Az aronyosmeggyesi várkastély

Szatmárnémeti és Nagybánya között, a Szamos folyó mentén fekszik az ősi település, Aranyosmeggyes. A település rejti Erdély egyik legszebb reneszánsz várkastélyának romjait.

Az itteni Lónyay-kastély helyén már a 13. század második felében is vár állt, hiszen a Kaplony nemzetséghez tartozó András IV. László ellen merényletet követett el, emiatt a király elvette tőle a várát, és azt Móricz Miklós erdélyi vajdának adományozta. A család leghíresebb tagja Meggyesi Simon, Dalmácia bánja volt, aki 1415-ben perben állt a Báthory családdal.

A várkastély egykori ábrázolása

1493-ban Móricz István meghal és örököse nem lévén Báthory István és András elfoglalták a várat. Egy századon át a Báthoryaké volt az uradalom. Az utolsó Báthory Andrásnak fia nem lévén, lánya örökli a várkastélyt, majd 1630-ban annak fia Lónyay Zsigmond.

Lónyay sáncokkal, bástyákkal, felvonóhidakkal erősítette meg a várat, amely 1643-ban Lónyay Anna, Kemény János fejedelem nejére száll. 1669-ben az ő felbujtására verik szét a helybéli földesurak a szatmári német várőrségtől állandóan itt portyázó “sárga németeket”.

Emiatt Lónyay Annától hűtlenség vádja miatt, birtokait elkobozták, a várat pedig lerombolták. Ami még megmaradt, 1707-ben leégett. A Lónyay birtokon zálog volt, amelyet 1740-ben a birtokot öröklő báró Wesselényi Ferenc kiváltott és a vár helyére várkastélyt építtetett.

A vár XX. század elejei alakját a XVII. század és a XVIII. század folyamán nyerte el, kapu és ablakkeretezései és egyéb, főleg belső részei a régi vár köveinek felhasználásával készültek.

E részletek „sajátos naiv arányaikkal, provinciális formaképzésükkel - némileg északi hatást is eláruló felfogásukkal - az erdélyi reneszánsz legjellegzetesebb emlékei közé tartoznak”.

A Wesselényi családtól a Bethlen és Teleki családok örökölték, akik a XIX. században is birtokolták. Az ő leszármazottaié volt a XX. század elejéig.

Reneszánsz ajtókeretek a várkastélyban (archív fotó)

A XX. század elején Mária román királyné birtoka lett. A második világháborúban visszavonuló német csapatok lőszerraktárnak használták, ez felrobbant, ma is tető nélkül, romosan áll.

Azóta az épület állaga folyamatosan romlik, csupán kisebb állagmegóvást végeztek rajta. A környezetét viszont szépen parkosították.

A vár romja a romániai műemlékek jegyzékében SM-II-a-A-05332 azonosítóval, országos jelentőségűként szerepel.

(forrás: akovekmeselnek.hu, wikipédia)