„Továbbélhet” a kiszsolnai templom, megmentenék az értékes freskót rejtő besztercei műemléket

Az országos befektetési alap, illetve az országos helyreállítási terv (PNRR) révén „éledhet újjá” a Giotto-freskómásolatot rejtő kis­zsolnai evangélikus templom. A helyreállításon kívül a műemlék népszerűsítésére is jut pénz - írja a Krónika.

A tervek szerint az országos befektetési alap támogatásával valósulhat meg a kiszsolnai evangélikus templom megmentése, melyben pár éve értékes Giotto-freskómásolatot fedeztek fel. Jelenleg az ehhez szükséges dokumentáció készül – tért ki a Beszterce melletti értékes műemlék helyzetére Csók Zsolt régész. A szakember a Kollár Tibor által szerkesztett Középkori művészet a Szamos mentén című kiadvány kolozsvári bemutatóján beszélt erről, melyet ő moderált. A kétkötetes, gazdagon illusztrált kiadvány a számos értékes Szamos menti műemlék mellett a kiszsolnai templommal is külön foglalkozik.

Emlékeztetett, hogy ezt a szász evangélikus egyház átengedte a Beszterce-Naszód megyei önkormányzatnak, mely a megyei múzeum gondjaira bízta. Fellendülhet turizmus, borászat A Besztercétől nyolc kilométerre található egykori szász település evangélikus temploma megkülönböztetett jelentőségű műemlék.

Azzal írta be magát a művészettörténet-könyvekbe, hogy szentélyében 2016-ban magyar örökségvédők Giotto di Bondone (1267–1337; firenzei festő, szobrász és építész, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja) egy elpusztult mozaikjának hű freskómásolatát találták meg. A római Szent Péter-székesegyház számára készített Navicella-mozaik hű másolata azért különleges értékű, mert az eredeti a 17. században megsemmisült. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három másolatot ismertek: Firenzéből, a közeli Pistoiából és Strasbourgból. „A kiszsolnai templom megérdemli a továbbélést, még ha laikus formában is” – jelentette ki a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét zárónapján tartott könyvbemutatón Csók Zsolt, aki szerint az országos befektetési alapnál kérik az újratervezést, rekonverziót.

A templom szentélyében talált freskó

Rámutatott, ha sikerül megmenteni, funkcionális állapotba hozni, a mikrorégió számára is mentőövként szolgálhat, a turizmus mellett a borászatot is fellendítheti. Külön hangsúlyozta, hogy a besztercei műemlék az RMDSZ és Kelemen Hunor kormányfőhelyettes közbenjárására menekülhet meg. Népszerűsítésre is van pénz A kiszsolnai evangélikus templom az országos helyreállítási programba (PNRR) is bekerült, az erődtemplomok útja keretében kap támogatást a harinai evangélikus templommal együtt, mely Erdély egyik legértékesebb román stílusú temploma. A Beszterce-Naszód megyei múzeum közlése szerint a két evangélikus templom mintegy 30 ezer euróban részesül, a pénzt a műemlékek népszerűsítésére fordíthatják, a bejárást segítő telefonos alkalmazás készül, illetve kulturális ajánlatot dolgozhatnak ki a turisták számára. Mindezt 2026. június 30-áig kell megvalósítani. A korábban az összeomlás szélén álló kiszsolnai templomnak és a freskómásolatnak, magyar állami támogatással, 2016-ban kezdődött el a mentése, a Rómer Fóris-terv keretében nyújtott támogatás révén. Az 1970-es évek óta romosodik, pusztulására már többször is felhívták a figyelmet a szakemberek. Értékes falfestményeinek létezésére azután derült fény, hogy romló állapota miatt az újkorban felvitt meszelések elkezdtek leperegni a falakról. Az épület hanyatlása összefügg a térség demográfiai összetételének változásával.

A Beszterce melletti faluban helytörténeti adatok szerint 1941-ben 367 szász volt, a lakosság 62 százalékát tették ki. 1944-ben, a német csapatok visszavonulásakor a nösnerlandi (Beszterce vidékének német megnevezése) szász lakosok többsége Ausztriába és Németországba menekült. Kiszsolnán 1953-ban még 66 evangélikus volt, de az elmúlt évtizedekben a szászok száma folyamatosan csökkent, ma Besztercén és térségében sem számottevő. A jelenlegi templom a 15. század első felében kőből épült, egyhajós, torony nélküli gótikus épület, mely román kori stíluselemeket is tartalmaz. Az értékes freskómásolat mellett másik érdekessége, hogy oszlopfőit egy-egy kőből kifaragott emberfej zárja. „Örökségközösség” a Szamos mentén Az Iskola Alapítvány kiadója által megjelentetett Középkori művészet a Szamos mentén című kiadvány bemutatóján egyébként Kollár Tibor szerkesztő emlékeztetett, hogy a kiszsolnai templom szentélyénél a magyar szakemberek közbenjárására történt sürgősségi beavatkozás, melyet fele-fele arányban finanszírozott a magyar kormány és a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat. A Kárpát-medence épített örökségéről számos kiadványt megjelentető szerkesztő úgy fogalmazott, hogy „a restaurálás csak most kezdődik”. Rámutatott, magyar szakmai körökben vita tárgyát képezte, hogy kell-e a magyar kormánynak pénzt szánni a szász épített örökségre, de végül az az álláspont győzött, miszerint itt „örökségközösségről” van szó. Az áthidaló fogalom arra utal, hogy ez az értékes épület mindenkié, azoké is, akiké volt, és azoké is, akik most élnek az adott területen. Kollár Tibor szerint arról is sikerült meggyőzni a döntéshozókat, hogy a kiszsolnai templomnak diplomáciai és tudománytörténeti jelentősége is van.

Rámutatott, a Mezőségen, főleg Beszterce-Naszód megyében sok hasonló helyzetben lévő műemlék van. Többek között ilyen az aranyosmórici (Moruț) evangélikus templom, ahol már csak egyetlen idős szász házaspár van, és az ásatások során láthatták, hogyan él együtt a nagyon kicsi szász és református közösség: egyik héten a közeli Szentmáté református lelkésze, másikon a segesvári evangélikus lelkész hirdeti az igét a párlelkes protestáns gyülekezeteknek. Kollár Tibor szerint az is vitatott, hogy kell-e pénzt szánni olyan műemlékek megmentésére, ahol nincs gyülekezet, mely gondját viselné a felújított templomnak. Rámutatott, a Teleki Alapítvány számos ilyen dél-erdélyi templomot mentett meg, mert ezek „őrtornyokként” működhetnek, akár a gyülekezet feléledését is hozhatják, de próbálnak közeli, működő gyülekezeteket is kapcsolni hozzájuk. „Már az is sokat jelent, ha 20–30 évre kitolhatjuk a pusztulást” – hangsúlyozta a szerkesztő, aki neves szakembereket kért fel az egyes helyszínek bemutatására, és a gazdag képanyag részleteiben is bemutatja az értékes műemlékeket.

(kronikaonline.ro)