Újévtől szigorú kutyatörvény

Romániában, az utóbbi években egyre több törvény szabályozza a kutyatartás feltételeit. Ilyen a 155/2001., az 55/2002., illetve sürgősségi kormányrendeletek. A legutóbbi, a 227/2002 és az 58/2013. törvények után, 2015. január 1-jétől életbe lép az 1059/2013.

Kormányrendelet, ami tartalmazza a 155/2001. jogszabálynak az alkalmazási módszereit is – mondta el beszélgetésünknek a bevezetőjében Tóth Ferenc ügyvéd, az Aradi Törvényszék, illetve a Kisjenői Törvényszék volt elnöke, aki hozzáfűzte: „A probléma ott kezdődik, hogy a fenti törvények és kormányrendeletek főként a gazdák nélküli, kóbor kutyák helyzetét szabályozzák. Meghatározzák, mi értendő az elnevezés alatt, mi a teendő velük kapcsolatban, ugyanakkor az említett rendelkezés foglalkozik a gazdákkal rendelkező, azaz felügyelet alatt levő kutyák sorsával is. Ezek szerint, a kutyák két kategóriába sorolhatók: amelyek nem tartoznak egyetlen, hivatalosan elismert fajtájhoz sem, tehát korcs- vagy keverékkutyák; a másik kategóriába tartoznak a fajtiszta és haszonkutyák, amelyeknek egy részét a rendőrség, a csendőrség, egyéb állami hivatalok vagy nem hivatalos szervek, szervezetek használnak a tevékenységük megfelelő végrehajtásához, valamint egyes fogyatékos személyek, a mindennapi életük megkönnyítéséhez. 

Ilyenek a vakvezető kutyák. Tehát az említette két csoportba tartozó kutyák helyzetét szabályozzák a fenti rendelkezések. A fizikai személyek tulajdonában vagy felügyelete alatt lehetnek mindkét kategóriához tartozó kutyák. Legtöbbjük, főleg a falusi környezetben lévők az első kategóriához tartoznak, tehát korcs- vagy keverékkutyák. Ugyanakkor a kutyatulajdonosok vagy felügyelők részéről a törvényes előírásoknak a be nem tartása nagyon súlyos pénzbírságokat vonhat maga után: 2000-5000, sőt 5000-10 000 lejes, súlyosabb esetben akár 20 000 lejes pénzbírsággal is járhat. Egyes súlyosabb vétségek akár börtönbüntetést is maguk után vonhatnak. Az előírások között szerepel az összes korcs kutyának az ivartalanítása, fülcsipesszel való azonosítása, nem utolsó sorban kötelező az összes védőoltás beadatása.

A fenti beavatkozásokat csakis engedéllyel rendelkező, szakosított állatorvosok végezhetik el; ugyanezek vezetik be az állattal együtt, a tulajdonost is a Kutyatartó Gazdák Regiszterébe. Kötelezően ki kell állítani a kutya egészségügyi könyvecskéjét, szükség esetén az útlevelét is.

A jelzett törvények betartása nagyon fontos és hasznos, de a fenti rendelkezések egyes elemei vitathatók, sőt bírálhatók is. Egyik legkomolyabb bírálat a kutyák elaltathatása mellett azt a rendelkezést érheti, amely szerint az összes, nem fajtiszta vagy haszonkutya kategóriához nem tartozó kutyát ivartalanítani kell. Amikor a törvényhozók e rendelkezés mellett döntöttek, az EU szabványaira hivatkoztak. Az Uniónak ugyanis vannak olyan rendelkezései, amelyeket a fejlett nyugati országok lakosságának életkörülményei, szokásai, anyagi lehetőségeinek a figyelembe vételével hoztak meg, de, amelyek a tagországokat nem feltétlenül kötelezik a betartásukra vagy nem alkalmazhatók a tagországok anyagi körülményeiből kifolyólag.”

Ellenzik a házi korcsok ivartalanítását

Ilyenek lehetnek a házi kutyákkal kapcsolatos rendelkezések is. Nem bírálható a kutyáknak, illetve a gazdáiknak az állat fülcsipesszel való azonosítása. Ennél fontosabb a szükséges védőoltás beadása minden kutya esetében; ugyancsak fontosak a kóbor kutyák befogásával, ivartalanításával kapcsolatos rendelkezések, de Tóth Ferenc, sok más kutyatulajdonossal együtt ellenzi azt a törvényhozói túlbuzgóságot, európainak tűnő állásfoglalást, miszerint minden, nem fajtiszta vagy haszonkutya kötelező ivartalanítását írja elő. Ha e rendelkezést betartanák, néhány év múlva az országban csakis fajtiszta, illetve haszonkutyák léteznének, mivel az ivartalanított korcs kutyák kipusztulnának, miközben az amúgy sem olcsó fajkutyák értéke és ára alaposan megugrana. Falusi szinten ez kizárná a lehetőséget, hogy akárki kutyát tartson, védje személyét, vagyonát a bűnözőktől vagy a kártékony vadak behatolásától. A jelenleg élő korcs kutyák nagy része amúgy is idős, szaporodásra képtelen már, ezért az ivartalanításuk feleslegesnek tűnik.

Tóth Ferenc zárszavában megjegyezte: ez a törvényes rendelkezés nagyon emlékeztet a faji felsőbbrendűséget hirdető, emberekre vonatkozott, nagyon veszélyes téveszmékre, vagyis csak a felsőbbrendű lényeknek van joguk élni és szaporodni.

A jelenlegi helyzetre utalva, kíváncsian várjuk, hogy a törvény által előírt, csöppet sem egyszerű feladatot, hogyan tudják megoldani a kisszámú, technikailag nem megfelelően ellátott állategészségügyiek anélkül, hogy ez a kutyáknak súlyos egészségi károsodást okozna? „Hasznos és fontos lenne, hogy egy törvénymódosítással, a gazdákkal rendelkező kutyák esetében ne legyen kötelező az ivartalanítás bármelyik csoporthoz is tartoznak, ugyanakkor a törvény életbe léptetését is el kellene halasztani legkevesebb egy évvel” – fejtette ki véleményét Tóth Ferenc ügyvéd a 2015. január 1-jén életbe lépő 1059/2013. Kormányrendeletről.

Szerk. megj.: El kell ismernünk, hogy az EU-majmolásban nem csak a túlbuzgó törvényhozóink ludasok, hanem magunk is, mivel e törvénytervezetek előzőleg egyhónapos közvitára vannak bocsátva. A lakosság – köztük magunk is – annyira el vagyunk fásulva a mindennapi megélhetési gondok, az állandó politikai cirkuszok közepette, hogy teljes érdektelenséggel viszonyulunk az életünket akár gyökeresen is befolyásolható törvénytervezetek iránt. Ha ugyanis a világhálón is olvasható törvénytervezet képtelen előírásaihoz több százan, akár több ezren hozzászóltunk volna, sokkal egyszerűbb lett volna az elfogadása előtti módosítás. Hogy újévtől milyen kálvária vár a kutyatulajdonosokra, arra gondolni sem jó, de hamarosan megtudjuk.

erdely.ma, nyugatijelen.com