Kormányon maradjon-e az RMDSZ?

Csütörtökön, kolozsvári ülésén az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) megvitatja, majd döntést hoz az érdekvédelmi szövetség kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban. Mivel az RMDSZ legfelsőbb szerve az SZKT (Szövetségi Képviselők Tanácsa), a csütörtöki döntésről valószínűleg az fogja kimondani az utolsó szót. Addig is szükségét éreztük felmérni, hányadán is állunk az RMDSZ kormányzati szereplésének a megítélésével, ezért a kérdéssel kapcsolatban véleményt kértünk magas rangú RMDSZ tisztségviselőktől, közéleti emberektől, de egyszerű, magyar szavazópolgároktól is. Mindnyájuknak ugyanazt a kérdést tettük fel: maradjon-e kormányon az érdekvédelmi szövetség vagy vonuljon ellenzékbe?

Szavazóink megszabták a politikai irányt

Bognár Levente, az RMDSZ Arad megyei szervezetének az elnöke, aradi alpolgármester: „A jelenlegi politikai helyzet nagyon felemás képet mutat, mert

az ország egy olyan fontos választáson van túl, ami nekünk, magyaroknak lényeges közvélemény kutatást is jelent. A eredmények alapján ugyanis, mind a romániai, mind az Arad megyei magyarság megszabta a politikai irányt, amit követni kíván.

Vagyis, egyértelműen kiderült, hogy a Iohannis által képviselt, talán európaibb, erdélyi vonalat követte. Az már az első forduló után is kirajzolódott, hiszen a politikai törésvonalak világosan kirajzolódtak Erdély és Órománia között. Elbeszélgetve a megyei magyarokkal, az RMDSZ-tagokkal kifejeződött az óhaj, hogy az erdélyi vonal mellett álljunk ki. A kormányon való maradást vagy az onnan történő távozást csütörtökön, a Szövetségi Állandó Tanácsban vitatjuk meg, ami már meghatároz egy irányt. Amikor kormányra léptünk, az SZKT hozta meg a végső döntést, ezért valószínűleg ezúttal is az fog véglegesen dönteni, többségi szavazással.

Ami az Arad megyei szervezetet illeti, az elnökségben már megbeszéltük, de hétfőn (tegnap: szerk. megj.) a Megyei Állandó Tanács is megvitatja a kormányzati szerepvállalást. A másik kérdés az, hogy a jelenlegi helyzetben mit hozhat számunkra a kormányzás? Mert szerintem Victor Ponta ott hibázott, hogy miközben maga 4 évre vállalta a kormányzást, időközben át akart nyergelni az államelnökségre. Egy olyan kormányban maradni, ahol nem tudunk eredményeket elérni, ráadásul a választóink részéről ellenszenv alakult ki iránta, nem biztos, hogy hosszú távon nekünk megéri. 

Annál is inkább, mert az SZDP-ben is belső feszültség keletkezett, elindult egy osztódás, bűnbakkeresés, amiről nem lehet tudni, hol áll majd meg. A helyzetet súlyosbítja, hogy a porondon újra megjelent Ion Iliescu, akinek a letűnésére 6 évig vártunk. Tehát a fejlemények nem mutatnak pozitív irányba.”

Kormányon maradni, végrehajtani a programunkat

Király András, az Oktatási Minisztérium államtitkára: „Mivel nem vagyok SZÁT-tag, nem fogok dönteni a kérdésben, ezért nyugodtan elmondhatom a véleményemet. Minden párt vagy szövetség azon fáradozik, hogy kormányra kerüljön. Ezen kívül, a Nyugat-európai – és itt mindig a finnországi svéd kisebbségről beszélünk –, mindig kormányon van. Tehát nem látom, miért kellene otthagynunk ezt a kormánykoalíciót, ahova 2014. márciusban léptünk be, pontosan meghatározott célokkal. 

Úgy érzem, az út, a céljaink elérésében a felénél sem tartunk. Ha komolyan gondoljuk, hogy az érdekeket ne csak képviseljük, hanem érvényesítsük is, ahhoz a kormányzati részvétel fontos. Tudom, hogy ilyenkor mindig azt állítják: a tisztségeket hajszoljuk, ha viszont nem vagy tisztségben, nem tudsz eredményt elérni. Tehát megyei szinten az embereink ott vannak a döntéshozatalban, ezért mindenkit nyugodtan el lehet számoltatni, hogy mit tudott megvalósítani, vagy mit akar a továbbiakban véghezvinni. Féléves periódusokban nem lehet sok mindent felmutatni.

Éppen ezért, én azt mondom, hogy a kormányban kell maradi, a programot követni kell, meg kell próbálni végrehajtani. Az sem elhanyagolandó érv, hogy Victor Ponta köztársasági elnökként bukott meg, tehát egy más típusú választáson. A végső döntés előtt mindenképp figyelembe kell venni a magyar szavazók akaratát is. Azok viszont, elnökválasztáson nyilvánítottak véleményt, tradicionálisan a jobboldali jelölt javára, akinek sok sikert és szerencsét kívánok. Mert szerencsére is szüksége lesz, hiszen nem lesz se parlamentje, se kormánya. Én úgy érzem, hogy a SZÁT meg fogja hozni azt a döntést, ami hosszú távon is jó a szervezetnek, de előbb a koalíciós partnerrel is újra kell tárgyalni a programunkat, a megvalósításra váró feladatainkat.”

Nincs jövője a kormány melletti kitartásnak

Hosszu Zoltán, az RMDSZ Arad megyei szervezetének alapító elnöke, egykori szenátor: „Ha kormányon maradunk, azzal jár, hogy további erőforrásokkal lehet segíteni az erdélyi magyarságot, illetve pozícióban maradnak az RMDSZ-es tisztségviselők, akik személyi szempontból talán fontosak. Ha viszont kilépünk, szerintem hosszú távon megéri, mert az SZDP felbomlóban van. Úgy fog történni, mint Magyarországon, ahol a baloldal több, kisebb, egymással is nézeteltérésben lévő pártra oszlott. Tehát mellettük kitartani, nincs jövője.”

Ha mindig a vízfolyással haladunk, elvisz a víz

Kovács Márton, a Pécskai Kisvállalkozók Egyesületének az elnöke: „Én úgy érzem, most a kormányból ki kellene lépnünk, hogy új dolgokat hozhassunk létre. Ha mindig a vízfolyással haladunk, bennünket is elvisz a víz.”

A kilépésnek hozadéka lenne a következő választásokon 

Dr. Túsz Ferenc, az Aradi Vállalkozói Központ elnöke: „Véleményem szerint, az elnökválasztás második fordulójának az eredményei egyöntetűen eldöntötték, mit kellene tennie az RMDSZ-nek. A két forduló között volt olyan vita, hogy Pontára, avagy Iohannisra szavazzunk-e? Én akkor is azt mondtam, ha a kormánykoalíció tagja vagyunk, normálisan Pontára kellene szavaznunk. Az RMDSZ csúcsvezetőségének óriási mentőöv, hogy Pontáék lepaktáltak CV Tudorral, ezért az emberek belátására bízta a szavazást. Szerintem azonban, ha Pontára irányították volna is, hasonló eredmény született volna. A második forduló előtti hozzáállással az RMDSZ a választóktól kapott néhány piros pontot, amit meg lehetne fejelni a kormányból való kilépéssel is. Mivel az SZDP-ben óriási belső feszültségek vannak, de folytatódik a „jó román hagyomány” is, miszerint a süllyedő hajóról átmenekülnek a másikra, a parlamentben nem tudják majd megtartani a többséget. Tehát marad az új kormányalapítás vagy az előrehozott választások. Most jó alkalom lenne a kilépésre, az eltávolodott szavazóbázisnak a visszaszerzésére. Már akkor ki kellett volna lépni a kormányból, amikor Kelemen Hunor tiltakozásképpen lemondott a miniszteri tisztségéről. A mostani kilépésnek a következő választásokon meg lenne a pozitív hozadéka.”

Nagy reményeket fűznek a változáshoz

Farkas Viktória, a Máltai Segélyszolgálat Aradi Szervezetének az elnöke: „Nem csak a magam, hanem a Mosóczy-telepi magyarok véleményét is elmondhatom, akik már első perctől Iohannisra kívántak szavazni, mivel ő is, hozzánk hasonlóan kisebbségi. A magyar szavazók tulajdonképpen megszabták az irányt azzal, hogy 80%-uk Iohannisra szavazott, ezért a sorainkat nagyon kell rendeznünk, oda kell figyelnünk az ez ügyben hozandó végső döntésre. Ha érdekvédelmet képviselünk, úgy lépjünk, hogy akik nyomást gyakoroltak a szövetségre, továbbá szélsőséges pártot is bevontak a koalícióba, a mi helyünk nem lehet közöttük. Tehát az eddigi koalíción belüli feszültségek miatt mindenki várja a változást, nagy reményeket fűznek hozzá.”

A minket gyalázóval nem lehetünk partnerek

Simon Mária, aradi magyar választópolgár: „Mivel nem lehet egy kormányban lenni egy olyan szélsőségesen nacionalista párt képviselőjével, aki folyamatosan szapulta, gyalázta a magyarokat, feltétlenül ki kell lépni onnan. Az RMDSZ-nek nagyon meg kellene gondolnia, ki mellé áll. Olyan mellé kellene állnia, aki mellett kitart, mert a hintapolitika nem csak a többségiek, hanem a romániai magyarság számára is kellemetlen, méltatlan. Talán ez támasztja alá a legutóbbi parlamenti választásokon megnyilvánult alacsony magyar részvételt is, aminek intő jele az a bizonyos 5,15%. Ha a hintapolitika miatt még többen maradnak távol, képviselet, esetleg a választási törvényben tett módosítás miatt, sokkal alacsonyabb arányú lehet a romániai magyarságnak a parlamenti képviselete.”

* * *
A véleményeket nem kívánjuk kommentálni, hiszen igaz a közmondás, miszerint, „A nép szava, Isten szava”, ezért az elhangzottakon mindenképp érdemes elgondolkozni.

Balta János
nyugatijelen.com

erdély.ma nyomán