Kelemen: a kisebbségi jogok betartása szempontjából 2015 a visszafejlődés éve volt

Egy többség-kisebbség paktum elfogadását fogja kezdeményezni az RMDSZ, hogy megállíthassák az elnyert jogok csorbítására tett kísérleteket.

A kisebbségi jogok tiszteletben tartása szempontjából 2015 a visszafejlődés éve volt. Az állami intézményekben megpróbálták az elnyert kisebbségi jogokat visszaszorítani, éppen ezért az RMDSZ egy paktum megkötését kezdeményezi a politikai szereplőkkel, amely a meglévő kisebbségi jogokat szavatolná és leszögezné, hogy a kisebbségi ügyekről parlamenti környezetben tárgyalnak – mondta el Kelemen Hunor évértékelő sajtótájékoztatóján csütörtökön, Kolozsváron. A szövetségi elnök elmondta azt is, hogy milyen célkitűzéseket fogalmazott meg az RMDSZ a 2016-os választási évre. 

Kelemen 2015 legfontosabb eseményeként a Ponta-kormány lemondását jelölte meg, amely a Colectiv tragédia következtében, utcai nyomásra történt. Szerinte egy atipikus helyzet alakult ki azáltal, hogy egy szakértői kormány lépett hivatalba. A szövetségi elnök szerint egy teljesen új, román találmány ez a megoldás, hiszen a szakértői kormány nem rendelkezik többséggel, de ellenzéke sincs. Úgy tűnik, mintha mindenki támogatná, de vannak olyan helyzetek, amikor a parlament egy része mégsem áll mellé. Rámutatott, minden olyan országban, ahol parlamentáris demokrácia van, a politikai pártok vagy a kormányt támogatják, vagy ellenzékben vannak, mert ez a demokratikus rend egyik jellegzetessége, amiről nem mondhatunk le. A Ciolos-kormány ilyen tekintetben érdekes megoldás. 


Magyar kisebbségi jogok szempontjából a 2015-ös év visszalépésnek tekinthető 

Kelemen elmondta, 2015-ben nagyon gyakran azt tapasztalhattuk, hogy az interetnikai feszültségek kiélezésére tesznek kísérletet a hatóságok, a bírósági döntések szintjén számos példa volt a megszerzett jogok karcsúsítására. „Himnuszéneklés, közösségi szimbólumok, feliratok kapcsán léptek fel a hatóságok, a belügyminisztérium márciusban kibocsátott közrendvédelmi és közbiztonsági stratégiatervezetében a közbiztonsági veszélyforrások közé sorolták az etnikai autonómia követelését” – sorolta az RMDSZ elnöke, aki szerint elfogadhatatlan, hogy nemzetbiztonsági kockázatként tüntessék fel az autonómia tematizálását a hatóságok.

A magyar közösséget veszélyesnek állították be az állami hatóságok, és az év ugyanebben a hangulatban ér véget, hiszen a kézdivásárhelyi történések következtében a magyar és a román közösség között nőtt a feszültség, a média egy része megpróbálta a teljes magyar közösségre kiterjeszteni a kollektív bűnösséget, ahelyett, hogy egyedi esetként kezelte volna a történést. 

Kelemen szerint egyértelműen megfigyelhető a kisebbségi jogok korlátozása, és el kell gondolkodni azon, hogy miként jutottunk ilyen helyzetbe 25 év jogállamépítés után. Kelemen emellett említette az aradi Szabadság-szobor és a Mátyás-szoborcsoport meggyalázását is, egyik esetben sem sikerült az elkövetők kilétét az ügyben eljáró hatóságoknak kideríteni, Románia pedig nem lehet következmények nélküli ország. 

Kelemen elmondta, úgy döntöttek, hogy egy interetnikai paktum elfogadását készíti elő jövőre, amely a meglévő jogokat szavatolná, kimondaná, hogy a kisebbségi jogok megcsonkítása sem törvényhozási, sem közintézményi szinten nem történhet meg, és amely leszögezné, hogy a kisebbség helyzetéről csak parlamenti közegben tárgyalnak, döntenek. A szövetségi elnök szerint ezt a tervet aligha sikerül megvalósítani jövő évben, de ezzel együtt meg kell próbálni. 


Az RMDSZ parlamenti évéről 

Az RMDSZ száz különböző törvénytervezetet kezdeményezett ebben az évben, egyesek jogerőre is emelkedtek. Például a Cseke Attila képviselő és más RMDSZ-es törvényhozók által kezdeményezett törvény révén feloldották a közigazgatásban az alkalmazási tilalmat, így a megüresedett munkahelyeket be lehet töltetni. 

Egy másik fontos, RMDSZ-es kezdeményezésre megszületett törvény értelmében hivatalos ünnep lett Romániában is a magyar nyelv napja, amelyet minden év november 13-án ünneplünk. Kelemen elmondta, bár az elmúlt évben sok volt a vita, ezt a törvényt nagy többséggel fogadta el a parlament. 


Új törvény szerint zajlik a jövő évi parlamenti és helyhatósági választás 

A választási törvény módosításához jelentős mértékű volt az RMDSZ hozzájárulása: például a megyei listákra való visszatérést az RMDSZ javasolta, és ugyancsak a szövetség ragaszkodott ahhoz, hogy a polgármester-választás egy fordulós maradjon, illetve, hogy közvetlen választás helyett a megyei tanácselnököt a tanács válassza meg, hiszen így a magyar közösség érdekei jobban tudnak érvényesülni a megyei önkormányzatokban. 

A helyhatósági választásokon a választási küszöb 3%-ra való csökkentését nem sikerült elfogadtatni, így például az Arad vagy Hunyad megyében élő szórványmagyarságnak továbbra sem lehet képviselete, mert nem érik el az 5%-os küszöböt. 

Az RMDSZ-nek azt sem sikerült elfogadtatni a parlamenttel, hogy a diaszpóra külön szavazókörzetekben szavazhasson. A szövetség azért szorgalmazta ezt, mert szerinte nem biztosítható a diaszpóra szavazásának a titkossága és korrektsége a levélszavazat útján. Kelemen elmondta, a levélben történő szavazás bevezetését megtámadták az alkotmánybíróságon, azonban nem jártak sikerrel. 


2016 kihívásairól 

A társadalom sokkal gyorsabb ütemben változik, mint a politikai osztály, ezzel lépést kell tartani, az alapvető demokratikus elveket meg kell erősíteni, az RMDSZ pedig felismerte, hogy a politizálásában egy másfajta stílust kell meghonosítani – mondta Kelemen. A szövetség áprilisi kongresszusán éppen ezért választotta új jelszavának az Újratervezést. Kelemen elmondta, az újratervezés folyamatát másfél évesre tervezték, a választásokkor mutatkozik meg ennek a folyamatnak a hatása: új arcok kerülnek fel a választási listákra, persze, mellettük a régi politikusok is szerepelni fognak, de ők is stílust váltanak, és jobban oda fognak figyelni a közösség igényeire. 

Kelemen elmondta, a helyhatósági választáson meg szeretnék tartani a 203 polgármesteri tisztséget, és továbbiakat is el szeretnének nyerni. Egyelőre a helyi tanácsos-jelölt listák nincsenek elkészülve, de ezeket úgy állítanák össze, hogy hiteles személyek kerüljenek fel ezekre, olyan személyek, akik válaszolni tudnak a közösség részéről érkező igényekre. 

Kelemen szerint külpolitikai téren is aktív évet zárt az RMDSZ, szerinte az Egyesült Államokba tett látogatás volt a legfontosabb mozzanata az évnek. Sikerült partnerre lelni az Egyesült Államokban. Amit ott elmondtunk, azt viszontláttuk az amerikai külügyminisztérium országjelentésében, ez azt bizonyítja, hogy nem volt hiábavaló az ottlétünk. A partnerséget erősíteni kell, hiszen a jogok betartásának Románián való számonkérése is fontos. Kelemen említette, az RMDSZ részt vett a madridi Európai Néppárt kongresszusán, és hozzájárul az elfogadott dokumentumok megalkotásához, így a néppárt figyelni fog az őshonos kisebbségek védelmére, a közösségek igényeire. 

A marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölt témájában feltett újságírói kérdésre Kelemen elmondta: elképzelhetőnek tartja azt, hogy Soós Zoltán, az előválasztás nyertese a magyar összefogás jelöltjeként az RMDSZ, az MPP és az EMNP logója alatt induljon, de azt is, hogy egyetlen politikai alakulat logója se szerepeljen a plakáton. Szerinte a polgármesteri szék megszerzése a legfontosabb. Elmondta, egy felmérés szerint a marosvásárhelyi magyarok 54%- úgy gondolja, nem számít, milyen nemzetiségű a polgármester, Kelemen szerint ezeket az embereket kell meggyőzni, tehát most azon kell dolgozni, hogy a marosvásárhelyi magyar választók megértsék: van esély arra, hogy magyar polgármestere legyen a városnak.

transindex.ro