És a kolozsvári magyarokkal mi lesz? - PÓDIUMBESZÉLGETÉS

Kelemen Hunor az erdélyi magyarság problémáiról, az autonómiatervezetről, a második fordulóban támogatandó jelöltről és esélyeiről beszélt Kolozsváron.

Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnök-jelöltje a romániai magyar szórványközösségek problémáiról, az RMDSZ autonómiatervezetéről, a második fordulóban támogatandó jelöltről és saját esélyeiről, valamint az őszi államfőválasztás tétjéről beszélgetett Kolozsváron a Kolozsvári magyar hangokcímű pódiumbeszélgetés házigazdájaként Horváth Annával, Kolozsvár alpolgármesterével és Tibori Szabó Zoltánújságíróval, a Minerva Kulturális Egyesület elnökével, valamint Nagy Endre rádiós műsorvezetővel.

Horváth Anna azzal indította a beszélgetést, hogy beszámolt bizonyos, a kolozsvári tanácson belülről jövő jelzésekről, amelyek az RMDSZ autonómiatervezetének időzítését kifogásolták. 

„Soha nem lesz időszerű érzékeny kérdésekről beszélnünk. Az autonómiatervezettel megpróbáljuk a párbeszédet úgy továbbvinni, hogy az előítéleteket leépítsük. Székelyföldön a valós kétnyelvűséget kell megvalósítanunk azért, hogy az emberek úgy érezzék, hogy egyenrangúak a többségiekkel, hogy identitásukat biztonságban érezzék”– mondta válaszként Kelemen Hunor, aki szerint a regionális autonómia csupán a kulturális autonómiával együtt működhet. 

„Az ország alkotmányát a tényekhez kell igazítanunk, el kell fogadtatnunk az, hogy az ország polgárainak 10-12 százaléka kisebbségi közösségekhez tartozik, és szintén otthonának tekinti Romániát” – mondta Kelemen, aki szerint a társadalomból leginkább a kisebb és nagyobb közösségeket működtető bizalom hiányzik. 

„Azért késtünk a Székelyföld autonómiatervezetének a bemutatásával, mert azzal a dilemmával szembesültünk, hogy vagy egy olyan autonómiatervezettel készülhetünk, amelyik begyömöszölhető a jelenlegi alkotmány keretei közé, de nem felel meg teljesen az igényeinknek, vagy egy olyat, amelyik jobban megfelel, de a mostani alkotmány keretei közé nem illeszthető be. Ehhez tehát vagy módosítani kell az alkotmányt, vagy új alkotmányt kell írni” – magyarázta. 

Mi a tét? 

Kelemen szerint a mostani államelnök-választás legfontosabb tétje az, hogy az erdélyi magyar közösség felmutassa, milyen Romániát akar, és hogy ebben milyen helyet képzel el az erdélyi magyaroknak. Szerinte azt is fontos megértetni a román társadalommal és a román emberekkel, hogy az erdélyi magyarok igényei nem fenyegetik az azonnali vagy távlati érdekeiket. 

„A román-magyar viszony megoldatlansága terheli az ország politikai életét, és ez olykor az igazságszolgáltatásban is érzékelhető” – tette hozzá a szövetségi elnök, aki szerint mindaddig, amíg a román társadalom nem mutatkozik befogadónak a magyar közösség ügyeivel szemben, addig a román politikában sem lehet olyan politikust találni, aki a szavazatvesztés kockázatát vállalva partner lesz a kisebbség problémáinak megoldásában. 

Kelemen Hunor szerint azért volt értelme a román többséggel való párbeszéd kezdeményezésének a magyarság törekvéseiről, mert fontosnak tekinti a felhalmozódott tabuk és élőítéletek ledöntését. 
 

„Nincs vitám Szilágyi Zsolttal, nekem a román társadalommal van vitám. Szerintem, ha ebben a kampányban egymást pofoznánk, az lenne a legnagyobb hiba. Érteni azonban nem értem, hogy miért jelölte magát” –- mondta. 


Kolozsváron mi lesz? 

Az RMDSZ Székelyföldre vonatkozó autonómiatervezete kapcsán Tibori Szabó Zoltán tette fel azt a kérdést, hogy a kolozsvári magyarokkal mi lesz? 

„Nem árt felemlegetnünk, hogy az RMDSZ intézményépítéssel, a nyelvi jogok igénylésével, a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezettel, és nem a regionális autonómiával kezdte a magyarság jogköveteléseit 2006-ban. Az erre vonatkozó törvénytervezet vitáját azért rekesztettük be a képviselőházban, mert a román pártok megpróbálták kivenni belőle azt a fejezetet, amely a kulturális autonómia működését szabályozza, és úgy próbáltak volna megszavazni egy, a kisebbségekre vonatkozó törvényt. 

Ezt mi nem engedhettük meg, mert a kulturális autonómia nélkül nem tudtuk elfogadni ezt a törvénytervezetet” – válaszolta Kelemen. 

Szerinte a kulturális autonómia garanciát jelent majd a kisebbségben élő közösségek számára arra, hogy nem lehet majd őket megkerülni, ugyanis jelenleg a civil és ifjúsági szervezetek támogatása, a kisebbségi vonatkozású intézmények fenntartása legtöbbször olyan informális egyezségeken alapul, amelyeket egy, a kisebbségiekkel ellenségesen viselkedő polgármester bármikor visszafordíthat. 
 

Horváth Anna arról is beszámolt, hogy a kolozsvári városi tanácson belül működő formula, hogy a magyar illetőségű szervezetek kapják a támogatások húsz százalékát, úgyszintén nem egy intézményes szerződés eredménye, hanem egy képlékeny alkué. Ennek kapcsán Horváth felidézte, hogy ugyanennek a tanácsnak a nagy többsége háborodott fel az egyik tanácsülésen azért, mert egy, a Kifor és a KMDSZ által benyújtott kérésen magyarul is szerepelt a Kolozsvár megnevezés és a Petőfi utca. 


Kelemen Hunor védelmi stratégiája 

A közönségből tették fel azt a kérdést, hogy hogyan képes az RMDSZ államelnök-jelöltje elviselni az ellene megfogalmazott személyes támadásokat. 

„Egy politikusnak hozzá kell szoktatnia a gyomrát ahhoz, ami egy olyan embernek, aki nem politikus, akár elviselhetetlen is lehet. Amikor az RMDSZ elnöke lettem, akkor nagyon megviseltek az első nagyon erős támadások. Sokan szidtak, sőt anyáztak. 

Azonban kialakítottam egy védelmi stratégiát ez ellen. Elsősorban nem nézek tévét. Filmeket nézek, ismeretterjesztő műsorokat, és csak azt olvasom el, amit a kollégáim elém tesznek” – válaszolta. 

Felidézte azt a pillanatot, amikor a Realitatea Tv-n leterroristázták az RMDSZ-t és őt. „Akkor éppen egy repülőtéren voltam, és egy ottani tévén láttam, hogy milyen jelzőkkel illettek. Megdöbbentem” - mondta. Elmesélte azt is, hogy néha a szórványvidékeken is kritizálják, ha az RMDSZ élesebb hangot üt meg valamilyen kérdésben. 

„Az ember az ilyenek hatására vagy puhul, mint a hús, vagy keményedik, mint az acél” – mondta. 


Kit támogatnak majd a második fordulóban? 

Kelemen elmondta: a második forduló előtt fogják csak eldönteni, hogy kit támogatnak majd. 

„Kisebbségben élőknek érzelmileg közelíteni ilyen kérdésekhez halálos veszélyt jelent. Igyekszünk távol tartani ettől magunkat. Azt fogjuk majd támogatni, aki a magyar közösségnek nagyobb mozgásteret ígér. Döntést fogunk hozni, de nem árt a nyertes oldalán lenni. Nem lesz könnyű, de jó döntést fogunk hozni” – mondta. 
 

Horváth Anna ennek kapcsán megjegyezte, hogy lehet valaki a legrátermettebb egy feladatra, azonban, ha nem tudja felmutatni a szükséges szavazatszámot, akkor nem fogják komolyan venni. „Annyian leszünk, ahányan elmegyünk szavazni” – mondta. 


Van esélye nyerni? 

Kelemen elmondta, hogy egyedül lehet valaki jó, de soha nem lehet eléggé, ha nincs a hátánál egy jó csapat. „Én csak a hangja vagyok a közösségnek, ezt továbbítom. Nem csak az RMDSZ-ben szerepet vállalók hangja, hanem minden egyes romániai magyar emberé. Ennek a választásnak tétje van. 

Az erdélyi magyar közösség csapatát képviselem, és arra kérek mindenkit, hogy ezt a csapatot erősítsük, vigyük tovább. Ez a választás akkor szólna rólam, ha lenne esélyem megnyerni. Az erdélyi magyar csapat hangjaként szolidaritást és erőt kérek, hogy tovább építkezhessünk” – mondta.

transindex.ro