Bukaresti parlament: az újraegyesítés a moldovaiakon múlik – Lehurrogták az RMDSZ-t

Besszarábia és a „Román Anyaország” egyesülésének 100. évfordulója alkalmából fogadott el keddi díszülésén ünnepélyes nyilatkozatot a bukaresti parlament, amelyben legitim törekvésnek nevezik a Románia és a Moldovai Köztársaság újraegyesítésének óhaját, és leszögezik: a román–moldovai újraegyesítés a moldovai állampolgárokon múlik.

Románia idén ünnepli Nagy-Románia megalakulásának centenáriumát: az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó, 1918. december elsejei gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulóját megelőzően a centenáriumi év első nagy ünnepeként emlékeznek meg kedden Besszarábia és Románia egyesülésének 100. évfordulójáról. Az MTI által idézett dokumentum szerint Románia nyitottan fogad minden olyan, az újraegyesülést célzó óhajt, amelyet a – Besszarábiával nagyjából megegyező területű, 1991 óta független volt szovjet tagköztársaság – Moldovai Köztársaság állampolgárai szuverén akaratként kinyilvánítanak. Az RMDSZ-es honatyák tartózkodtak a dokumentum elfogadásakor – Korodi Attila képviselő Facebook-oldalán közölte, hozzáállásuk miatt lehurrogták őket a plénumban. Az RMDSZ részéről felszólaló Novák Csaba Zoltán szenátor arra a kettős mércére hívta fel a figyelmet, amely szerint Romániában természetesnek és legitimnek tartják a besszarábiai románság önrendelkezési jogát, miközben a magyarság – helyi, kulturális vagy területi – autonómiára vonatkozó igényét következetesen elutasítják. Az RMDSZ szónoka szerint a besszarábiai példa arra a reményre jogosítja fel a romániai magyarokat, hogy óhajaik meghallgatásra találnak majd, a centenáriumi év pedig alkalmat teremt arra, hogy a románok és magyarok között nyílt párbeszéd kezdődjék ezekről. Az ünnepi ülésen a román tisztségviselők közül Liviu Dragnea, a bukaresti képviselőház és a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke fogalmazott a legélesebben. Én azt akarom, hogy egyesüljünk Moldovával, egyetlen nemzetként legyünk Európa része” – hangoztatta a házelnök. Dragnea az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ben Helsinkiben elfogadott záróokmánya nyolcadik, a népek egyenjogúságáról és önrendelkezéséről szóló fejezetére hivatkozott, rámutatva, hogy Németország újraegyesítése is ennek alapján valósult meg. Megjegyezte: ezt a hivatkozást végül is „nem foglalták bele” a kedden elfogadott nyilatkozat tervezetébe. Klaus Johannis román államfő az évfordulót levélben üdvözölte, amelyben rámutatott: száz éve a besszarábiaiak az ország demokratizálásának lehetőségét látták a Romániával való egyesülésben a bolsevizálás sötét alternatívájával szemben. Úgy vélekedett: az évforduló nemcsak az elődök előtti tisztelgésre ad alkalmat, hanem ihletforrás a Románia és Moldova közti stratégiai partnerség elmélyítésére is, Moldova európai integrációja támogatásának pedig Románia konvergenciaprogramjává kell válnia. A román nép és nyelv egységét hangoztató díszülésen a chișinăui parlament és kormány képviselői is részt vettek. Adrian Candu, a chișinăui parlament elnöke arról beszélt: Moldovának szüksége van Románia támogatására az európai uniós integrációban, a két ország közösen építhet utakat, hidakat és vállalkozásokat, a közös nyelvvel pedig lerombolhatja a „szellemi határokat”. Besszarábia – a Prut, a Dnyeszter és a Duna-delta által határolt térség –, a történelmi Moldovának a 19. század eleji orosz–török háborúban cári uralom alá került keleti része a bolsevik forradalom idején önállósult, majd a chișinăui parlament 1918. március 27-én fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része.

(kronika.ro)