Vasárnap lesz az EP-voksolás Romániában

A hollandiai és egyesült királyságbeli voksolással csütörtökön megkezdődtek az idei európai parlamenti választások, amelyeken az Európai Unió 28 tagállamának polgárai – vasárnappal bezárólag – immár nyolcadik alkalommal választhatják meg az uniós törvényhozás tagjait.

Az immár több mint félmilliárd lakosú Európai Unió 28 tagországának összesen mintegy 400 millió állampolgára 1979 óta választ közvetlenül, öt évre EP-képviselőket. A cseheknél szombat este ér véget a választás, Lettországban, Máltán és Szlovákiában is ekkor szavazhatnak a választópolgárok. 21 tagállamban – így Romániában és Magyarországon is – viszont egyszerre, vasárnap tartják majd az európai parlamenti választást.

Romániában reggel hétkor nyitnak a szavazókörzetek és este kilencig lehet szavazni. Az EP-választás arányos rendszerben zajlik, nincsenek egyéni választókerületek, minden párt országos listát állít.

A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés értelmében a jelenleg 766 tagú Európai Parlament képviselőinek száma 751-re csökken, így több ország – köztük Románia és Magyarország is – a korábbiaknál kevesebb képviselőt küldhet az uniós képviselőtestületbe. Romániát 33 helyett 32, Magyarországot pedig 22 helyett 21 EP-honatya képviseli majd a következő öt évben.

A képviselők számának csökkentésével párhuzamosan a lisszaboni szerződés növelte viszont az Európai Parlament hatalmát. A mostani választás lesz az első, amelyet követően már nem az unió állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács, hanem az Európai Parlament választja meg az Európai Bizottság elnökét. A tagállamok vezetőinek feladatául a jelölést szabja a szerződés, és azt is előírja, hogy figyelembe kell venniük a választás eredményét. Emellett az EP immár a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal a legtöbb kérdésben egyenrangú jogalkotó.

Néppárti győzelmet jósol az utolsó felmérés

A felmérések szerint az Európai Néppártnak lehet a legnagyobb frakciója az új Európai Parlamentben. Az EP és a TNS Opinion által készített közös felmérés szerdán közzé tett adatai szerint az RMDSZ-t és a Fideszt is soraiban tudó jobbközép, konzervatív Európai Néppárt (EPP) a szavazatok 28,89 százalékával 217 mandátumot szerezhet az EP-ben.

Az Európai Szocialisták Pártja (PES) a voksok 26,5 százalékát kaphatja, amellyel 199 képviselője lehet a strasbourgi parlamenti patkóban. Az uniós parlament harmadik legnagyobb frakcióját továbbra is a liberálisok tudhatják majd magukénak; az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) a voksok 8,12 százalékával várhatóan 61 képviselőt küldhet majd Strasbourgba a mostani 83 helyett.

Negyedik helyen a zöldek futhatnak be, akik jelenleg egy képviselőcsoportot alkotnak az Európai Szabad Szövetséggel, amely olyan politikai erőkből áll, amelyek valamilyen terület, régió önrendelkezése, autonómiája, függetlensége mellett szállnak síkra. Nekik együtt a voksok 6,66 százalékával 50 képviselőjük lehet az új EP-ben a jelenlegi 57 helyett. A radikális baloldal, az Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) a voksok 6,13 százalékával 46 mandátumot szerezhet a mostani 35-tel szemben.

Romániában a bal-, Magyarországon a jobboldal győzelme várható

A CURS közvélemény-kutató legutóbbi felmérése szerint a választást Romániában a baloldali PSD-UNPR-PC választási szövetség nyerné meg a szavazatok 44 százalékával. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága 17, a Demokrata Liberális Párté (PDL) 14, a Népi Mozgalom Párté (PMP) 8, az RMDSZ-é 6 százalékos.

Magyarországon is a kormánypártok győzelme várható: a Nézőpont Intézet szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága 46 százalékon áll jelenleg a potenciális szavazók között. A Jobbik a potenciális szavazók 15 százalékát tudhatja maga mögött, 17 százalékukat pedig az MSZP, vagyis a szocialisták megőrzik második helyüket. A DK-ra és az Együtt-PM-re a potenciális szavazók 6-6 százaléka voksolna. Az LMP-nek jelenleg 8 százalékos a támogatottsága.

EP: szavazás: az állandó lakcím az irányadó

Az európai parlamenti választásokon a szavazati jogot nem az állampolgársághoz, hanem az állandó lakcímhez kötik a jelenleg érvényben lévő szabályozások, vagyis azok, akik a könnyített honosítás révén jutottak magyar állampolgársághoz, de csak romániai lakcímmel rendelkeznek, csak a romániai EP-választáson voksolhatnak. 
Akik rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel, azok – amennyiben ezt előre jelzik az illetékes választási hatóságnál – állampolgárságtól függetlenül az anyaországi pártok listáira adhatják le voksukat. A szavazatokat a magyar külképviseleteken is le lehet adni.

Egyedül indul az RMDSZ

Romániai magyar szempontból a mostani voksolás érdekessége az, hogy elmarad a magyar–magyar verseny. Mint ismeretes, 2007-ben Tőkés László függetlenként indulva szerzett mandátumot, és az RMDSZ is átlépte az 5 százalékos küszöböt, így két képviselőt delegálhatott az EP-be. 2009-ben már a Magyar Összefogás Listája néven közös listát állítottak, az RMDSZ listáján Tőkés volt a húzónév, így sikerült megőrizni a háromfős képviseletet.

Azóta azonban még jobban megromlott a viszony Tőkés és az RMDSZ között, a volt püspök ki is lépett a szövetségből. Az újonnan létrehozott, általa védnökölt Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) koalíciós lista állítását javasolta az RMDSZ-nek és a Magyar Polgári Pártnak ( MPP), azonban ajánlata nem talált kedvező fogadtatásra.

Ennek nyomán Tőkés a Fidesz-KDNP – délvidéki és kárpátaljai jelöltet is felsorakoztató – nemzeti listája biztos befutónak számító harmadik helyén indul a vasárnapi megmérettetésen, miközben az EMNP nem állít saját jelölteket. Mint ahogy az MPP sem, amely gyakorlatilag önállóságát feladva megállapodott az RMDSZ-szel, hogy a szövetséget támogatja, azonban cserében még a lista hátsó negyedében sem indíthat saját jelöltet.

Az RMDSZ így gyakorlatilag romániai rivális nélkül indulhat, és a várakozások szerint két képviselőt – Winkler Gyulát és Sógor Csabát – küldheti az EP-be, a közvélemény-kutatások szerint ugyanis biztosan átlépi az ehhez szükséges 5 százalékos küszöböt.

(kronika.ro)