"Romániának két nagy problémája van, az általánossá vált korrupció és a titkosszolgálatok"

Romániának két nagy problémája van, az általánossá vált korrupció és a titkosszolgálatok - hangsúlyozta felszólalásában Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) frakcióvezetője az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, a romániai jogállamiság helyzetéről tartott vita keretében.

"A romániai kollégáknak nem egy problémájuk van, hanem kettő: az általánossá vált korrupció és a titkosszolgálatok, amelyek amolyan állam az államban működnek. Az én üzenetem az, hogy mindkét problémára megoldást kell találni. Meg kell szüntetni azt, ami annak idején a Szekuritáté volt, mely szolgálatot egyik politikai tábor a másik ellen használta fel, s néha cserélődtek a szereplők a két oldalon" - fogalmazott.

A liberális EP-képviselő, Belgium egykori miniszterelnöke szerint a kormánynak felül kell vizsgálnia bizonyos törvényjavaslatokat annak érdekében, hogy azok erősítsék és ne gyengítsék a korrupció elleni küzdelmet és szavatolják a bírók függetlenségét, ne ássák alá azt.

Verhofstadt ugyanakkor rámutatott, a román kormány sok esetben elhibázottan reagált a brüsszeli hatóságok kritikáira, és figyelmeztette a kabinetet, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök, illetve a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke, Jarosław Kaczyński-féle "országirányítási stílus" nem szolgálhat követendő példaként.

Joseph Weidenholzer, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének alelnöke felszólalásában azt mondta, még többet meg kell tudni a romániai titkosszolgálatok szerepéről, a korrupció elleni küzdelem ugyanis meghatározó fontosságú az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében. Az osztrák EP-képviselő hozzátette, nagy érdeklődéssel várja a Velencei Bizottság ajánlásait, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az EP következő ülésszakán "eljön Románia elnöke és elmondja, mi történik".

Az Európai Néppárt (EPP) képviseletében felszólaló Esteban Gonzalez Pons kifejtette, az augusztus 10-én Bukarestben tüntetők integritást és átlátható igazságszolgáltatást követeltek, és a kormány nem hagyhatja figyelmen kívül kérésüket. A spanyol képviselő rámutatott, saját országának példája is jól érzékelteti, hogy "diktatúráról demokráciára váltani hosszú időt igénylő, nehéz folyamat", majd hangsúlyozta, az EPP nem érti, miért javasolt a kormány olyan törvénymódosításokat, amelyek veszélyeztetik az államhatalmi ágak egyensúlyát és az igazságszolgáltatás függetlenségét.

"Nem értjük az ön által vezetett kormány extrém reakcióját sem azon a tragikus augusztus 10-i napon, amikor a diaszpórából érkezett több ezer román állampolgár csak azt kérte, hallgassák meg őket. (...) A mi bírálatainkat nyilván figyelmen kívül hagyhatják, a saját népük által megfogalmazott kritikát azonban nem. (...) Miért nem akarják meghallgatni saját népüket? Milyen érdekek húzódnak az ön által vezetett kormány tetteinek hátterében? Mitől félnek" - kérdezte a vitán jelen levő Viorica Dăncilă miniszterelnöktől Esteban Gonzalez Pons.

A Zöldek európai parlamenti frakciójának társelnöke, Ska Keller úgy vélekedett, aggodalomra ad okot, hogy Románia, amelynek 42 év után sikerült megdöntenie egy diktatúrát, most visszalépéseket tesz.

"Önök legalizálják a korrupciót, ezért az emberek elveszítik az államba és a demokráciába vetett bizalmukat" - mondta a német EP-képviselő a büntető törvénykönyv módosításaira utalva.

"Egyre több európai uniós tagállamban megkérdőjelezik a szabadságot, a demokráciát, az állampolgári jogokat. Mi, az EU intézményei, az EP-tagok, meg kell hogy védjük az EU-s állampolgárok jogait, függetlenül attól, hogy Magyarországon, Lengyelországban, Ausztriában vagy Romániában élő polgárokról van szó" - mondta Ska Keller, hozzátéve, nem kell megvárni, hogy még egy ország esetében esedékessé váljon a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása.

(agerpres.ro)