Egy alternatív alternatív küszöbön gondolkodik az RMDSZ

A választási törvény módosításának elveiről döntöttek eddig, de ezek változhatnak. Egy dolog biztos: a tavaszi ülésszak végéig el kell fogadni a törvényt.

Kedden szavazta meg azokat az elveket a képviselőház és a szenátus közös bizottsága, amelyek alapján az önkormányzati és a parlamenti választási törvényt módosíthatják. Azonban még semmi nincs betonba öntve, ezek az elképzelések változhatnak. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük az RMDSZ által támogatott módosításokról, és arról, hogy ehhez képest mi kerülhet be még megszövegezéskor a tervezetbe.

Kelemen Hunor: – A bizottságban eddig nem törvényszövegről, cikkelyekről, hanem elvekről szavaztak. Tehát az, hogy a bizottság ezeket az elveket elfogadta, nem jelenti azt, hogy majd a szövegszerű javaslatoknál nem lesznek ezekhez képest változások, illetve, hogy a plenáris ülésen nem lehet változás. 

Milyen változások körvonalazódtak az önkormányzati választások kapcsán, és mennyire érvényesült az RMDSZ álláspontja?

– Mi támogattuk azt a bizottságban elfogadott elvet, hogy a polgármestereket egyfordulós választással, relatív többségi szavazattal válasszák meg, tehát továbbra is az lesz a polgármester, aki a legtöbb szavazatot kapta, úgy, ahogy 2008 óta történik. A megyei önkormányzatok esetében pedig azt a változatot szavazták meg, hogy legyen közvetett a választás, tehát a választók helyett a megyei tanács válassza meg a megyeitanács-elnököt. Itt az RMDSZ tartózkodott, de a PSD és a PNL együtt megszavazta, ezt mi már nem tudtuk befolyásolni. Én úgy látom, hogy erre még visszatérhetnek, lehet változás, mert a megyei önkormányzati elnökök részéről – főleg a PSD-ben – nagy az arra vonatkozó nyomás, hogy a megyeitanács-elnököt továbbra is közvetlen szavazással válasszák meg. A megyei önkormányzatok esetében mi javasoltuk a 3%-os küszöböt, azonban ezt a javaslatot a bizottságban visszautasították, de ezt a javaslatot fenn fogjuk tartani a továbbiakban is. 

Megnéztük a szórvány megyéket – például ha 2012-ben 3%-os lett volna a megyei küszöb, akkor a Temes megyei magyarságnak lenne két tanácsosa, így egy sincs. A szórvány megyéket nagyon megsegítené a 3%-os megyei önkormányzati küszöb: A Temes megyei magyarság mellett az Arad, a Fehér, a Beszterce-Naszód, a Hunyad, de még a Brassó megyei szórvány is jól járna. 


A parlamenti választási törvénnyel kapcsolatosan hogyan fogadták a szövetség javaslatait? 

– A parlamenti választásokkal kapcsolatosan a megyei listás rendszerhez való visszatérést javasoltuk, támogattuk, és ezt a bizottság is megszavazta. Tehát nem lesznek egyéni választókerületek, hanem megyei listák lesznek, illetve marad az arányos képviseleti rendszer, a megyéknek legalább két szenátora és négy képviselője kell legyen. A külföldön élő román állampolgárok egy külföldi listára fognak szavazni.

Átmenthető az új törvénybe valamilyen formában az alternatív küszöb? 

– Mivel alternatív küszöb a megyei listánál nem létezik, az RMDSZ megpróbál kidolgozni egy másfajta alternatív küszöböt, de a bizottságban még erről nem volt szó. Nagyon nehéz egy alternatív küszöb megoldást találni, és beiktatni a megyei listás rendszerbe, hiszen nincs már egyéni választókerület, amit, ha megnyertél, akkor az a tied. Gondolkodunk a témán, erről még nem volt tárgyalás, meglátjuk, hogy sikerül-e egy olyan megoldást találni, ami a rendszerbe beilleszthető. 

Azt is javasolni fogjuk – de erről még nem született döntés – hogy a megyei lista mellett legyen egy országos lista is, és a töredékszavazatokat oda tegyék, és onnan osszanak ki mandátumokat. Ez azért lenne fontos, mert akkor a szórvány megyéknek a képviseletét lehetne biztosítani, és nem a vak véletlenre bíznánk azt, hogy éppen Galac, Tulcea, Călărași vagy Giurgiu megyében lesz nekünk képviselőnk vagy szenátorunk, hanem az országos listára összegyűjtött szavazatokból a szórvány megyéknek lehetne biztosítani a képviseletet, amelyet én roppant fontosnak tartok. Ezeket az elveket fogadta el eddig a választási rendszerrel kapcsolatosan a választási bizottság. 


Mikor szavazhat az új választási rendszerről a parlament? 

– Nem tudom megmondani, de figyelembe kell venni a Velencei Bizottság ajánlását és az Alkotmánybíróság döntését, amelyek alapján legkésőbb egy évvel a választások előtt lehet módosítani a választási rendszeren. Mivel az önkormányzati választások 2016 májusában-júniusában esedékesek, akkor ebből az következik, hogy a tavaszi ülésszak végéig a választási rendszerről meg kell hozni a döntést, és ez meg kell jelenjen a hivatalos közlönyben. 

Azt gondolom, hogy mind az önkormányzati, mind a parlamenti választási törvényről dönteni kell, és egyszerre kell dönteni, mert nem hiszem, hogy szeptemberben vissza lehetne térni a parlamenti választási rendszerre, és azt külön tárgyalni. Elképzelhető, hogy a folyamat júniusig kitolódik, de az is elképzelhető, hogy április végéig már döntés születik, ha a nagy kérdésekben sikerül kialakítani a többségi álláspontot. 

Az EP-választási és az államelnök-választási törvényen szerintünk nem kell módosítani. 

transindex.ro