Elveszettnek hitt zenemű a kolozsvári színpadon

Az első, egészében ránk maradt magyar operai alkotásnak tartott, Béla futása című zeneművet, valamint Orbán György Pikkó herceg című darabját mutatja be a magyar operajátszás kezdeteit felidéző premier keretében a Kolozsvári Magyar Opera, a budapesti Magyar Állami Operaházzal közösen. A bemutatót csütörtökön tartják a kincses városban.

Béla futása (forrás: kronika.ro)

A 18. század végén és a 19. század első felében íródott magyar zeneműveket visz színre a Kolozsvári Magyar Opera, amely a budapesti Magyar Állami Operaházzal közösen mutatja be Ruzitska József Béla futása, valamint Orbán György Pikkó herceg című darabját csütörtökön. Az első, egészében ránk maradt magyar operai alkotásnak tartják a Béla futását, a két egyfelvonásost bemutató premier pedig a magyar operajátszás kezdeteit idézi fel” – jelentette ki a hétfői sajtótájékoztatón Szép Gyula, a kolozsvári kulturális intézmény igazgatója. Elmondta, a Pikkó herceget eredetileg 1793-ban mutatták be, de zenéje – azaz a darab valamennyi kottája – teljes egészében elveszett, azonban a történet megihlette Orbán György kortárs zeneszerzőt, aki operát írt a fennmaradt szövegkönyv alapján. A Béla futását 1822-ben fejezte be Ruzitska József zeneszerző, karmester Kolozsváron. Szép Gyula elmondta, diákként még azt tanították neki, hogy ez a zenemű is elveszett, azonban tíz évvel ezelőtt megtudta, hogy a kincses város egyetemi könyvtárában mégis megtalálható egy rész a kottából – ez pedig azóta foglalkoztatta. Később előkerült egy teljes, 1837-es keltezésű kézirat, a kotta másolata, ezért tudják most bemutatni a Béla futását. A mostani előadás annak is köszönhető, hogy Szép Gyula személyes ambíciója találkozott a Magyar Állami Operaház érdeklődésével, a kolozsvári és a budapesti intézmény pedig már régebben amúgy is együttműködési szerződést kötött egymással. Anger Ferenc, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója, az előadás rendezője elmondta, óriási megtiszteltetés és öröm számára, hogy megrendezheti az előadást Kolozsváron. Kifejtette, történelmi jelentőségükön kívül gyakorlati dolgok is összekötik a két egyfelvonásos operát: mindkettő a főszereplő belső konfliktusát jeleníti meg, ugyanakkor a politikai közérdek és egy magánügy konfliktusáról szól mindkettő. Anger úgy fogalmazott, azért volt izgalmas feladat számára, hogy egy este, közvetlenül egymás után adják elő a két darabot, mert kérdés volt, hogyan tudják úgy bemutatni a két különböző alkotást, hogy szerves egységet alkotva egyetlen előadássá álljon össze a két mű. A rendező azt is elmondta, Zöldy Z. Gergely díszlettervezővel vizuális koncepciót dolgoztak ki, amely egységesíti a két darabot. Ez azért volt számukra érdekes, mert azzal a szándékkal akarják a nézőt elengedni, hogy a két műben jelen lévő gondolatiságot össze tudja kapcsolni – magyarázta a darab rendezője. Selmeczi György, az előadás karmestere úgy fogalmazott, a Béla futása zenéje Mozartból táplálkozik, ami nem véletlen, hiszen akkoriban Közép-Európa-szerte meghatározta a kor zenéjét a mozarti világ. Hozzáfűzte, a Béla futása az első olyan alkotás volt, amely tematikájában is hangsúlyozottan magyar jellegű, egyben utat mutatott Erkel Ferencnek, a Himnusz zeneszerzőjének.

(kronika.ro)