meg a szerző rajzait és leírásait Máramarossziget egykori és mai zsinagógáiról:
Orthodox zsinagóga
Máramarosszigeten letelepedett zsidók 1775-ben egy zsinagóga építésére kérnek engedélyt a császári udvartól, mely engedélyt meg is kapják.
Röviddel ezután (1775-1779) felépül, kezdetben fából, ezért a hitközség ügy dönt, hogy egy új kőtemplomot épít 1834-1836 között.
A zsinagóga egyszerű klasszicista stílusú, főhomlokzatát hat pillér tagolja, majd a századfordulón egy timpanonnal gazdagítják a főhomlokzatot és egy neobarokk oromzatdísszel.
Érdekes, hogy a timpanon és az oromzat díszítéseit festették és a javításokok alkalmával mindig más-más díszítmények kerültek a zsinagóga főhomlokzatára. A zsinagóga elé szép kovácsoltvas kerítést építenek.
A helyiek úgy ismerik, hogy nagy zsinagóga, de leginkább azt tudják róla, hogy a II. világháborúban ide gyűjtötték össze a zsidó lakosokat. Deportálásuk után a német hadsereg élelmiszerraktárat alakított ki benne. 1944-ben a visszavonuláskor, mivel a mennyezetéig rakva volt babbal, felgyújtották. Hónapokon keresztül lassan égett, füstölgését a környékbeliek már megszokták. Végül a megmaradt falmaradványokat elbontották, csakúgy mint a rabbi lakását, a hájdert ás a nyomdát. Egyedül a rituális fürdő maradt meg, mint városi fürdő.
A zsinagóga helyén egy monumentális holokauszt emlékmű látható, melyet az elpusztítottak emlékére emeltek.
Régi szefárd zsinagóga
A Nagyköz utcában állt, de a szigetiek csak Zsidó utcaként ismerték ez kis utcát.
A hitközségben kialakult viták miatt, Káhán és Teitelbaum rabbik között, a zsidóság kettévált. Így alakult meg a szefárd hitközség, melynek élén a Káhán család tagjai álltak.
1885-1886 között épült zsinagógájukat nagyrészt a Káhán család anyagi bőkezűségének köszönhették. Stílusa eléggé eklektikus volt, barokk behatással.
Ezt a zsinagógát 1902-ig használták, majd más célokra alakították át, működött benne hájder is.
Belseje még őrizte a nagytermet, melynek falain megkopva, de azért még jól látszott a festett, aranyozott szélű, lila drapéria.
A zsinagóga és a rabbi lakás között volt egy bejárat, amely az emeletre vivő lépcsőhöz vezetett. A pincéjében évekig kóser vágóhíd működött, ahol a kőből készült kádakba kopasztották az asszonyok a sok libát, tyúkot.
A háború után ebbe az épületbe gyűjtötték össze a sok imakönyvet a falusi zsinagógákból és zsidó házakból, majd az 1970-es évek elején lebuldózerezték az egészet, a sok könyv mind odaveszett.
Új szefárd, Klausz Wisnitzer zsinagóga
Az egyetlen mindmáig megmaradt zsinagóga, amelyet 1901-1902 között épített a már megnövekedett szefárd közösség. Ez a Káhán család zsinagógája.
Stílusa eklektikus, főhomlokzata monumentális. A belseje igen gazdagon díszített. A női karzatokat mérműves öntöttvas oszlopok tartják, a színes-üveg ablakokon átszűrődő fény, áhítatos hangulatot kölcsönöz a belsőnek.
Bal oldalához kisméretű imatermet építettek, ahol az ifjúság oktatása is folyt.
A második világháborúban a zsinagógát raktárnak használták, ide hordták a sok ágyneműt, felpakolva a karzatokig.
1944-ben a szigeti lakosok, a nagy zűrzavar közepette, feltörik a bejárati ajtókat, és kezdik elhordani a sok párnát, dunnát, egy idő után tartalmát kiszórva, csak a huzatokat viszik el, és a nyitott ajtókon szerteszét szóródik a sok toll.
Miután több zsidó lakos, aki a szörnyűséget túlélte és visszatért a városba, elkezdi a felújítást, így megmenekül egy igen szép és jelentős épülete a városnak.
Itt szolgált dr. Danzig Samu főrabbi, aki német nyelven jelentett meg pszichológiai könyveket.
Talmud Tóra zsinagóga
A Tamud Tóra zsinagóga ma már nem létezik. Egykor a Tímár utcára nézett az oldalhomlokzata. Az épületben volt egy nagy imaterem, amelynek művészien faragott frigyszekrényét Halpert Náthán adományozta, a falak pedig úgyszintén díszes művészi festést kaptak.
Ez volt egyébként az egyetlen olyan máramarosszigeti zsinagóga, amelyen az alkalmazott stílusjegyek keletiesek. Központi kiugró részét öt szamárhátíves fülke tagolta, melyekbe az ablakok voltak beépítve.
Kevesen tudják, hogy a templom melletti kis épületből lehetett lejutni az alagsorba, ahol rituális fürdő működött. Nagy lyukas köveket tűzben forrósítottak, majd egy vasrúd segítségével begörgették a medencébe, így melegítve a vizet.
Az egylet keretén belül két iskola működött, az egyik a Vig, a másik az Asztalos Sándor utcában. Itt valódi vallási tanításban részesítették a fiúgyermekeket. Működésüket jelentősen segítette Kaufmann Cháim, Talmud Tóra Egylet számára tett alapítványa.
Mahzike Tóra zsinagóga
A Tímár és a Hajnal utca sarkán állt a város talán legszebb és művészileg a legkivitelezettebb, eklektikus stílusban épült zsidó temploma. Felépítése Lejb Jeszovits rabbi munkálkodásának köszönhető.
A „Felszegen” ez volt az egyetlen templom, s az, aki Farkasrév felöl közelítette meg a várost, már messziről láthatta, hogy uralja a városrészt.
A háborút elég jól átvészelte. Ez is raktárrá lett átalakítva. Ide halmozták fel a sok porcelán, üveg és más műtárgyakat. A női karzaton italt raktároztak.
Amikor az orosz katonák a városba érkeztek, feltörték a zsinagógát. Persze a dísztárgyak iránt nem mutattak érdeklődést, csak az ital iránt...
A ’60-as években gonosz szándékkal elérték a lebontás engedélyeztetését. Erős drótkötelekkel átkötötték az ablakok közötti falat, melyet traktorokkal meghúzva döntöttek le, melynek következtében a mennyezet is lezuhant.
Mivel teljes egészében téglából volt építve, sokan hordták a téglákat a saját építkezéseikhez.
A zsinagóga lebontása után még sokáig állt a mikve (rituális fürdő), mint üvegbeváltó helyiség.
Loan Offer Good day , we are private lenders and We offer urgent personal/commercial loans at affordable (...)
Loan Offer Good day , we are private lenders and We offer urgent personal/commercial loans at affordable (...)
Kölcsön magánszemélytol csalás nélkül Nem banki hitel 24 órán belül. Hitelekre van szüksége háza finanszírozásához, (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek