Elmagyarázták, miért lenne katasztrófa a magánnyugdíjalap megszüntetése

Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.

Szükség van a magánnyugdíjalapra, hisz 2050-ben 1,74 nyugdíjas jut majd egy aktív személyre olyan körülmények között, hogy 1990-ben ez az arány 0,3 volt – jelentette ki Tudor Grecu, a világ egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társasága, a KPMG tanulmánya alapján.

„Az elöregedés egész Európára jellemző. Ha a demográfiai mutatókat nézzük, azt látjuk, hogy míg 1990-ben a romániai átlagéletkor 33 év volt, most 41 év, 2050-ben pedig 47 év lesz. Ez egy hatalmas nyomást jelent a nyugdíjrendszer újraelosztó jellegű első pillérére. Míg 1990-ben három aktív személynek kellett egy nyugdíjast eltartania, 2050-ben minden aktív személyre 1,74 nyugdíjas jut. Ilyen körülmények között a nyugdíjrendszer második pillérére feltétlenül szükség van” – nyilatkozta a szakember.

Az idézett forrás szerint az európai trend azt követi, hogy a nyugdíj ne legyen alacsonyabb, mint a legutolsó fizetés 70%-a. Ehhez képest

Romániában ez az arány 52%, amelynek 15%-át a második pillér adja.

„Ha Romániában 2008-ban munkába állt valaki és 2040-ig átlagbért keres, akkor leendő nyugdíjába a nyugdíjrendszer első pillére az utolsó fizetésének 37%-ával, a második pillér a 15%-ával pótol, 3,75%-os járulékfizetés mellett. Ha 6%-os járulék lenne, a második pillér az utolsó fizetés 20%-át adná. Következtetésképpen, egyrészt a magánnyugdíjalapra szükség van, másrészt, a második pillér egy sikertörténet, és úgy kell folytatni, ahogyan azt 2008-ban eltervezték” – fejtette ki a KPMG képviselője.

A Románia Fejlesztéséért Koalíció (CDR) csütörtöki sajtóértekezletén felszólította a román kormányt, hogy ne módosítsa a nyugdíjrendszer jelenlegi, három pilléren nyugvó struktúráját, és mihamarabb döntsön arról, hogy a magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulás a jelenlegi 3,75 %-os szintről 6 %-os szintre növekedjék. A CDR szerint sem a kormány sem pedig a törvényhozók mindeddig nem magyarázták meg, hogy a kezdeményezett intézkedések miért lennének a nyugdíjrendszer második pillérébe járulékot fizető hétmillió román állampolgár hasznára.

A 25 üzleti egyesület, kétoldali kereskedelmi kamara, és más gazdasági szövetség képviselője felhívta a figyelmet arra a negatív hatásra, amelyet a magánnyugdíjalapról való lemondás vagy a járulékfizetés csökkentése váltana ki. Ezen egyesületek közül 15, egy közös felszólítást intézett a kormányhoz, hogy ne destabilizálja a jelenlegi nyugdíjrendszert, hanem arra tegyen erőfeszítéseket, hogy a törvény előírásainak és a román állampolgárok hosszútávú érdekeinek megfelelően, a hozzájárulást 6 %-ra növeljék.

A CDR szakembereinek meglátása szerint,

a második pillérbe befizetett hozzájárulás a befizetők privát tulajdona, tehát örökségül hagyható.

„Ez az alapvető különbség az egyes pillér, amelyben a nyugdíjak kifizetése a járulékfizető halálával megszűnik, és a második pillér között. Tehát, minden olyan módosító javaslat, amely összevonná a két »zsebet«, amelyek közül az egyik állami (első pillér) a másik privát (második pillér) adminisztrálásban van, egyaránt befolyásolná a nyugdíjas állampolgár és az állampolgár utódainak jövedelmét” – mutat rá a CDR szakemberei által összeállított dokumentum, amelyet a nyugdíjrendszer második pillérével kapcsolatos csütörtöki sajtóértekezleten tettek közzé.

A koalíció képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy a második pillérhez való hozzájárulás felfüggesztése, akár hat hónapra is, azt jelenti, hogy „ahelyett, hogy a saját zsebünkbe gyűjtenénk a pénzt, ezt – belegyezésünk nélkül – az államkasszába utalják át, amelynek kezelésébe semmilyen beleszólásunk sincs”. Egyébként, a Román Kereskedelmi Bank számítása szerint, a második pillérhez járulékot fizető hétmillió állampolgár vesztesége, az alatt a hat hónap alatt, amíg járulékát az első pillérbe gyűjtenék, mintegy 3,61 milliárd lej (77,6 millió euró) lenne, amelyhez hozzá kell számítani azt a kiesést, ami ennek az összegnek a hosszútávú befektetéséből származna.

A nyugdíjrendszer második pillérébe fizetendő járulék csökkentése negatív hatással lehet a tőkepiacra

– állapítja meg az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott ajánlásában, amelyben megfogalmazza minden állam gazdaságpolitika irányelveit a következő 12-18 hónapra. A magánnyugdíjalapba fizetendő járulékot 2018 elejétől a bruttó bér 5,1%-ról 3,75 %-ra csökkentették, noha a törvény szerint a járulékot 6%-ra kellett volna emelni.

A nyugdíjrendszer második pillérének esetleges átalakítása annak kapcsán merült fel, hogy április 28-án közzétették a 2018-ra vonatkozó törvénykezési tervet, amelyben szerepel egy olyan tervezet is, amelynek értelmében 2018. július 1-je és december 31-e között felfüggesztenék a járulékfizetést a magánnyugdíjalapba. Mi több, a jogszabály arra kötelezné a munkavállalót, hogy havi 84 lej fix járadékot fizessen. Ez az összeg évente nőne, az ötödik évben elérné a 125 lejt, ami levonható a jövedelmi adóból. Ugyanakkor a munkáltatónak is fizethetnie kellene ezt a járulékot, amit a cég nagysága szerint (50, 25, 10 alkalmazott) levonhat a nyereségadóból. Idén év elejétől a társadalombiztosítás terhét átruházták az munkáltatóról az alkalmazottra.

A hét elején Eugen Teodorovici pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a nyugdíjrendszer átalakításáról azok az emberek közölnek forgatókönyveket, akiknek fogalmuk sincs a kormány tevékenységéről, és annak a lehetőségét is felvetette, hogy

ezen megalapozatlan kijelentéseket a törvény erejével kellene rajtuk számon kérni.

Korábban Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter azt mondta, hogy a második pillér megszüntetését az Országos Előrejelző Bizottság (CNSP) vetette fel, de a kormány nem értett egyet a javaslattal.

Ion Ghizdeanu, a CNSP elnöke az Agerpres hírügynökség megkeresésére kifejtette: a második pillérhez való hozzájárulás felfüggesztése csak munkahipotézis volt, és tévedésből került nyilvánosságra az információ.

(foter.ro)