Betiltották a Vasgárda és a legionárius mozgalom jelképeit

A Johannis által kihirdetett törvény közvetve a Ceaușescu-kultuszt is tiltja.

Egy csütörtökön kihirdetett törvény szerint nemcsak a Vasgárda és a legionárius mozgalom jelképeit tiltották be Romániában, hanem azoknak a kultuszát is, akiket népirtásért ítéltek el végleges bírósági határozottal valamelyik romániai vagy nemzetközi bíróságon. 

A törvény 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetést állapít meg az azt megszegőknek, valamint 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetést, ha a bűncselekményt informatikai rendszereken keresztül követték el. A holokauszt tagadását 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel büntetik a törvény szerint. 

Az Adevărul anyaga szerint ez a törvény - amelyik egyébként az 1989-es forradalom napjaiban kivégzett Nicolae Ceaușescura is kiterjed, akit népirtásért ítéltek el - megváltoztatása miatt többen is elégedetlenségüket fejezték ki a kommunizmus nosztalgikusai közül. 

A Crin Antonescu volt liberális szenátusi elnök, George Scutaru és Andrei Gerea liberális politikusok által 2013-ban beterjesztett tervezetetidei tavaszi ülésszakának végén fogadta el a román parlament, a jogszabály múlt csütörtökön jelent meg a hivatalos közlönyben.

A NATO-csatlakozásra váró Romániában 2002-ben tiltották meg egy sürgősségi rendelettel az emberiesség elleni bűncselekményekért elítéltek dicsőítését és a holokauszt tagadását. Ezt a törvényt módosították többek között azzal, hogy a népirtásért elítélt személyeket is bevették azok sorába, akiket tilos dicsőíteni. 

Az államelnök egyik tanácsosa, Andrei Muraru a szövegből, amelyik egyébként nem említi meg a kommunizmust, azt emelte ki, hogy azt a Ceaușescu-kultusz ellen is hozták. A szövegben ugyanakkor a fasizmus, valamint az 1927 és 1941 közötti legionárius mozgalom szervezetei, a Mihály Arkangyal Légiója, a Vasgárda és a Mindent a Hazáért Párt tételesen is szerepelnek. 

Andrei Pleșu véleményanyagában ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvény továbbra is gátolni fogja a román közbeszédben a szabad vitát az ország történetének kommunista és a fasiszta időszakáról, miközben a neofasiszták és a kommunista nosztalgikusok is patrióta-ellenességgel, valamint fasizmus-, illetve kommunizmus-pártolással vádolják a törvényt. Pleșu úgy véli, hogy ennek az oka a törvény megszövegezésében keresendő, és azt is kifogásolja, hogy a törvény nem helyez eléggé nagy hangsúlyt a kommunizmus elítélésére.

INSCOP: a románok többsége szerint Ceaușescu volt Románia legjobb elnöke 

Az Adevărul szerint Nicolae Ceaușescu és vele együtt kivégzett neje, Elena Ceaușescu az egyedüliek, akiket valaha népirtásért ítéltek el Romániában. A lap ugyanakkor azt állítja, hogy a "népirtás" a forradalom napjaiban terjesztett rémhír alapján került be azon vádpontok közé, amelyek alapján 1989 karácsonyán a rögtönítélő katonai bíróság halálra ítélte a Ceaușescu-házaspárt. 

A vádirat szerint a diktátor-házaspár hatvanezer ember kiirtásáért volt felelős. Utóbb kiderült, hogy Ceaușescu menekülése előtt, az általa elrendelt sortüzekben 306 ember vesztette életét. A lap Dan Voineakatonai ügyészt, Ceaușescu-per közvádlóját is megszólaltatta, aki szerint a rögtönítélő bíróság a diktátoron keresztül valójában az egész kommunista rendszert ítélte el, és nem kétséges, hogy a kommunisták több vonatkozásban is igazi népirtást követettek el. 

Az Adevărul felidézte, hogy az INSCOP közvélemény-kutató intézet tavalyi felmérése szerint a románok többsége úgy véli, Ceaușescu volt eddig Románia legjobb elnöke. A megkérdezettek csaknem 25%-a állította ezt, míg a hatalmat 1989 decemberében magához ragadó Ion Iliescut 19%-uk tartotta a legjobb államfőnek.

transindex.ro