1966. április 23-án, fél évszázada hunyt el Nagybányán Shakirov Sebestyén festõmûvész. A nagybányai festõiskola e jeles tagja felnõtt korban áttért az unitárius vallásra. Kis lélekszámú gyülekezetünk lelkészeként úgy éreztem, egy visszapillantó jellegû összeállítás most idõszerû.
Shakirov orosz származású volt, aki a Volga mentérõl került Erdélybe hadifogolyként, s mint unitárius vallásra áttért, magyar kultúrájú festõ hunyt el Nagybányán. Apja kazáni orosz kereskedõ volt. Az elsõ világháborúban hadifogolyként egy Bécs melletti táborba vitték, innen a Tövis melletti Diódra került egy birtokra. Tövisen szabómûhelyt alapított, és végleg Erdélyben telepedett meg.
Mûvészeti tanulmányait egy orosz festõiskolában kezdte 1913-ban, majd galíciai frontszolgálata, fogsága és erdélyi megtelepedése után a nagybányai kolónián folytatta (1922–1925). 1924-tõl kezdve részt vett a kolónia tárlatain. 1929-ben Nagybányára költözött, ahol a mûvésztelep tagjaival jelentkezett kiállításokon. Itt lépett házasságra az unitárius vallású Labina Máriával. 1934-ben a Nagybányai Festõk Társasága törzstagjává választotta; mûterme volt a festõtelepen.
A mûvésztelep hagyományai és Thorma János tanítása alakították ki lírai fogantatású, puha tónusú tájképfestészetét. Elõszeretettel festette a Nagybánya környéki erdõket, a Zazar-parti tájakat. Sok képe készült az Al-Duna-menti Ada-Kaleh szigetén és Déván: a dévai várat, Dávid Ferenc egyházalapító, mártírhalált halt püspök fogságának helyét több festményén örökítette meg, ezeket 1929-ben Kolozsváron, az Unitárius Egyház termében állította ki. Erdélyi lapok (mindenekelõtt a Pásztortûz) irodalmi szövegképekként közöltek mûveibõl.
Murádin Jenõ szerint, nagy termékenységû, de ingadozó, egyenetlen színvonalú mûveibõl erdélyi kisvárosokban és Bukarestben számos kiállítást szervezett. Ritkán föl-föltûnt olyan képe is, melyet a hazája iránti vágyakozása szült (Orosz falu, Muzsik család). „Néha végtelen sóvárgást éreztem Kazany után - mondotta egy alkalommal. - Szerettem volna érezni a levegõ ízét, hallani az orosz beszédet.” (Ellenzék, 1929. nov. 14.) A festõ életében olyan történelmi fordulat nem következett be, hogy hazáját viszontláthatta volna.
Források (Világháló és könyv): https://hu.wikipedia.org/wiki/Shakirov_Sebesty%C3%A9n, http://www.kieselbach.hu/muvesz/shakirov-sebestyen_5615, http://www.nagybanya.ro/muvesztelep/tanulmanyok.php?tan_id=5, Murádin Jenõ: Nagybánya – a festõtelep mûvészei. Miskolc 1994.
Összeállította:
Pálffy Anna-Mária unitárius lelkésznõ, Északnyugat-Erdélyi Unitárius Szórványegyházközség, Szatmárnémeti
Magánszemélyek közötti kölcsönök Magánszemélyek közötti kölcsönök Új vagyok, és 2-3% kamattal kínálok kölcsönt (...)
frankiromeo44@gmail.com Hitel ajánlat egyének között. Helló Nemzetközi kölcsönöket kínáló magánszemély (...)
frankiromeo44@gmail.com Hitel ajánlat egyének között. Helló Nemzetközi kölcsönöket kínáló magánszemély (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek