ET
2024. december 23., hétfő Viktória napja
árfolyam:
1 euro = 4.9764 RON
1 dollár = 0.0464 RON
100 forint = 1.2029 RON

Kós Károly kultusza a budapesti Wekerle-telepen

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Romhányi András írása a Művelődés folyóirat áprilisi számából:


A 19. század végén az ipari forradalom hatására Magyarországon hallatlan fejlődésnek indult a gyáripar, a nagyvárosok kezdtek túlzsúfoltakká válni. Különösen nyomasztó volt a helyzet Budapesten. A főváros lakásviszonyai a gyáripar fejlődése következtében a legsúlyosabb társadalmi és szociális bajok csíráit is magukban viselték. Az akkor regnáló Wekerle-kormány a nyugat-európai kertvárosi példák ismeretében hasonlóan humánus, de ugyanakkor olcsó megoldást keresett a problémára.

A telep építésének ötlete magától az első polgári magyar miniszterelnöktől (első két kormánya idején, tehát a tárgyalt időszakban a pénzügyi tárcát is vezető – sz. m.), Wekerle Sándortól származott. Az volt a szándéka, hogy az állami vállalatok munkásai, alkalmazottai számára építtet tízezer lakást, hogy megvalósítsa azt, amit Kós Károly az angol példaképtől, Morristól ekképpen idézett: „Házat, lakást: otthont kell adni az élettel tusakodó embernek”.

1908 júniusában írta alá Ferenc József azt a törvényt, amely a Wekerle-telep felépítéséről rendelkezett. „Jóváhagyatik a pénzügyminiszternek az az intézkedése, amellyel néhai Sárkány József örököseinek a Kispest község határában fekvő 472 ezer négyszögöl kiterjedésű ingatlanait négyszögölenként 6 korona 50 fillér vételár kikötése mellett a királyi kincstár részére megvásárolta. (…) Felhatalmaztatik egyúttal a pénzügyminiszter, hogy 12 millió korona erejéig egyszerű kivitelben munkáslakásokat építhessen, és azokat az állami és más üzemek munkásai, esetleg alkalmazottai részére bérbe adhassa.”

A telep megvalósítására több tervpályázatot írtak ki. Az ügy iránt közvetlenül érdeklődő pénzügyminisztert azonban egyik beérkezett pályázat sem elégítette ki, s ezért Győri Ottmár főmérnököt, miniszteri tanácsost bízta meg egy kiviteli terv elkészítésével. 

Az építkezés 1909-ben kezdődött, és mintegy három év múlva elkészült a telep 90 százaléka. A Fő téren azonban még nem folyt építkezés. Oda emeletes épületeket képzeltek el.

A Fő tér megvalósítására 1912-ben tervpályázatot írtak ki. A bíráló bizottság Kós Károly pályaművét fogadta el, s a rá következő évben ott is megkezdődött az építkezés. Kós az erdélyi szász városok, különösen Nagyszeben főterének mintájára zárt teret, a térre vezető utakhoz kapukat képzelt el. Az elképzelés olyannyira tetszett a bíráló bizottságnak, hogy Kóst akarták megbízni a tér minden épületének megtervezésével. Ez lehetőséget, pénzt, hírnevet jelentett volna számára, ám Kós elegánsabb megoldást választott. Azt javasolta, rá és tervezőtársára, jó barátjára, Zrumeczky Dezsőre bízzanak két-két házat és a köztük lévő kapukat, míg a többi épületet más építészek tervezzék. Így változatosabb, izgalmasabb tér jön létre, mintha egyetlen ember tervezné azt. Az egységesség érdekében azonban meghatározta a tetőgerinc és a csatorna magasságát. A tér gyönyörű lett!

Kós pontosan tudta, hogy egy ilyen telep központi terének legfontosabb szerepe a szervező erő. Ennek megfelelő gondossággal végezte a tervezési munkálatokat. S bár eredeti elképzeléseinek egy része nem valósult meg, a tér tökéletesen betöltötte, és betölti ma is legfontosabb funkcióját. Azt, hogy a tér maga az agóra.

Sokan tévesen úgy tudják, hogy az egész Wekerle-telepet Kós Károly tervezte. Pedig ő csak a Fő tér két házának és a köztük lévő kapunak a tervét vetette papírra. No meg a tér funkcióját! Mi, wekerleiek ezt köszönjük neki.

A központi teret ma úgy hívják: Kós Károly tér. Itt tartjuk a Wekerle-telep falunapjait és legfontosabb ünnepségeit. Messzi kerületekből ide járnak a kismamák, mert az itteni játszótér csodálatos. Mert az egész tér csodálatos. Itt bújnak el a szerelmesek valamelyik padra, és itt élvezik az őszi napsütést az idősebbek. 

A tér központi helyén Kós Károly szobra áll, Péterfy László nyárádselyei szobrászművész alkotása. Jól megfér Wekerle-telep centenáriumának évében a tőle nem messze felállított Wekerle Sándor szobrával. Aki odafigyel, észreveszi, hogy a szoborhoz vezető kanyargós ösvényeken faragott kövekre lép. Ezek a kövek az erdélyi polihisztor egy-egy fontos alkotását idézik. Kós bronz mutatóujja fényes, mert a gyerekek sokszor ebbe kapaszkodnak bele.  

A tér 3-as számú, Kós tervezte házának falán egy dombormű látható, ez Kós Károlynak állít emléket. Ebben a házban lakik egyébként „az öreg” egyik unokája, Kós Béla.

Ha a teret a másik oldalon, a Zrumeczky-kapu alatt hagyjuk el, az első sarkon meglátjuk a telep egyik általános iskolájának épületét. Az én gyermekkoromban még III-as iskolának hívták (ezt adták át harmadikként a telepen), mai neve Kós Károly Általános Iskola. A kerület egyik legjobb iskolája. Ha nem a legjobb! Névadójának szellemiségéhez méltón különlegessége az, hogy minden diákjának ahhoz ad fejlődési lehetőséget, amiben az illető gyermek a legtehetségesebb.

A telep Bárczi István terén egy különleges alkotás áll: A megfagyott muzsikusok. Huszonegy kopjafa, rajtuk egy-egy csőharanggal. Schlegel német filozófus szerint „az építészet megfagyott zene”, amihez Lechner Jenő magyar építész hozzátette, hogy „az építész megfagyott muzsikus”. A 21 kopjafa 21 építészt jelképez, egyikük Kós Károly.

Kós szellemiségét azonban a wekerleiek sokkal mélyebben őrzik. A szobrot, a domborművet, az iskolaépületet meg lehet mutatni bármikor, bárkinek, az kézzel fogható. De az igazi örökség, az Kós szellemisége, mely a wekerleiek lelkében él!

Nyolc esztendővel ezelőtt elindult valami a telepen. Egy kis csoport ráébredt arra, hogy micsoda érték az az épített környezet, ami körülvesz bennünket! Szellemi kibontakozás kezdődött. És egyre többen ébredtek rá: közösen erősek vagyunk! Hosszú lenne felsorolni ennek a máig vezető útnak az állomásait. Mára mintegy 4-500 önkéntes szervezi saját magának az életét a telepen minimális önkormányzati támogatással. E közösségi élethez, ünnepekhez tartozik például a Téltemetés Kiszebáb, amikor körbejárjuk a teret, zajongással, gondűző cédulákkal, és máglyán égetjük el a telet. Ebbe a sorba tartozik a madarak és a fák napja, a Kós-iskola fényképkiállítása szakmai előadással, a Föld Napja környezetépítéssel, kertápolással, a kerékpáros tekergés, a Székelykapu Napok, a tavaszi falunap, a Székelykapu Futás, az ország városi környezetben megrendezett legszebb futása, a Önkéntesek Napja, amikor önmagunkat ünnepeljük, a Szent Iván-éji tűzszobor-bemutató, a trianoni megemlékezés a Kós-szobornál. És ugyanide tartozik a Kulturális Örökség Napja, az őszi falunap, a tájékozódási futás, Wekerle Sándor és Kós Károly ünneplése születésük évfordulóin, az adventi gondolatnaptár, a Mikulás, az adománygyűjtés rászoruló wekerleiek számára, a karácsonyfa díszítése. Nyaranta, minden vasárnap térzene van a zenepavilonban, a Film-Galéria Tárlatok keretében a témához kapcsolódó filmeket vetítünk, csütörtökönként wekerlei esti meséket hallgatunk vetítéssel, rajzokkal. Kedveltek még az évi hat-nyolc alkalommal megszervezett gyalogos- és biciklitúrák, a negyedévenként esedékes bolhapiac és bababörze, wekerleiek kiállítása Kós Károly házairól, valamint a bridzs, a horgász, a Körkötő Őszikék, illetve a Zöld Hajtás klubok. Ezekben a programokban az a közös, amit Kós a tér alapfunkciójaként határozott meg: a közösségi élet. Kós Károly így vallott a szolgálatról: „az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Az, aki ez alól kihúzza magát, az a népe árulója”.

Wekerlei értelmiségiek egy csoportja 2007 tavaszán egy különleges alkotást hozott létre, a Wekerlei Életfát. Bonyolult szimbólumrendszere az ősi, a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza, de mégis minden jelképében a Wekerlét idézi. A Wekerlei Életfa a telep élni akarását hirdeti. Minden évben a tavaszi napfordulót követő szombaton a telep népe ezt ünnepli. A telep négy teréről fáklyás menetek indulnak a Kós Károly tér felé. A csoportokat zenészek vezetik, a térre érve egyesülnek. Sok minden történik itt, ami lélekemelő. Van itt minden, ami látható és nem látható, ami szép és misztikus. A Wekerlei Életfa: szobor, de életérzés is. Minden évben egyetlen napra, egyetlen estére a telep legszebb, legbensőbb ünnepe. Alkalmas arra, hogy az ember szembe nézzen viselt dolgaival, számvetést tegyen.

Benkő Samuval folytatott, és kötetben is megjelent beszélgetései egyikén Kós Károly azt mondta: „A mai ember furcsa betegsége, kárhozatos beidegződése, hogy engedte magán eluralkodni a céltalan gyorsaságot. Mert lehetnek az életnek válságos pillanatai, amikor maga a megmaradás múlik a gyorsaságon, de nem lehet a rohanás a lét állandó velejárója. Egyenletes ritmusra van szükség az élet minden területén.” A Wekerlei Élefa ünnepén elmondott beszédeknek van egy visszatérő gondolata, amely mintegy felel erre: ha hittel élő emberek fognak össze jó ügy érdekében, élhetővé teszik a világot!

Mi, akik teremtői vagyunk ennek a modern-kori csodának (akik nem pénzért, hanem lelkesedésből, másokért dolgozunk), látjuk munkánk eredményét. Ám azt valljuk, hogy mindazt, amit elértünk, legalább 70 százalékban az épített környezetnek, s különösen a térnek köszönhetjük. Hát ezért van kultusza a Wekerlén Kós Károlynak. „De lesznek, akik utánam jönnek, az én maradékaim. Amikor én már elpihentem, erős ifjú lábakkal nyomomba lépnek ők. És nem szállnak le a hegyről, hogy láncos rabjai legyenek hírnek, dicsőségnek és idegen kultúrának. Mert erősek lesznek. Hatalmasok és magyarok.”

 

A fenti szöveg az idei sztánai  farsangon elhangzott előadás szerkesztett változata


Romhányi András - muvelodes.ro

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


NAGYBÁNYAI ESEMÉNYNAPTÁR

Reklam
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

MEGBÍZHATÓ HITELAJÁNLAT Sziasztok, SZELECZKI GÁBOR vagyok, becsületes, 1 órán belüli gyorskölcsönt nyújtó online (...)

MEGBÍZHATÓ HITELAJÁNLAT Sziasztok, SZELECZKI GÁBOR vagyok, becsületes, 1 órán belüli gyorskölcsönt nyújtó online (...)

AZONNALI PRIVÁT ONLINE HITELEK Helló, ROMHANYI ANIKO vagyok, legális és megbízható hitelező. kölcsönöket kínálok. (...)

adj fel hirdetést
Rmdsz
ET
GaGa
Reklam
Reklam
Reklam
banyavidek