Elvetette a román parlament szakbizottsága a gyulafehérvári ígéretek törvényerőre emelését

Elutasította kedden a bukaresti képviselőház jogi, valamint közigazgatási bizottsága az RMDSZ kezdeményezését, amellyel törvényerőre emelné a máig meg nem valósult gyulafehérvári ígéreteket. Az előterjesztést mindössze hárman támogatták.

Az RMDSZ törvénytervezete a Gyulafehérvári nyilatkozatba foglalt ígéretekkel szembesíti a román politikai osztályt

Az alsóház szakbizottságai által tárgyalt törvénytervezetet tavaly decemberben, az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó gyulafehérvári román nagygyűlés száz éves évfordulóján iktatta a parlamentben a szövetség. Előterjesztésével az RMDSZ az érvényes román jogrend részévé tenné a Gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részét.

Ambrus Izabella RMDSZ-es parlamenti képviselő a Krónikának elmondta, a két szakbizottság ülésén érdemben nem alakult ki vita a kezdeményezésről, és a szövetség közigazgatási kódexének tavalyi megvitatásával ellentétben magyarellenes megnyilvánulások sem voltak. Az alsóház jogi bizottságának tagja közölte, a nem magyar kisebbségi képviselők kifejtették ugyan, hogy egyetértenek a Gyulafehérvári nyilatkozat tartalmával, és hogy tartózkodni fognak a szavazáskor, később mégis leszavazták a javaslatot. Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) törvényhozói elismerték, hogy „gondok vannak” a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén, ám szerintük ezt nem az RMDSZ által javasolt formában kell orvosolni. Ambrus Izabella kérdésünkre úgy vélekedett, az érdemi vita hiánya és a borítékolható elutasítás várható a képviselőház plénumában is.

Az RMDSZ harminc törvényhozója által jegyzett törvénytervezetbe belefoglalták az 1918-ban elfogadott Gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját, amely a következőképpen szól: „teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.” Ezt a román politikusok és a bukaresti média többsége már az előterjesztéskor úgy értelmezte, hogy autonómiát követel az erdélyi, ezen belül pedig a székelyföldi magyarság számára.

A törvénytervezet többek között azt kéri a román államtól, biztosítson lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, helyi, megyei, országos és európai szinten egyaránt. Szerepel a javaslatok között a nemzeti kisebbségek arányainak megfelelő képviselet biztosítása a bíróságokon és törvényszékeken, a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahely elkülönítése a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcák testületeiben. Szorgalmazza az RMDSZ a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatásának szabályozását a kisebbségek statútumában, a fejlesztési régiók létrehozásának, valamint különleges státusú autonómiák megteremtésének lehetőségét azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él, a megyei tanácsok döntése nyomán.

A Mediafax hírügynökség tudósítása szerint a jogi, valamint a közigazgatási bizottság keddi együttes ülésén szinte elsöprő többséggel fogadták el a testület tagjai az előterjesztést elutasító jelentést. A bizottság tagjai közül 35-en támogatták az elutasító határozatot, míg hárman szavaztak mellette.

A döntést az RMDSZ úgy kommentálta: ismét bebizonyosodott, hogy amikor a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó pontjainak betartásától van szó, a román politikai pártok félreteszik ideológiai nézetkülönbségeiket, összezárnak és egységesen lépnek fel a magyarok ellen.  „A román politikum nem tartja be elődei száz évvel ezelőtt vállalt ígéretét, holott a demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak” – szerepel az RMDSZ-nek a javaslat leszavazása kapcsán kibocsátott közleményében. A szövetség szerint ismét bebizonyosodott, hogy Románia nem mintaország, mint ahogyan azt számos külföldi fórumon hangoztatják az ország képviselői. A törvénytervezet a képviselőház plénuma elé kerül, majd döntéshozó kamaraként a szenátus mondja ki a végső szót a javaslatról.

(kronika.ro)