Negyven éve hunyt el Németh László író-orvos

A magyar irodalom nagy, orvosból-jött írója számos írásával dokumentálta azokat a szoros szálakat, amelyek a medicinához fûzik. Az életrajzi megemlékezések szûkszavúak Németh László orvosi tevékenységét illetõen.

1919 õszétõl két félévet a bölcsészkar hallgatója, majd az orvosi egyetemre iratkozott be. Orvosi diplomájának megszerzése évében az „Új Szent János” kórházban Szinyei Ferenc magántanár belosztályán gyakornokoskodott. A belgyógyászat érdekelte. De a fiatal orvosnak nehézségei akadtak: a kórházi rendtartás az önálló megélhetésnek, családalapításnak nem kedvezett. A segédorvosnak a kórházban kellett laknia, s nem nõsülhetett.

Németh László kiutat keresett: „nem haboztam, a belgyógyászattól olyan gyorsan ugortam át a fogászatra, mint a bölcsészetbõl az orvoskarra”. Egy éves kurzussal fogorvosi képesítést szerzett és magán rendelõt nyitott az Attila utcában. Démusz Ellát, a rendelõje létesítésének segítõjét vette feleségül. Hat leánygyermekük született. Négyet neveltek föl: kettõ kémikus, egy fizikus lett, a legkisebb orvosi pályát választott.

A családapa a korszerû egészségvédelemért fáradozott, testi erején fölül teljesített. 1929-ben súlyos fertõzésen esett át. Fölgyógyulva, a fogorvosi munkakörével „anyagi függetlenségét” is feladta. Iskolaorvosságot vállalt. Orvosi munkát tizenhét éven át folytatott. 1943-ban mint fõvárosi iskolaorvos ment nyugdíjba.

Orvosként, tanárként több iskolatípusban tanított egészségtant. A második világháború után elfogadta a Hódmezõvásárhelyi „Bethlen Gábor” Gimnázium meghívását. Keresztury Dezsõ közoktatásügyi miniszter bizalmából az elsõ generációs cselekvõ szellemi erõ fölemelésére Németh László valamennyi középiskolai tantárgy oktatását vállalta. E megbizatásában három és fél évet töltött.

Pályája elsõ felében fõként tanulmányokat írt. Az „Új szempontok a status praesens felvételében” címût 1925-ben, az egyetem befejezésének évében írta. Ebben elítéli azt a mechanikus szemléletet, amely a betegséget az adott beteg alkatától, személyiségétõl elvonatkoztatva vizsgálja. 1935-ben megkezdett vizsgálataiban a testi adatokat gondos alkati mérésekkel rögzíti. „A Medve utcai polgári” címû tanulmányában a kutatás színhelyéül szolgáló iskola történetének ismertetése, a gyermek testi és szellemi fejlõdésének társadalmi hátterét adja.

Nem kétséges, hogy Németh László orvosi vonatkozású munkái közül a legismertebbek a hypertoniával foglalkozók. Ezekben kitûnõ tollal megírt, szakmailag is helytálló megállapítások sorával találkozunk. A megjegyzések kényszerítenek a továbbgondolkozásra, sokszor mechanikus tevékenységük felülbírálatára, gyógyítómûvészetünk korrigálására, emberközpontúbbá tételére.

Németh László orvosi munkái mindig a medicina legkorszerûbb, legtöbb eredménnyel kecsegtetõ iskoláinak alapján vizsgálták az orvosi gondolkodás hibáit és lehetõségeit. Mûvei egy hatalmas természettudományi mûveltséggel felvértezett gondolkodó vizsgálatai arról, mit tudunk, és mi az, amit tudhatnánk.

(Dr. Marian Felix)

Bányavidéki Új Szó