rmdsz
2024. december 25., szerda KARÁCSONY napja
árfolyam:
1 euro = 4.9748 RON
1 dollár = 0.0480 RON
100 forint = 1.2069 RON

A Zazar folyó mellől a Szajna partjára – színek orgiája a Nagybánya-Párizs 1904-1914 kiállításon

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

A XX. század elején párizsi hatásra művészeti forradalom tört ki Nagybányán. A fiatal művészek tüzes színekkel és merész ecsetvonásokkal megfestett képeiből Nagybánya-Párizs 1904-1914 címmel nyílt kiállítás a fővárosi Virág Judit Galériában, ahol többek között Czóbel Béla, Tihanyi Lajos, Ziffer Sándor, Boromisza Tibor valamint Perlrott Csaba Vilmos munkáival találkozhatunk. A kiállított művek hazai magán-, és közgyűjteményekből, illetve külföldi gyűjteményekből érkeztek a tárlatra. Művészettörténeti szenzációnak számít, hogy számos festmény hátoldalán is egy-egy remekmű található. Erre nagyon kevés hasonló példát ismerünk a magyar művészettörténetben.


A kiállítás áradozó sajtóvisszhangját olvasva, s hallgatva a szerencsések beszámolóit akik láthatták a tárlatot, arra gondoltam: vajon létezik széles e Kárpát-medencében még egy város, amely ekkora ingyen reklámot kapott az elmúlt közel negyedszázadban, mint éppen Nagybánya, hogy a szépségek iránt fogékony utazó, akár Párizsból, vagy a tengerentúlról is rögtön indulna jegyet váltani, szállást foglalni, hogy mielőbb saját szemével lássa a festményekről visszakösszönő gyönyörűségeket...?

És vajon tudtuk-e bár TÖREDÉKÉT kamatoztatni ennek a talán soha vissza nem térő lehetőségnek...?

Az alábbiakban a Welovebudapest portál élménybeszámolóját olvashatják. (dávid)

***

A nagyrészt sötét termekben, a fekete falak előtt szinte világítanak a festmények: élénk színekkel, lendületes, elnagyolt formákkal, szinte vibráló képeken rajzolódik ki előttünk Nagybánya és környéke. A festőtelep első nemzedékével szakító neósok, vagy más néven magyar vadak motívumaikban még ugyan kötődtek a hagyományokhoz, a tájképeken, városi látképeken visszaköszönnek a nagybányai templomtornyok, utcák, terek, környező hegyek, de harsány színvilágukkal, torzított formáikkal nagy megütközést keltettek. És hogy honnan hozták az új stílust? Természetesen Párizsból. A kiállításon – a két város között ingázó művészek képeiből láthatunk egy izgalmas válogatást.

A nagybányai művésztelepen 1896-ban kibontakozó festőiskola az egyik, ha nem legfontosabb „intézménye” volt a hazai képzőművészetnek a századfordulón. A modern magyar festészet bölcsője, az első generáció a naturalizmus és plein air meghonosítója, míg 1906-ban, Czóbel Béla utolsó nagybányai évében a fauve stílusban festett képeivel robbantott ki forradalmat. A kiállítás képei nagyrészt ezt a korszakot, és a Párizst többszörösen megjárt, ott tanult és onnan nyaranta hazajáró második generációt mutatja be.

A „tüzes színek forradalma” 1905-ben indult, Párizsban, amikor a Grand Palais Őszi Szalonjának különtermében, a „vadak ketrecében” állított ki – nagy megbotránkozások közepette – Derain, Vlaminck és Matisse. Velük született meg a fauvizmus, az első jelentős modern irányzat, eleinte a képek élénk, szinte lángoló színei és elnagyolt ecsetvonásai felháborították és sokkolták a nagyközönséget. Czóbel Bélát is befogadták maguk közé, aki pedig hozta Magyarországra rendhagyó vásznait.

Hatására Ziffer Sándor, Tihanyi Lajos, Boromisza Tibor, Galimberti Sándor, Huszár Vilmos, valamint a Matisse tanítványok, Perlrott Csaba Vilmos, Dénes Valéria és Bornemisza Géza is gyorsan elsajátították az új stílust, és ideig-óráig lelkes követőivé is váltak. Telente a fiatal magyar festők a francia fővárosban különböző akadémiákon és a szabadiskolákban képezték magukat, és műveikkel rendszeresen szerepeltek a Függetlenek és az Őszi Szalon tárlatain. Nyaranta pedig visszatértek Nagybányára legújabb vásznaikkal és modern szemléletükkel felvértezve.

Párizs talán soha olyan meghatározó nem volt a magyar művészeti életben, mint a 20. század első évtizedében. A francia főváros szellemi pezsgése, az érzés, hogy mindenki ott van aki számít, hogy ott születik meg minden merész újítás, hatalmas vonzerőt jelentett. A magyar festők fő célállomása már 1902-től a Julian Akadémia volt, ám ami az igazi újdonságot jelentette a Vadak esetében, az az aktív, élő és termékeny tapasztalatcsere volt, az ingázás Párizs és Nagybánya között.

Bár színeik és formáik merészek voltak a neósoknak, a nagybányai hagyományokhoz is hűek maradtak témaválasztásaikban: a városi tájak, a temészeti látványból kiinduló tájképek és aktok egyaránt megjelennek, és bár a felfokozott színhasználat szembeötlő, francia társaikkal ellentétben nem írták teljesen felül a természet színeit.

A századfordulós Nagybánya megannyi jelentős helyszíne, mint a templomok, Főtér és piacterek, a bányásztelep házai, a Zazar partja, a környező Kereszthegy és Virághegy mind-mind jól felismerhetőek.

Hasonlóan a párizsi képekhez, ahol a Szajna partja, városi parkok, piacok, mellett Notre Dame is mind visszaköszönnek a vászonról. (Bartha Dorka, welovebudapest.com)


(Bányavidéki Új Szó - 2018. november 16.)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


NAGYBÁNYAI ESEMÉNYNAPTÁR

Reklam
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Gyors és komoly hitel ajánlat. Gyors és komoly hitel ajánlat. Komoly és megbízható hitelajánlat 24 órás nem banki (...)

Szerezzen hitelt csalás nélkül Hogyan kaptam kölcsönt a Makrai István Finance-től, csalók kezei közé kerültem, amíg nem (...)

Szerezzen hitelt csalás nélkül Hogyan kaptam kölcsönt a Makrai István Finance-től, csalók kezei közé kerültem, amíg nem (...)

adj fel hirdetést
Rmdsz
ET
GaGa
Reklam
Reklam
Reklam
banyavidek