Hadiállapot Ukrajnában

Megszavazta az ukrán parlament a hadiállapot bevezetését az ország tíz megyéjében. Vasárnap éjszaka orosz és ukrán hadihajók csaptak össze a Kercsi-szorosnál, a Fekete- és az Azovi-tenger között. Kijev szerint katonai agresszió történt Oroszország részéről, Moszkva viszont azt állítja, hogy ukrán provokáció történt. A térségben feszült a helyzet.

Petro Porosenko ukrán elnök

Az elkövetkezendő napokban fog pontosan kiderülni, mit is jelent pontosan az, hogy hadiállapotot vezettek be az országban – mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma este című műsorában. Szerinte az ukrán hadsereg, a határvédelmi erők, a titkosszolgálatok is készültségben vannak, egyfajta félháborús helyzet alakult ki.

Hozzátette: nyilvánvaló, hogy a következő lépés az lehet, hogy a hátországból biztosítani kell a hadsereg ellátását, hogy megfelelő tartalékokhoz jussanak hozzá a katonák, különösen a védett objektumok védelmét kell megerősíteni.

Horváth József hangsúlyozta, a tartalékosok állományát is biztosítani kell, amennyiben eszkalálódik a háborús helyzet, akkor a hadsereg képes legyen az utánpótlást humán oldalról is biztosítani.

Petro Porosenko ukrán elnök azt nyilatkozta, ez nem hadüzenet – idézték fel a műsorban. Horváth József szerint az eddigi orosz-ukrán konfliktus egyfajta hibrid háború volt, egészen idáig. A korábbiakkal ellentétben most már két hadsereg áll egymással szemben – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége vasárnap nyitott tüzet nyitott a Kercsi-szorosból kifelé tartó három hadihajóra, a támadás következtében két ukrán tengerész megsebesült – közölte az ukrán haditengerészet sajtószolgálata. Ez az ütközet – a szakértő szerint –nem a legsúlyosabb volt az ukránok és oroszok között. Ez csupán a két ország közötti konfliktus új minőségbe helyezése – hangsúlyozta.

Miért hirdettek hadiállapotot?

Horváth József szerint a hadiállapot bevezetésének okát az ukrán belpolitikában kell keresni. Hamarosan ugyanis választásokat tartanak az országban – emlékeztetett.

Az ukrán gazdasági, politikai és társadalmi helyzetet megvizsgálva elmondható, hogy Ukrajna a végletekig megosztottá vált csaknem minden tekintetben, a kormány pedig messze nem váltotta be az ígéreteit, amelyeket korábban vállalt – tette hozzá Horváth József.

Felhívta a figyelmet: az oroszok – elmondásuk szerint – dokumentálták az Azovi-tengeren történt eseményeket, és azokat az ENSZ-hez fogják benyújtani. A szakértő szerint olyan világban, ahol a műholdaknak köszönhetően csaknem tűpontossággal meg lehet állapítani, hogy egy-egy esemény miként történt, ott ki fog derülni az igazság.

Véleménye szerint nem fog sok időbe telni, hogy ezek a felvételek napvilágot lássanak.

Tengeri után szárazföldi összecsapás

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szárazföldi orosz agresszióra is számít. A szakértő szerint azonban ez szinte teljesen kizárt. Véleménye szerint ez csak egy kommunikációs háború része, a tanács társadalom felé nyújtott üzenete. Ennek célja pedig nem más, mint hogy az ukrán társadalmat minél összébb szorítsák, és a nemzeti érzést feljebb és feljebb szítsák az emberekben – fogalmazott Horváth József.

A történtek hatására a kijevi orosz nagykövetségénél már tüntetéseket is szerveztek, nemzeti színű lobogókkal és fáklyákkal vonultak fel az emberek. Petro Porosenko érdekét szolgálja egyébként ez a konfliktus – mondta a szakértő, ez a konfliktus azonban Oroszországnak gazdasági szempontból egyáltalán nem előnyös.

Horváth József hozzátette: Magyarország számára a legfontosabb kérdés az lesz, miként érinti ez az ügy a kárpátaljai magyarságot.

Az orosz–ukrán incidens hétfő délutáni fejleményeiről ebben az összefoglalónkban olvashat.

(hirado.hu)