Az RMDSZ államelnökjelöltjét az Adevărul Live műsorában kérdezték arról, hogyan vezetné az országot, ha államelnökké választanák.
Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje volt az Adevărul Live műsor kedi meghívottja. A napilap honlapján élőben közvetített beszélgetésen az Adevărul főszerkesztőjének, Dan Marinescunak a kérdéseire adott válaszaiból az rajzolódott ki, hogy milyen álláspontokat képviselne Kelemen Hunor Románia államelnökeként az oroszokkal való viszonytól az autonómia és Verespatak kérdésén át a gazdasági és államszerkezeti kérdésekig.
Külpolitika és biztonságpolitika
Kelemen az Orosz Föderációval a párbeszéd útján szeretne haladni, és annak ellenére, hogy úgy látja, jelenleg érzékeny a helyzet, szerinte mégsem érdeke Romániának az, hogy folyamatos feszültség legyen Románia és az oroszok között.
Kelemen egy szorosabb Európai Unióban képzeli el Románia jövőjét. „Az EU tagállamainak jövője a sokkal szorosabb együttműködéstől függ. Amellett, hogy sok szuverenitással kapcsolatos hatáskörről már lemondtak, továbbiakról is le kell mondaniuk. Úgy látom, világszinten az európai államok versenyképességének a fenntartása csak így lehetséges. Még a legerősebb gazdasággal rendelkező Németország se lesz képes arra egyedül, hogy Kínával, az Egyesült Államokkal vagy az Orosz Föderációval versenyezzen. Tehát én egy szorosabb politikai unió mellett vagyok” - mondta.
A magyarországi Fidesz-kormányzat EU-ellenességét firtató kérdésre azt válaszolta, szerinte nem lehet ilyenről beszélni. Magyarország most egy útkeresési fázisban van, azonban ez az EU-n belül történik, a felelős politikai erők egyike sem szeretne kilépni az EU-ból - mondta.
Az Amerikai Egyesült Államokkal Kelemen szerint továbbra is szoros kapcsolatra van szükség, ugyanis fontos biztonságpolitikai vonzatai vannak a lassan hagyományosnak mondható Románia-AEÁ partnerségnek. Emellett az állandó romániai NATO-bázisok létrehozását és Románia védelmi kiadásainak a növelését is támogatja, szerinte ezekről már tulajdonképpen döntés született.
A kínai stratégiai befektetések kapcsán Kelemen azt mondta, hogy addig, amíg azok betartják az EU-s szabványokat és az ország törvényeit, addig semmi kivetnivalót nem talál bennük.
A román-moldáv egyesülést Kelemen az EU keretében látja megvalósíthatónak. Szerinte ez a két nép akaratától függ.
Az autonómia kérdése
Kelemen elmondta, az RMDSZ 1993 óta gondolkodik megvalósítható autonómia-formákon. „Tudom, hogy az autonómia kérdése egy érzékeny téma a román közbeszédben. Minden ember és minden közösség igyekszik megtartani az identitását. Úgy gondolom, hogy elsősorban azt kellene elmondani, hogy mire nem gondolunk, amikor autonómiáról beszélünk. Nincs szó szeparatizmusról, szecesszionista igyekezetről, mindezt az egységes román állam keretében szeretnénk megvalósítani. Ez egy kolosszális erőfeszítés, hogy meggyőzzük a romániaiakat, ez nem ellenük van” – magyarázta.
Kelemen kiemelte azt is, hogy parlamentáris eszközökkel, demokratikusan igyekeznek megoldani a problémát. „Itt születtünk, itt akarunk maradni, itt van a jövőnk. Ez egyben egy erős decentralizációs törekvés is, amely sok romániai régióra ráférne” – mondta.
Kelemen a főszerkesztőnek a nemzetközi kontextust – ukrajnai fegyveres konfliktus, skót népszavazás – firtató kérdésére azt válaszolta, hogy azok más helyzetek, és semmi közük sincs a székelyföldi autonómia ügyéhez. Kelemen az olaszországi Dél-Tirol példáját hozta fel, mint hivatkozási alapot az autonómiatervezet kapcsán.
Kelemen szerint a nemzetközi kontextustól függetlenül, tabuk nélkül kell beszélni és leépíteni a sztereotípiákat, az előítéleteket. „Románia a mi országunk is, nem akarunk ellene tenni” – mondta.
Egy esetleges népszavazással kapcsolatban Kelemen azt mondta, hogy egyetlen államnak sem kellene félnie a saját polgáraitól, azonban nagyon jól elő kell készíteni a terepet, és el kell magyarázni azt, hogy miről is szól az adott népszavazás.
Székelyföld gazdasági fenntarthatóságával kapcsolatban Kelemen azt mondta, hogy a decentralizáció elve mentén az autonóm Székelyföld gazdasági fenntarthatósága nem kérdőjeleződne meg, ugyanis az országos projekteket még mindig országos forrásokból kellene finanszírozni, egyszerűen csak több pénz maradna a helyi önkormányzatoknál.
Arra a kérdésre, hogy miért nem támogatja egyetlen román politikai párt se az autonómiát, Kelemen azt válaszolta, hogy nem kérték senkitől ezt, és szerinte ez a kampányban nem is lenne hasznos. „A román társadalommal, véleményformálókkal, az akadémiai közeggel igyekszünk beszélni. A pártok nem fognak ebben támogatni, mert a szavazóik közül sem támogatnák sokan” – mondta.
Kelemen: nem normális, hogy titkos ügynökök vannak a sajtóban és a politikában
Kelemen a főszerkesztő kérdésére kijelentette: soha nem volt, és most sem titkos ügynök. „Szerintem nem normális az sem, hogy a politikában és a sajtóban titkos ügynökök legyenek” – mondta.
Kelemen nem változtatná meg Románia mostani himnuszát, azonban nem támogatná azt sem, hogy minden reggel elénekeljék az iskolákban az órák előtt. Az szerinte rendben van, hogy tanévkezdéskor elénekeljék az iskolában a himnuszt.
Kelemen a melegházasság kapcsán azt mondta, hogy ebben a kérdésben egy átfogó társadalmi vitára van szükség és a többség véleménye kellene legyen a mérvadó a politikusok számára.
A vallási oktatás kapcsán szerinte az egyetemes vallástörténet tanítása kellene kötelező legyen, a hitoktatás kérdésében pedig a szülőkre kell bízni a döntést.
Intézmények, államszerkezet
Kelemen szerint még nem kellene leváltani se a SRI, se a DNA vezetőjét, inkább a megbízatásuk lejárta után kell mérleget vonni a tevékenységükről. Szerinte nem kellene amnesztiát adni a korrupciós ügyek miatt büntetetteknek, deDan Voiculescunak sem.
Kelemen azt is elmondta, hogy reméli, hogy az igazságszolgáltatás működése zavartalan marad, ahogy a DNA-é, a CSM-é és az ANI-é is.
Kelemen szerint meg kellene tartani a román közigazgatás megyés felépítését, és szerinte nem a megyéktől kellene elvenni kompetenciákat, hanem a központi kormánytól. Szerinte szükség van az államelnök hatásköreinek a szűkítésére, de fontosabb lenne azok tisztázása és pontos behatárolása.
Az RMDSZ államelnökjelöltje szerint Romániának a parlamentáris demokrácia fele kellene elmozdulnia. Támogatná a politikai pártok központi költségvetésből való finanszírozását is.
Kelemen a kétkamarás parlament mellett van, azonban szerinte jobban meg kellene határozni azok attribúcióit és elhatárolni a hatásköreiket, hogy ne legyenek átfedések. Szerinte a szenátus inkább kellene a régiók képviselete legyen, és a biztonságpolitikai, védelmi és külügyi kérdésekben kellene kompetenciái legyenek, a többi hatáskör a képviselőházé kellene legyen.
Kelemen szerint az államelnöknek nem lenne szabad a kialakult parlamenti többség jelöltjét visszautasítani.
A természeti erőforrások kiaknázása
A természeti erőforrások kiaknázásával kapcsolatos befektetések esetében Kelemen szerint nagyon megfontoltan kell eljárni. Így, ha nincs meg a megfelelő technológia vagy a megfelelő befektető, akkor kellene várni velük.
Kelemen szerint a palagáz-kitermelés kapcsán is várakozásra van szükség, így szerinte először ki kellene derüljön, hogy megfelelő-e a szabályozása, és milyen hatásai vannak a természetre. Szerinte Norvégia példája a követendő, amelyik addig várt a kitermelésekkel, amíg mind a megfelelő technológia, mind a szükséges pénz meglett a megfelelő műveletek elvégzéséhez.
A verespataki bányanyitás kapcsán azt mondta, hogy szerinte a román állam felelőtlen volt, amikor a kitermelési licencet tíz évig lebegtette, nem vonta vissza és nem is bírálta felül a befektetést. „Majdnem lehetetlen, hogy megtörténjen a beruházás. Az államnak több szava kellene legyen a kitermelésben, és több arany kellene maradjon az országban. Nem szabad az épített örökséget és az archeológiai értékeket sem figyelmen kívül hagyni” – mondta.
A főszerkesztő azt is felvetette, hogy az RMDSZ a környezetvédelmi miniszterei révén ellenállt a projekt kivitelezésének. Kelemen szerint ez nem igaz, csak a szabályok betartását kérték meg. Szerinte nem lehet átugrani a kitermelés megkezdéséhez vezető procedúrákat, és gondolni kell a környezetre, az ott található értékekre és a közérdekre is.
Gazdaság
Kelemen nem sietne az euró bevezetésével, de egyetért vele, csak a megfelelő időben.
Kelemen az egykulcsos adó megtartása mellett érvelt, és azt javasolta, hogy, amint lehet, 2 százalékponttal vegyék vissza az értékét. Egyetértett azzal is, hogy a GDP 6%-át fordítsák a tanügy finanszírozására. Nem értett egyet a progresszív adózás alkalmazásával, de szerinte szükség lenne a nagyobb profitok nagyobb megadóztatására. Kelemen egyetért a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentésével.
Az egészségügyben szerinte a „pénz követi a pácienst” elv alkalmazása egy egészséges megoldás lenne, amit tudna támogatni.
transindex.ro
MEGBÍZHATÓ HITELAJÁNLAT Sziasztok, SZELECZKI GÁBOR vagyok, becsületes, 1 órán belüli gyorskölcsönt nyújtó online (...)
MEGBÍZHATÓ HITELAJÁNLAT Sziasztok, SZELECZKI GÁBOR vagyok, becsületes, 1 órán belüli gyorskölcsönt nyújtó online (...)
AZONNALI PRIVÁT ONLINE HITELEK Helló, ROMHANYI ANIKO vagyok, legális és megbízható hitelező. kölcsönöket kínálok. (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek