Átadták Kallós Zoltánnak a két Europa Nostra-díjat Válaszúton

"Most mit mondjak? Csak így tovább!" - köszönte meg a néprajzkutató.

Kallós Zoltán

Az Europa Nostra díjat még áprilisban, a közönségdíjat pedig a hét elején odaítélték már Kallós Zoltán válaszúti néprajzkutatónak, magukat a díjakat pedig csütörtökön adták át neki válaszúti otthonában, a szórványközpontban. - a Transindex.ro portálról

Navracsics Tibor európai uniós biztos beszédében kiemelte, az Europa Nostra és az Európai Unió közös díjának célja, hogy olyan teljesítményeket díjazzon, amelyek hozzáadott értéket jelentenek az európai léthez. Az EU jelszava egység a sokféleségben, s tudjuk hogy ha egy a cél, akkor az erőt jelent, nem fragmentációt, ezt szimbolizálja Kallós életműve is, és egész Európa gazdagabb lett általa – mondta. Kellemes meglepetés a közönségdíj, a kettő együtt ad történelmi jelentőséget, mivel a kortárs közönség nem mindig ismeri el azonnal az életművet, most viszont nyilvánvaló, hogy a ma közönsége is értékeli a Kallós Zoltánét – fogalmazott Navracsics. 

Az Europa Nostra képviseletében Maria Berza adta át Kallós Zoltánnak a két díjat, s elmondta: megtisztelő, hogy hét évtized munkásságát díjazhatják. Felolvasta Kallós Turkuba küldött üzenetét, amelyben azt írta, nem számított a díjra. 

Berza szerint hatalmas kulturális örökség veszett volna el Kallós, a táncházmozgalom nélkül, s kiemelte: őt leginkább Zoli bácsi nagypapamosolya hatotta meg, a gyerekek, és a nekik szánt szórványközpont pedig a legfontosabb öröksége. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a nemzeti örökség őrzőjének napszámosának nevezte Kallós Zoltánt. Köszöntését Sógor Csaba EP-képviselő nevében is mondta, aki felterjesztett Kallóst az Europa Nostra-díjra. Felidézte, hogy Kallós születésnapján azt mondta, róla, ő az a személyiség, aki az elnyomás fölé emelkedett, akit nem győzött le a történelem. Munkája időtálló, s mint a mesékben, hetedhét országon túl sincs párja az életművének. Aki a válaszúti múzeumot megtekinti, látni fogja egy egész nemzet több évszázados történelmét – mondta Kelemen. „Sok száz vagy ezer adatközlő úgy nyílt meg előtte, mint föld a régészek szerszámai alatt. A régész pontosan látja a korokat a rétegekben, Zoli bácsi pedig szellemi régészetet végzett. Felismerte, megtisztította, megőrzéséről gondoskodott a szellemi örökségnek” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. 

A kommunista diktatúra alatt sok minden hiányzott ahhoz, hogy emberhez méltó életet élhessünk, és mégis voltak olyan helyek, ahol az ember kissé szabadabbnak éreztette magát. Ilyen szabadság-sziget volt Zoli bácsi és kolozsvári belvárosi lakása, olyan hely, ahova be lehetett toppanni egy kis szellemi táplálékért. Aki oda betért, lehet, hogy nem lett néptáncos, de örökre elkötelezettje lett annak a kultúrának – idézte fel Kelemen Hunor. 

Kallós Zoltán megköszönte a díjat, de semmit nem a díjakért tett, mondta. Mit mondjak? Csak így tovább! – zárta frappánsan a néprajzkutató. - a Transindex.ro portálról