50 éve hunyt el Mikola András festőművész

Mikola András Nagypeleskén született 1884. március 17-én. Magyar festő, a nagybányai művésztelep második nemzedékének jeles tájképfestő művésze és mestere.

Mikola András, Önarckép (részlet)

Pályája elején jogot hallgatott Debrecenben de hamarosan kiderült, hogy „csak” a rajz és a festés érdekli. Rajzolni, festeni tanult a nagybányai művésztelepen, majd Szablya-Frischauf Ferenc budapesti magániskolájában, később a budapesti Képzőmóvészeti Főiskolán, s ösztöndíjakkal kijutott Párizsba, a Julian Akadémiára és a Delécluse Akadémiára. 

Nagybányai tavasz, 1923

Az 1910-es évek elején ugyancsak ösztöndíjakkal eljutott Olaszországba és Németországba is. Mesterei voltak Ferenczy Károly, Réti István.

A nagybányai malom

Külföldön legnagyobb hatást Paul Cézanne festészete gyakorolt rá, de még sem ez volt a meghatározó az ő festészetében, hanem a nagybányai hagyományok, a plein air, a természetszeretet, a tájképfestés.

Nagybánya

1908-tól volt kiállító művész, első kiállítására Budapesten került sor a Könyves Kálmán Szalonban, majd 1910-ben a Műcsarnokban. Friss tájlátása hamar feltűnt a szakértők és a közönség szemében. 

Nagybánya

Stílusában a naturalizmus és az impresszionizmus ötvöződött, színpöttyökkel, fényfoltokkal érzékeltette a nagybányai dombos, fás táj, s a föléje boruló kék ég atmoszféráját. Sajátos volt finom, majd egyre erőteljesebb koloritja.

Nagybánya látképe

Az 1920-as évek elején a Szinyei Merse Pál tagjai közé választotta, majd 1927-ben egyhangúlag a Nagybányai Festők Társasága (NFT) elnökévé választották. Krizsán Jánossal, Ziffer Sándorral korrigálta a nagybányai képzőművész növendékek munkáit 1944-ig. Számos kiváló tanítványuk volt, köztük Agricola Lídia. A II. világháború után visszavonultan élt, majd az 1960-as években kapcsolódott be ismét a művészeti életbe.

Tájkép

Nagybányán 1970. július 4-én húnyt el.

Alkotói periódusának fénykora az 1910-es évekre esett. Képeit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria Budapesten és a Rippl-Rónai Múzeum Kaposvárott, számos köz- és magángyűjtemény Romániában.

Önarckép, 1906

(Nagybányai Pantheon 3, 2019)