TŐRÖS GÁBOR (1934-2021)

Elhunyt Tőrös Gábor szobrászművész.

Tőrös Gábor Tordán született, de középiskolai tanulmányait Nagybányán folytatta, ahol Balla József és Vida Géza irányításával készült a művészpályára. 

1966-ban a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, tanárai Szervátiusz Jenő és Kós András voltak. 1966-tól a nagybányai Zene- és Képzőművészeti Líceum tanára volt. A nagybányai művésztelepen lévő műterme mellett nyaranként a szárhegyi művésztelepen alkotott 1975-től, 1981-ben a nyíregyháza-sóstói éremművészeti alkotótáborba látogatott.

Gondolatgazdag, filozofikus tartalmú szobrászművészetét a pozitív-negatív formák játékára alapozó modern formaalkotás jellemezte. Mélyrehatóan foglalkoztatták a nemzetiségi lét sorskérdései. Témái megjelenítéséhez gyakran irodalmi példákat keresett, szimbólumokat teremtett.

Kezdetben a samott és beton plasztikai fölhasználásával próbálkozott, majd az alumínium- és bronzöntésre tért át. „Hosszú kísérletezgetés hatására megerősödött bennem a sejtelem, hogy a látszólagosan kaotikus formák mögött van egy rejtőzködő rendező elv. Megtörtént, hogy a kitartásomat olyan formákkal jutalmazta a „véletlen”, mint amelyekre vágytam; az anyag együttműködőbb lett.” – írta később önéletrajzában.

Jelentős sikere volt az 1974-ben készült, bronzba öntött Dante-sorozatával. Munkássága három műcsoportra osztható. Az egyik a figuralitást megőrző, de attól egyúttal távolodó plasztikákból áll (Figura kalappal, 1980; Madárijesztő, 1983), a másik az ősrobbanást, tektonikus formákat használó szobrok (Gaudi emlékére, 1986), s a harmadik műegyüttest a magyar kultúrtörténet jeleseiről készült, érzékenyen mintázott érmei adják.

„Az első érmem megrendelésre készült az Ady évfordulóra. Három változatot is készítettem, egyiket a halotti maszkja ihlette. Egyre nőtt az érdeklődés az érmeim iránt, sorra mintáztam őket.” – írta. 1976-tól bronzérmék sorozatában készítette el az egyetemes és magyar művelődéstörténet, ill. történelem nagy alakjainak képmását (Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Bethlen Gábor, Johann Sebastian Bach, Kőrösi Csoma Sándor, Madách Imre, Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Bolyai Farkas, Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Kós Károly, József Attila, Nagy László). Önálló szoborban örökítette meg Tótfalusi Kis Miklós alakját. Legtöbb művét a nagybányai Városi Múzeum őrzi.