Először kiállított nagybányai festmények láthatóak Kolozsváron

”Thurmann Olivér többször járt Baden-Badenben és felkereste a Müncheni festöiskolát ahol egy képet festetett magárol. Ott a Nagybánya mellöl származó Holossy Simon tanárként müködött. Az ötlet, hogy a Müncheni festöiskolával Nagybányára kéne jönni festeni egy a Thorma János és Hollosy Simon társaságában tartott kávészünet idején lefolyt beszélgetés során született meg. Thurman Olivér meghivta a festöket festeni Nagybányára.”

Hogy pontosan ki festette a Thurman Olivérröl készült képet nem lehet tudni mivel a
képen nincs aláirás. Thurman Olivér a festményt haza hozta Nagybányára avval
az elképzeléssel, hogy a müvészek majd ott fogják befelyezni, de mivel az arcrész teljesen befelyezett állapotban volt, a kép a falra került és most is ott diszeleg. Az idö folyamán a kép elégé megviselödött de Batha Pál mérnök készitett róla egy elektronikus restaurálást, mig Simon Endre restaurátor képzömüvész festészetileg restaurálta 2017-18 ban.




Krizsán János: 'Nagybánya tornyai' - a festöiskola kertjéböl nézve
középtöl balra az új müterem. (restaurálta Simon Endre)

NÉHÁNY IDÉZET AZ UTOBBI IDÖBEN MEGJELENT KÖNYVEKBÖL :
1) : 'Nagybánya müvészet és város' (Almási Tibor ,Györ 1992) idézett: : Holossy Simon és Iványi Gründvald Béla Turman Olivérhez irt leveléböl: 'A magyar müvészet csakis a magyar föld anyatejéböl magyar ég alatt, magyar talajon, a magyar néppel megujuló érintekezésben izmosodhat, s nöhet nagyra, nöhet igazán magyarrá'

2) : Dokumentumok a Nagybányai Müvésztelep történetéböl.. ' A NAGYBÁNYAI müvészet és müvésztelep” a magyar sajtoban 1896 é 1909 között: Thurman Oliverröl elég részletesen irnak a 16, 27, 446, 448 és 451 oldalon:
' Nagybánya város társadalma élen a polgármesterrel Turman Oliverrel teljesen felfogták az eszme illetve a tény horderejét, nagy anyagi és még nagyobb szellemi és kulturális jelentöségét - a városra nézva is. És minden lehetö módon a dolog érdekében buzgolkodtak és cselekedtek. Kezemben a levél a polgármester pozitiv igéretével, hogy a város 10-15 ezer forint áldozatba is belemegy, nagy fényes mütermet épit Hollosynak és iskolájának ha Hollosy igértet tessz, hogy iskoláját 5-10éven át nyárra mindig lehoza. '
”A müncheni magyarok nemsokat tudtak Nagybányáról, Az idegeneknek olyan elképzeléseik voltak nagybányáról mintha nem a Kárpátok tövébe hanem a Kaukázusba vagy valami Kirgiz faluba kénne utazniok. Kemény meggyözö munkát kellet végezni amiben Thurman Oliver kivette részét.”

3) NAGYBÁNYA (MissionArt Galéria Miskolc1993) a 82 oldalon ir Turman Oliverröl.

4) Réti István : A nagybányai müvésztelep c. könyvében a 7,12, 23, 147, 148, 157, 158 oldalakon olvashatunk Turman Olivér és a nagybányai festöiskola kapcsolatairól. Idézetre méltonak találom:
'Turman Olivér polgármesternek az érdeme Hollósy meghivása nagybányára és általában a festötelep eszméjének a felkarolása. A Turman családja erdélyböl származott Nagybányára. Teleki Sándornak, a koltói grófnak volt jó barátja. Ez a barátság és az apai háznak szelleme révén fejlödött ki valószinüleg izlése a szép dolgok s érzése a finomabb kultura iránt. Megválasztása után (1887) elsö polgármesteri tevékenysége volt a város Ligetjének nagyarányú kibövitése, majd a festötelep létesitése, aminek az érdekében minden, a város erejéhez mért anyagi áldozatra és erkölcsi támogatásra messzemenöen kész volt.'
2) 451 old: 'Turman halála után a városnak a kolónia iránti érdeklödése és gondoskodó elözékenysége, melynek pedig az elért eredmények után a fokozódását várhattuk volna, lassan-lassan a zérus fokra siklott alá. 1901-ben az állam megvonta az ingyenjegy kedvezményt a kolónia tagjaitól. 1986-ban ezt, mint föntebb is megírtam, Thurman polgármester járta ki számukra , teljesen felfogva, hogy milyen nagy hátránya Nagybányának a távolság, mely minden kulturális központtól elválasztja.'

5) Nagybányai kalauz (EMKE füzetek 1993) ' A református temetö rendezettebb a Postarét utcainál. A bejárattól balra, a kerités közelében találjuk Nagybánya egykori polgármesterének, Thurmann Olivérnek a sírját'.